198798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ismeretlen összetételű és/vagy többkomponensű, főként hasadási termékekkel kontaminált terepszakaszok sugárszintjének földi felderítésére
7 HU 198798 B 8 A találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló kiviteli alaknál feltétlenül említést érdemel a 2 szorzó egységnek az a sajátossága, hogy a gyengítési tényező szigorúan állandó és a gyártás során célszerűen kettes értékre beszabályozott volta miatt az áramkörrel szemben lényegesen enyhébb dinamikai követelményeket lehet támasztani. Itt jegyezzük meg, hogy a gyengítési tényező, mint kalibrációs faktor állandó értéken való rögzítése nemcsak a berendezés áramköri elemeit egyszerűsíti. Teljesen fölöslegessé válik ugyanis a gyengítési tényező helyszíni beállításéra szolgáló kezelő gomb is a műszer előlapján, ily módon az adott eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, mint műszaki termék kivitele egyszerűbb a hasonló célra 8zolgáló korábbi változatoknál. A 4 abszorbens célszerűen ólom - amely a berendezés elválaszthatatlan szerves részét képezi - kettős feladatot lát el. Miután oly módon van méretezve, hogy benne a vizsgálandó energia-tartományba eső és rajta áthaladó gammasugárzás gyakorlatilag teljes elnyelődést szenved, ezért segítségével egyfelől teljes mértékben kiküszöbölhető az általa eltakart 5 felderítő jármű kontaminélódásából származó megnővekedett háttérsugárzás zavaró hatása. Másfelől viszont biztosítja a föld felszínétől egy méteres magasságban, nyílt elrendezésben, illetve a dózisteljesltmény-mérönek az 5 felderítő jármű és a 4 abszorbens fölötti rendeltetésszerű elhelyezési pontján végrehajtott mérés alapján egyszer meghatározott gyengítési tényező állandó értékét, még a radloizotópok gamma-energiájának jelentős változása esetén is. A 4 abszorbens a gyengítési együtthatóra gyakorolt energiafüggetlenítő hatását az alábbiak szerint fejti ki. Ismeretes, hogy egy nagykiterjedésű kontaminált sikfelület adott pontja fölött az 1 sugárzásdetektor az ábrán r os-nel jelölt sugarú körből érkező gammafotonokat észleli. Az r e»o sugár viszont a gamma-foton energiájától függ, azonban nem egyezik meg az ún. szabad úthosszái. Az 1 sugárzásdetektorba ugyanis a levegővel többszörösen kölcsönhatásba lépett fotonok is eljutnak. Empirikus módszerekkel egyszerűen ellenőrizhető, hogy ha az r eo sugarú körből észlelt intenzitást egységnyinek veszszűk, akkor a különböző energiájú gamma-fotonok esetén mekkora r sugarú körből észleljük pl. ennek 50, 80 és 90%-át. Egy ilyen vizsgálat eredményét mutatta az 1. ábra is. A vizsgálati adatokból a bemutatott gőrbesereg alapján egyértelműen kitűnik, hogy a gammaenergíával együtt csak a teljes észlelési sugár (roo sugár értéke nő, de pl. teljes intenzitás 50%-át minden esetben azonos, esetünkben rí = 15 m sugarú belső kör szolgáltatja. Tehát az r sugarú belső kör lefedéséből eredő .gyengítési tényező' energiafüggetlen és annak számszerű értékét egyedül a 4 abszorbens által leárnyékolt kör rí sugara szabja meg. Ily módon a 4 abszorbens alkalmazása valóban biztosítja, hogy a 4 abszorbens árnyékoló hatását is figyelembe véve - egyszer meghatározott gyengítési tényező értéke, mint kalibrációs faktor a gammasugárzás energiájától függetlenül állandó marad mindaddig, amíg az adott mérési elrendezést alkalmazzuk. A 3. ábrán bemutatott berendezés részegységei - úgy, mint a dózisteljesltmény-mérő 1 sugárzésdetektor az elektromos 2 szorzó egység, a 3 kijelző, a 4 abszorbens és az 5 felderítő jármű - jelölése és rendeltetése a 2. ábrán bemutatottakkal azonos. Funkcióját tekintve kisebb eltérést jelent a 4 abszorbens és vele együtt az 1 sugárzósdetektor más jellegű elrendezése. Ebben a mérési elrendezésben a 4 abszorbens a mérendő terepszakasz felületéről kilépő gamma-fotonokat Ifi térszögből észleli direkt módon, továbbá természetesen a szórt fotonokat. A 2. ábrán szereplő .leárnyékolt’ hányad tehát ebben az esetben: 2(1 - In = In. Azaz a .kúpszög' éppen In, a gyengítési tényező értéke pedig bármilyen egyéb, változó feltételek mellett is szigorúan kettő lesz. Emellett itt is biztosított az 5 felderítő jármű, mint potenciális háttérsugárzás-növelő forrás teljes árnyékolása a dózisteljesítmény -mérő 1 sugárzásdetektora irányában. Az itt bemutatott példák jól szemléltetik az eltérő energiájú gammasugórzó izotópok azon jellegében megegyező fizikai tulajdonságát, amely a találmány szerinti, tetszőleges energiájú, azaz összetételű gammasugárzó izotóp(ok) mérésére általánosan érvényes bugárszínt meghatározási eljárás alapját képezik. Mint az itt bemutatott példákból is kitűnik, az eljárás legfontosabb előnye, hogy a terep sugárszennyezettségének hiteles mértékéül szolgáló sugárszint értékét a berendezés gyártása alkalmával a referencia feltételek mellett egyszer beállított gyengítési tényező, mint kalibrációs faktor állandó értékének felhasználásával lehet a helyszínen folyamatosan képezni a mért dózisteljesitmény adatokból. Ily módon tehát, a gyengítési tényező értékét függetlenítve a reális körülmények között változó külső feltételektől, nincs szükség a gyengítési tényező aktuális értékének a helyszínen történő, körülményes és a kezelőszeményzet fölösleges veszélyeztetésével járó végrehajtására. Nem elhanyagolható előnye az eljárásnak, hogy teljes mértékben kiküszöböli az 5 felderítő jármű esetleges kontaminációjából eredő, esetenként jelentős mértékű és kont- i rollólatlan értékű háttérsugárzás-növelő hatását. További előnye az eljárásnak, hogy a korábbi eljárások négy és tíz közötti gyengítési tényezőjével szemben csak mintegy i kettes faktorral kell számolni. A mért na-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
