198793. lajstromszámú szabadalom • Mérőberendezés folyékony közegek fényelnyelésének ill. fényszórásának meghatározására

3 HU 198793 B 4 illetve zöld, illetve kék színt kisugárzó fény­források, amelyek a gyűjtőedény egyik olda­lán, míg a fényérzékelők a gyűjtőedény má­sik oldalán egymás mellett, egy sorban van­nak elhelyezve. Egy további előnyös kiviteli alak szerint két fényforrás-fényérzékelő pár esetén a két pár optikailag egymást keresztezőén van a gyűj­tőedény kerülete mentén elrendezve. Ugyancsak előnyös, ha a méróelrendezés fényforrásai impulzusüzemmódot biztosító szaggató áramkörön át vannak a kiértékelő egység kiválasztó áramköréhez csatlakoztat­va, mivel igy érhető el a legkisebb energia­befektetéssel a lehető legnagyobb fénytelje­sítmény. A találmány szerinti méróelrendezés főbb előnyei közül megemlíthetjük, hogy mozgó alkatrész nélkül lehetővé teszi a minta optikai sajátságainak gyors és polikromatikus kiértékelését, az alkalmazott kisfogyasztású és gyakorlatilag szinte végtelen élettartamú fényforrások hidegfényt sugároznak, ezért sem hószűrésre, sem hűtésre nincs szükség. Az impulzus üzemmódban meghajtott fényfor­rások fényteljesitménye megsokszorozódik, ezáltal javul a mérőelrendezés jel/zaj viszo­nya, csökken a szórt fény hátrányos hatása, pontosabbá válik a mérés, mivel a mért érték az elvégzett mérések átlaga, nincs szükség többé referencia fényútra, bemelegedési idő­re és jelentősen lerövidül az effektiv mérési idő. Az alkalmazott elemek és az alkalmazott impulzusüzemmód miatt a méróelrendezés hordozható kisfogyasztású műszer létrehozá­sát teszi lehetővé, a polikromatikus mérési mód pedig patológiás mintákon is lehetővé teszi a valós értékek és anyagkoncentrációk mérését. A találmányt az alábbiakban a rajz se­gítségével ismertetjük részletesebben, ame­lyen a mérőelrendezés néhány példakénti ki­viteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra négy fényforrást és ugyan­csak négy fényérzékelőt tartalmazó mérőelrendezés vázlatos felépítése, a 2. ábrán egymást keresztező fényútú, két-két fényforrást és fényérzékelőt tartalmazó méróelrendezés _ vázlatos összeállítása láthatói a 3. ábrán két fényforrást és egyetlen közös fényérzékelőt tartal­mazó méróelrendezés vázla­tos felépítését tüntettük fel. Az 1. ábrán a találmány szerinti mérőel­rendezés olyan lehetséges és előnyös felépí­tését tüntettük fel vázlatosan, ahol a méren­dő folyékony közeg, a továbbiakban minta befogadására szolgáló 1 gyűjtőedény egyik oldalán négy 2 fényforrás van egymás mel­lett, egysorban elhelyezve, mig az 1 gyűjtő­edény másik oldalán ugyancsak négy 3 fény­érzékelő van egymás mellett elrendezve. Az 1 gyűjtőedény, szakszóval mérőküvetta lehet olcsó, egyszer használatos, előnyösen 4 ml ürtartalmú üvegcse, vagy eldobható, poliszti­­rolból készült nem precíziós megmunkálású négyszögletes küvetta, amelybe a szobahő­mérsékleten stabil, mérésre kész összetételű reagensek előre kiadagolhatók és lezárva tartozékként adhatók a mérőműszerekhez. A 2 fényforrás négy különböző szinű, vörös, sárga, zöld és kék színnel sugárzó fényemit­táló dióda, a 3 fényérzékelő infravörös tartó-­­mányban érzéketlen fotódiódákból áll. A 2 fényforrások szinét a kiválasztott mérés és a mérendő paraméter határozza meg. A 2. ábrán olyan mérőelrendezést tün­tettünk fel, amelynél a négyszögletes 1 gyűjtőedény két szomszédos oldalán egy-egy 2 fényforrást helyeztünk el. A 2 fényforrá­sokkal optikai kapcsolatban álló 3 fényérzé­kelők az 1 gyűjtőedény másik két szomszé­dos oldalán vannak elrendezve, így a két 2 fényforrás- 3 fényérzékelő pár optikailag egymást keresztezőén helyezkedik el. A 3. ábrán a találmány szerinti mérőel­rendezés olyan lehetséges és elsősorban há­lózati üzemmód esetén előnyös kiviteli alakját ábrázoltuk, amelynél az 1 gyűjtőedény egyik oldalán 3 fényérzékelőként egyetlen nagymé­retű szilícium fényelem van elhelyezve, mig a két 2 fényforrás a 3 fényérzékelőre irányí­tottan az 1 gyűjtőedény másik oldalán he­lyezkedik el. A 2 fényforrások és 3 fényérzékelők is­mert felépítésű elektronikus kiértékelő egy­séghez csatlakoznak, amely nem képezi a ta­lálmány tárgyát és ezért részletesen nem is­mertetjük. A kiértékelő egységben kialakított kiválasztó áramkör gondoskodik a mindenkori aktív 2 fényforrás 3 fényérzékelő pár kivá­lasztásáról és a kiértékelő egység összeha­sonlító fokozatára történő rákapcsolásáról. A találmány szerinti méróelrendezés mű­ködését meghatározó, két különböző hullám­hosszon történő mérési technika a szakembe­rek számára jól ismert. Ilyen mérési eljárás ismerhető meg többek között a Rév. Sei. Instr. 22, 1951-es kiadványának 619. oldalán. Az eljárás lényege, hogy egy 1 gyűjtőedényt és egyetlen fényutat használ, amelyen válta­kozva, gyorsan egymásután két különböző hullámhosszú fényt bocsát át, ahol az egyik mérési vagy mintahullámhossz, a másik a kompenzáló vagy referencia hullámhossz. A referencia hullámhosszt a mérési hullám­hosszhoz legközelebb eső izoszbetikus pont­ban vagy a minta optikai változása során a legkisebb abszorpciós változást mutató hul­lámhossz tartományban választjuk ki a de­tektor érzékenység és a fényszórás azonos­sága miatt. A 480-500 nm hullámsávban sugárzó fény­emittáló diódák kék, az 540-550 nm hullám­sávban sugárzó fényemittáló diódák zöld és a 660-700 nm hullámsávban sugárzó fényemittá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents