198767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vázas magasépítmények vázának összeszerelésére és sablonállványzat az eljárás megvalósítására

1 HU 198767 B A találmány tárgya eljárás vázas magasépít­mények vázának összeszerelésére, különösen egyrészt vázoszlopok, másrészt keret- és/­­vagy radiális tartókat tartalmazó födém (.ártól; által alkotott egyedi cellaelemekböl álló épít- 5 mények összeszerelésére, célszerűen a cella­­eleinnek az épületen illetve az épület erre előirányzott helyén való elhelyezésére és rögzítése előtt, valamint az eljárás megvaló­sítására szolgáló sablonállványzat. 10 Ilyen jellegű eljárások ismertek például mór az 1 684 724, 1 966 606 és 2 511 271 sz. NSZK-beli közzétételi iratokból, valamint a 326 877 sz. osztrák szabadalmi leírásból. Vas­beton szerkezet betétvasainak összehegeszté- 15 sénél már javasoltak olyan megoldást, például a 690 150 sz. szovjet szabadalmi leírás sze­rint, amelynek értelmében az egymással ösz­­szekötendő rudakat egy sablonállványzaton tájolják, de ez nem követelt meg különösebb 20 pontosságot. Az egyes részek összecsavarozásához vagy összeszegecseléséhez eddig nem volt szükség az építőiparban sablonállványzat al­kalmazására, mivel a tájolás az egymással fe- 25 désbe kerülő lyukak révén adott volt. Vázas magasépitmények cellaelemeinek előállításánál azonban néhány milliméteres nagyságrendű pontosságot kell megkövetelni. A cellaelemek előszerelése ezért nemcsak racionálisabb 30 munkafolyamatot, hanem alkalmas tájolószer­kezetek révén pontos tájolást is lehetővé tesz. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a cellaelem függőié- 35 ges vázoszlopait és vízszintes födémtartóit egy sablonállványzaton tájoljuk, rögzítjük és egymással összecsavarozzuk. Amint az a kiviteli példák soronkövetke­­zö leírásából kitűnik, racionalizálási ered- 40 mény már egy kétdimenziós sablon alkalmazá­sával is elérhető. Előnyösen azonban mégis egy háromdimenziós sablonállványzatot alkal­mazunk a találmány szerinti eljárás megvaló­sításához, amely azzal jellemezhető, hogy a 45 vázoszlopok és/vagy a födémtartók számára egy tájolószerv van előirányozva, amely lehet például a mindenkori vázrészt felvevő nyílás, egy a vázoszlopba behatoló tüske, vagy ha­sonló. 50 A találmány további részleteit a mellé­kelt rajzon sematikusan ábrázolt kiviteli pél­dák kapcsán az alábbi leírásban ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti sablon- 55 állványzat elölnézetben, melyet a 2. ábra felülriézetben tüntet fel, a 3. ábra a vázoszlopok sablonállványza­tát mutatja az 1. ábrához ha­sonló ábrázolásban, g0 a 4-5. ábra a vázoszlopokat összekötő ke­rettartók szerelését mutatja, elöl- és felülriézetben, 65 a 6. ábra a radiális födémtartók szerelé­sét tünteti fel felülnézetben, részben metszetben, a 7. ábra egy cellaelem kész vázának a sahloriállványzaLról való, daru segítségével történő leemelését mutaLja, a 8-9. ábra két kétdimenziós sablonáll­­ványzatot tüntet fel egy cella­elem vázának szereléséhez, mig a 10. ábra egy háromdimenziós sablonáll­ványzat további kiviteli alak­ja, perspektivikus ábrázolás­ban. Egy acélvázas magasépitmény vázát ké­pező, 7. ábrán látható 1 cellaelemek össze­szerelésekor először az 1. és 2. ábra' szerint egy sablonként szolgáló 2 sablonállványzatot (szerelőállványzatot) hozunk létre. A 2 sab­lonállványzat négy darab 3 talpon áll, ame­lyek négy 4 tartóból képzett keretet tarta­nak. A tarlókból kialakított kereten egy át­menő 5 kereszttartó van rögzítve, amelynek a végei 6 konzolokkal vannak ellátva. A 4 birtokon és a 6 konzolokon 7 állványoszlopok vaunak elrendezve, amelyek egy 8 szerelő­­emelvényt tartanak. Amint az a 2. ábrából kitűnik, a 8 sze­retőemelvény tizenkét hasonló és páronként aszimmetrikusan elhelyezkedő elemből áll, amelyeket középen 9 emelvénycsillag köt ösz­­sze egymással. Ez a 9 emelvénycsillag egy az 5 kereszttartón alátámasztott 10 rúdra van ráültetve, amely a 8 szerelöemelvény elemeit a belső oldalon a 9 emelvénycsillagon keresz­tül tartja, mig a külső oldalon minden emel­vényelemhez egy-egy 7 állványoszlop van hozzárendelve. A 10 rúd felső oldala - amint az majd a 6. ábra kapcsán még ismertetésre kerül - támaszként szolgál, amely végett a felső vége a támasztófelületek megnövelése céljából négy 11 támasztószárnnyal van ellát­va A 8 szerelőemelvény minden elempárja egy-egy 13 védőkorláttal van ellátva, amelyet két-két. 12 láb tart. A 2. ábra Bzerint ezek a 13 védőkorlátok egy elméleti hatszög oldalai mentén helyezkednek el és ezek mindegyikét egymással egy-egy 14 összekötőkorlát köti össze. A 14 összekölókorlótok, amint az a 7. ábrából kitűnik, valamivel alcsonyabbak, mint a 13 védőkorlátok és mindegyikük a 8 szere­löemelvény egy-egy 15 kivágását fogja át. Ezeknek a háromszög alakú kivágásoknak a szögfelezőiben az 5 kereszttartón és a négy 4 tartó közül kettőn 16 tájolószervek vannak elrendezve. A 16 tájolószervek arra szolgálnak, hogy a vázas magasépítmény 7. ábrán látható 1 cellaelemeit alkotó, 3. ábrán látható 17 váz­­oszlopok helyzetét egyértelműen előre meg tudjuk adni, úgy hogy a mérési munkák vagy hasonló tevékenységek elmaradhassa­nak. A 16 tájolószervek kialakíthatók például 3

Next

/
Thumbnails
Contents