198761. lajstromszámú szabadalom • Aktivált grafitkatódokkal rendelkező amalgámbontó készülék nátrium-metilát vagy -etilát tömény oldatának folyamatos előállítására

1 HU 198761 B 2 A találmány tárgya a forgó tengelyre szerelt, aktivált, korong alakú grafitkatódokkal ren­delkező amalgámbontó készülék, amely tömény (mintegy 30%-os) nátrium-nietilét vagy (mint­egy 20%-os) -etilét oldat folyamatos előállítá­sára alkalmas. A találmány olyan fűthető készülékre vonatkozik, amelyben az egymással ellen­áramban haladó nátriu mamaigám és metil­­vagy etilalkohol közti, viszonylag lassúnak ismert Na(Hg) + R-OH = R-ONa + 1/2 Hz (ahol R - metil-, vagy etil gyök) reakciót az amalgámmal és az alkoholos oldat­fázissal egyaránt érintkező, aktivált, korong alakú, forgó grafitkatódok jelentősen gyor­sítják, továbbá amellyel a készülékben lévő oldat és amalgám saját fázisán belüli kevere­désének elválasztó falakkal történő megaka­dályozása útján, tömény alkoholátoldat folya­matosan állítható elő. Ismeretes, hogy a nátriuinamalgám és a víz közti reakció igen hasonló a nátriumamal­­gám és az alifás alkoholok közti reakcióhoz. Lényeges különbség az, hogy az amalgám és a viz közti reakciónál lényegesen lassabban játszódik le az amalgám - alkohol reakciója s a reakciósebesség az alkohol szénatomszámá­­nak növekedtével tovább csökken. Tudott, hogy az amalgám és a viz közti reakció gyorsul, ha a két anyag fázisaival egyaránt érintkezik egy, a villamos áramot jól vezető, nem amalgámozódó szilárd anyag, amelyen a hidrogén leválásának túlfeszültsége csekély. A nátriumaraalgém és a viz közti reakcióban képződő nátrium-hidroxid oldat előállításánál az amalgámbontó kádakba grafittömböket he­lyeznek el, amelyek egyaránt érintkeznek a kádban ellenáramban haladó amalgám és nát­­rium-hidroxid oldat fázisaival. így ugyanis egy rövidrezárt galvánelem jön létre, amely­nek anódja a nátriumamalgám és a katódja a grafit, a nátrium-hidroxid oldat az elektrolit. Ismereteink szerint a nátrium-hidroxidot eredményező reakció zömmel az amalgám, az oldat és a grafitkatód közős érintkezésének vonala mentén, viszonylag keskeny felületen játszódik le, ugyanis a reakció sebessége az említett vonal hosszával arányos. A leírt el­veket alkalmazva a kutatók törekedtek arra, hogy a nátriumamalgám és az alkohol közti reakció meggyorsítása érdekében az amal­­gámanód, a grafitkatód és az alkoholét oldat elektrolit érintkezése felületén megnöveljék, egyúttal az elektródok közt lévő elektrolit kicserélődését elősegítsék. A 2.438.963 számú USA-beli szabadalom leírásában foglaltak szerint a nátriumamalgám és a metilalkohol közti reakció meggyorsítha­tó akkor, ha a szilárd elektródot -grafitleme­zeket- az amalgám és az alkoholos fázis közti határrétegre merőlegesen és periodikusan fel-le mozgatják úgy, hogy az elektród a mozgása közben mindenkor érintkezésben maradjon mind az amalgám, mind az alkoholos oldatfázissal. Ekkor ugyanis, az időlegesen az amalgám fázisába behatoló grafitelektród a felületén vékony s ezérL kis villamos ellenál­lású folyadékréteget ragad magával, fgy a reakció lejátszódásához szükséges elektrolitot közbezáró anód- és katódfelület nagyobb, mint a mozdulatlan grafitkatód esetében. Az amalgám fázisából felfelé haladó grafitkatód felületén lévő töményebb alkoholátoldat az alkoholos oldatfázisba diffundál, helyét az al­koholban dúsabb oldatréteg foglalja el úgy, hogy az újból lefelé haladó elektród felületén lévő elektrolit ismét résztvehet a kívánt re­akció lejátszódásában. A 2.438.936 számú USA-beli szabadalomban leirt megoldás sze­rint a grafitkatód és a nátriumamalgám anód érintkeztetését lapos, kád alakú készülékben lévő amalgám szintmagasságának periodikus változtatásával érik el. Ugyanebben a szaba­dalomban javasoltak szerint a grafitból ké­szült keskeny korongokkal vagy grafittüs­kékkel ellátott hengereket az amalgám és az alkoholos oldat áramlására merőlegesen elhe­lyezett, számos tengelyre szerelik fel, a ten­gelyeket az áramló amalgám tartja forgásban. A 2.336.045 és a 2.761.880 USA-beli sza­badalmak grafitrögök, vagy grafitrögök és vasforgács rétegét alkalmazzák katódként. Az ismertetett megoldások szerint vagy e réteget árasztják el riátriumamalgámmal és ezen ét alulról felfelé szivattyúzzák át ellen­áramban az. alkoholét oldatot, vagy az alko­holét oldattal elárasztott grafitrőg rétegen permeteztetik felülről lefelé irányban, ellen­áramban az amalgám cseppjeit. A fentebb leírt megoldások, bár egyér­telműen a nátriumamalgám és az alkohol közti reakció gyorsulását eredményezték, jelentős hátrányokkal és nehézségekkel rendelkeznek, igv, annak ellenére, hogy a készülékek az ellenáramú fázis-érintkeztetés elvét alkal­mazzák, az előállított nátrium-metilát oldat töménysége csak 5-15%-os, mivel a reakció­ban fejlődő hidrogéngáz buborékai a készü­lékben lévő alkoholátoldat egészét akadályta­lanul keverik, ezzel az ellenáram előnyős ha­tását rontják. - A grafitkatód lemezek fel-le mozgatása, vagy az amalgémréteg szintjének periodikus változtatása bonyolult segédbe­rendezéseket igényel. - A számos, az áramló amalgám által forgatandó tengelyekre szerelt grafitkorong vagy grafittüskés henger moz­gatása az amalgám és a grafitkorongok közti kis súrlódás miatt igen bizonytalan. Az amal­gám és a grafit jelentős sűrűségkülönbsége folytán a felhajtóerő a két végén csapágya­zott tengelyeket meghajlítani igyekszik, ezért a csapágyak könnyen megszorulnak, igy a korongok, a tüskés hengerek forgása leáll, ennek következtében a kívánt reakciót gyor­sító hatás, ezzel együtt a készülék termelő­­kapacitása jelentősen csökken. A készülék javítása hosszadalmas és költséges.- Az ugyancsak hig alkoholátoldatot előállító, gra­fitrögöket vagy grafitot és vasforgácsot mint 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents