198758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gumiipari aktivátorként használható aktív cinkoxid cinkkarbonát tartalmú cinkiszapból történő előállítására

7 HU 198758 B 8 vábbi cinkoxid-felhasználó a textil- és a mű­anyagipar is. A mindenkori felhasználási terület által megkövetelt minőségi kritériumok különféle gyártási technológiák alkalmazásával biztosít­hatók, mivel a végtermék szerkezeti és kémi­ai tulajdonságai befolyásolhatók, és a szeny­­nyezödések mértéke is a minimumra szorítha­tó. A forgódobos kemencében végrehajtott égetés - az égetett termék órlésével-daráló­­sával és szitálásával - a csempe- és kerámia iparban alkalmazható anyagot szolgáltat. A fludizációs módszerrel készült termék - a megfelelő fajlagos felületnek és szemcsemé­retnek, valamint az égetési hőmérséklettel befolyásolható kristályrács-szerkezetnek kö­szönhetően - a gumi- és műbőriparban hasz­nálható. Az alagútkemencében történő égetés - bár a manuális munka-igénye meghaladja a fent említett módszerekét - előnyös abból a szempontból, hogy az anyag hőmérséklete és a tartózkodási idő az adott hőmérsékleten igen pontosan szabályozható, az alkalmazott eszközök és berendezések minimális költség­ráfordítással létrehozhatók és üzemeltethetők, és - mivel az alagútkemencének természetes szellőzése van - cinkoxid csak minimális mennyiségben kerülhet a légtérbe. Ezért, ha a - felhasználási területtől függően - a vég­terméknek nem kell különleges szemcsemére­tűnek és igen nagy fajlagos felületűnek len­nie, célszerű az alagútkemencés gyártástech­nológiát választani, mert a 10-20/u-os szem­cseméret eléréséhez szükséges fluidizációs módszer meglehetősen nagy beruházási költ­ségráfordítást igényel. Hangsúlyozni kíván­juk a találmányunknak azt a gazdaságossági szempontból rendkívül előnyös tulajdonságát, hogy az eljárás meglevő, szabad kapacitások­kal rendelkező égetöberendezésekben is fo­ganatosítható, ami nemcsak új beruházásokat tesz szükségtelenné, de a meglevő létesítmé­nyek kihasználtsági fokát is növeli. A képződés helyétől függően a nyers­anyagként (alapanyagként) használt bázikus cinkkarbonát-tartalmú cinkiszap tartalmazhat idegen szennyeződéseket is, amelyek azonban például többszöri mosási-centrifugálási műve­letekkel eltévolithatók. A mosást célszerű ioncserélt vízzel végezni, mert a centrifugá­­lás, szárítás és izzitás során az anyagmeny­­nyiség az eredeti térfogatának mintegy 1/3 részére csökken, így - ha a mosást normál vízvezetéki vízzel végezzük - a vízben oldott ásványi sók háromszoros mennyiségben fog­nak jelentkezni. A megnövekedett sómennyi­ség a végtermék sótartalmát is növeli, ami 5 bizonyos alkalmazási területeken (például a gumiiparban) zavarólag jelentkezik. A vízben oldható só-tartalom kevésbé problematikus például a kerámia-iparban és az állatgyógyá­szat ' terüleLén, ahol viszont a nehézfém-10 szennyeződésekre (ólom, króm stb.) kell kü­lönös figyelemmel lenni. A találmány természetesen nem korláto­zódik a fentiekben részletezett kiviteli pél­dákra, hanem az igénypontok által definiált 15 oltalmi körön belül többféle módon megvaló­sítható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 20 1. Eljárás gumiipari aktivétorként hasz­nálható aktív cinkoxid cinkkarbonát tartalmú cinkiszapból hóbontással történő előállitására, azzal jellemezve, hogy a szárazanyagra vo-25 natkoztatva legalább 95 tömegszázalék ZnC03 tartalmú cinkiszapot - adott esetben előzetes szárítását követően - 550-600 °C hőmérsékle­ten önmagában ismert módon - előnyösen forgódobos kemencében - kiégetjük, kívánt 30 esetben porítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a nyers cinkiszap nedves­ségtartalmát a kiégetés előtt - célszerűen 10 tömegszázalék alá - csökkentjük. 35 3, a 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a szárítást meleg levegővel hajtjuk végre. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a cinkiszapot 40 szekrényes szárítóban, tálcás módszerrel, 80- -100 °C hőmérsékleten mintegy 3-5 órán ke­resztül szárítjuk. 5. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a cinkiszapot 45 porlasztva és 80-600 °C hőmérsékleten szá­rítjuk, majd a szárított anyagot - adott esetben szitával történő szeparálását követő­en - 1000-1300 °C hőmérsékletű térben legfeljebb egy percen át, előnyösen néhány 50 tizedmásodperces időtartamon keresztül, a kilépő termék 550-600 °C hőmérsékletét eredményező módon égetjük. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a cinköxidot 55 porítjuk. Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest - A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető R-4865 - KJK 90.2313.66-13-2 Alföldi Nyomda Debrecen - Felelős vezető: Benkö István vezérigazgató 6

Next

/
Thumbnails
Contents