198755. lajstromszámú szabadalom • Zsírtalanító és motorlemosó készítmény

3 HU 198755 B 4 ismertet a 186 613 sz. magyar szabadalmi le­írás is, amelynek az összetételére az jellem­ző, hogy 60-95%-ban olyan szénhidrogén­­-frakciót tartalmaz, amelyben 10-30% aromás kötésű, 5-20% nafténos kötésű és 50-85% pa­raffin kötésű szénhidrogén van jelen, amit műszaki gyakorlat szerint petróleum, gázolaj és orsóolaj megfelelő arányú keverésével ér­nek el, továbbá emulgeáló komponensként 5- -40%-ban olyan poli-glikol-észtert tartalmaz, amelyben az alkilén-oxid egységek száma 5- -20 között van - előnyösen 9-15 között - és az észterképző komponensei 10-20 szénatom­számú telített vagy telítetlen karbonsavak, végül korróziós inhibitorként N-acil-szarko­­zint vagy ennek alkáli-sóját tartalmazza, amelynek az acil-csoportja 1-15 szénatomszá­­mú alifás acil-gyök, így a gyakorlatban leg­inkább N-lauril-szarkozint vagy N-kapril­­-szarkozin-nátriumsót alkalmaznak. A kompo­zíció a fentieken kivül 5%-ban 10-20 szén­atomszámú telítetlen karbonsavat és/vagy 10%-ban növényolajat is tartalmaz a viszkozi­tás növelése céljából. Ismeretes, hogy általában a zsírtalanító készítményekkel szemben támasztható köve­telmények a következők:- a szennyzódések minden fajtáját maradék­talanul távolítsák el;- a szennyeződések leoldásának az ideje rö­vid legyen;- a tisztitó anyag ne okozzon korróziót a tisztítási művelet során;- a szennyeződések és maguk a zsírtalanító készítmények is könnyen és egyszerűen legyenek eltávolithatók;- a tisztítási folyamat ne legyen környezet­szennyező;- a zsírtalanító készítmények ne legyenek tűzveszélyesek, illetve az MSZ szerint III. vagy .C kategóriába tartozók legyenek;- ne legyenek az egészségre ártalmasak;- a fajlagos tisztítási költségek minél alacso­nyabbak legyenek. Ezekkel a szempomtokkal kapcsolatosan megállapítható a fentiekben ismertetett, eddig legfejlettebbnek tartott készítmények eseté­ben, hogy azok egyike sem képes ezeket a követelményeket maradéktalanul kielégíteni, így például a hazai gyakorlatban felhasznált összes zsírtalanító készítménynek a mintegy 80-85%-nyi mennyiségét kitevő Brigéciol T-ll márkanevű készítmény ugyan kiváló tisztító hatású, azonban nem tesz eleget az új kör­nyezetvédelmi előírásoknak, mert a tisztítási folyamat során keletkező szennyvíz-emulzió az ismert eljárásokkal nem bontható meg, to­vábbá az is lényeges hátránya, hogy ala­csony a korróziógátló hatása. Hasonlóképpen hátránya a 2 583 165 sz. USA szabadalmi le­írás szerinti készítménynek az, hogy korró­ziós inhibitort nem tartalmaz és ezen kivül igen gyenge mosóhatással rendelkezik. A 2 935 479 sz. USA szabadalmi leírás szerinti készítmény tisztító hatása ugyancsak nem éri el a kívánt értéket és további lényeges hát­ránya, hogy vízoldható etilén-glikol-szárma­­zékot használ fel, ami a víztisztítás során a vizes oldatban marad és szennyezi az élővi­zeket. A 3 816 351 sz. USA szabadalmi leírás szerinti készítmény hátrányaiként megemlít­hető, hogy' a mosóhatása nem éri el a szén­­hidrogéneket tartalmazó tisztítószerek hatá­sát, szintén nem tartalmaz korróziós inhibi­tort és nagy mennyiségű szervetlen sót tar­talmaz, így például nátrium-karbonátot, amely miatt nem használható alumíniumot is tartal­mazó motorblokkok mosására. Az 1 621 649 sz. német szabadalmi leírás szerinti készít­mény hátránya, hogy olyan oldószerek keve­rékét tartalmazza, amelyek rendkívül tűzve­szélyesek; így például a xilol és toluol az .A" tűzveszélyességi kategóriába tartozik. Az 1 753 849 sz. német szabadalmi leírás szerinti készítménynek pedig az igen lényeges hátrá­nya, hogy egyrészt oldószerként rendkívül mérgező klórozott szénhidrogéneket, másrészt nagymennyiségű amint tartalmaz, amely a tisztítás sorén a réztartalmú berendezésré­szeket erősen korrodálja. Hasonlóképpen hát­ránya a 2 056 341 sz. német szabadalmi le­írás szerinti készítménynek az egészségre ártalmas klórozott szénhidrogéntartalma és az alkáli-foszfát-tarlalma, amelyek az élővizeket szennyezik, továbbá a korrózíógátló képessé­ge sem kielégítő. A 186 613 sz. magyar sza­badalmi leírás szerinti készítmény hátrányai pedig a következők: korróziós szempontból nem elegendő az 1 tömeg%-nyi N-lauril-szar­­kozin- vagy N-kapril-szarkozin-nátriumsó tartalma, különösen olajsav-, linolsav- és nö­vényolaj-komponensek jelenlétében; az alkal­mazott szénhidrogénfrakciók, igy a gázolaj, de elsősorban az orsóolaj, gazdaságossági szempontból nem megfelelőek és végül a ké­szítmény magas etilén-oxid-száma - a kiviteli példák szerint 9-15 - miatt a felhasználás során keletkező szennyvíz biológiai lebontha­­tósága kedvezőtlen. Az eddig ismert zsírtala­nító készítményekről tehát összefoglalóan megállapítható, hogy 60-85%-ban különféle szénhidrogénekből, illetve ezek keverékeiből, 8-40%-ban emulgeáló anyagokból és 5-10%­­-ban egyéb hordozó anyagokból - így példá­ul az 1 753 849 sz. német szabadalmi leírás szerint borostyánkősav-ammóniumsóból, vala­mint a 2 056 341 sz. német szabadalmi leírás szerint alkáli-foszfátokból, amely anyagok egyébként a felületaktív hatást is növelik, továbbá például a 186 613 sz. magyar szaba­dalmi leírás szerint 10-20 szénatomszámú te­lítetlen karbonsavakból és/vagy növényola­jokból - állnak és a szénhidrogén-frakciójuk úgy van megválasztva, hogy azok a megfelelő zsír- és olajoldó tulajdonságuk révén kellő mértékű tisztító hatást érjenek el. Ugyan­csak összefoglalóan általános hátrányokként megállapítható az ismert zsíroldó készítmé­nyeknél, hogy meglehetősen gyenge korró­ziógátló tulajdonságokkal rendelkeznek - ho-5 10 15 20 25 10 15 40 45 50 55 50 55 4

Next

/
Thumbnails
Contents