198697. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-(2-nitro-fenil)-4-amino-pirimidin származékokat tartalmazó fungicid készítmények, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
1 2 tével a kezelt növényeket a gomba konidium-szuszpenzlójával fertőztük meg. A növényeket ezután 5 napon át 90-100% realtív nedvességtartalom mellett inkubáltuk, majd további 10 napon át 20—24 °C hőmérsékletű melegházban tartottuk. A levélfoltosság mértékét a fertőzés után! 15. napon állapítottuk meg. A táblázatban feltüntetett vegyületek a fertőzést legalább 25% alá csökkentették, így például az 1.4, 1.5 és 1.12 számú vegyületek. A kezeletlen, de fertőzött kontrollnövényeken a fertőzés 100%-os volt. B5) példa Hatás Botrytis cdnerea ellen babnövényeken Visszamaradó védőhatás ■ Körülbelül 10 cm-es babnövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F.5 példa) előállított 0,02% hatóanyagot tartalmazó permetlével permete zünk be. 48 óra elteltével a kezelt növényeket a gom ba konldium-szuszpenziójával fertőztük meg. A fér tőzött növényeket 3 napon át 95-100% relatív leve gőnedvesség-tartalom mellett, 21 °C hőmérsékleten inkubáltuk, majd megállapítottuk a gombafertőzés mértékét. A táblázatokban felsorolt vegyületek a legtöbb esetben a gombafertőzést Igen erősen gátolták. 0;02% koncentráció mellett az 1., 2. és 7. táblázatban felsorolt vegyületek, például az 1.1, 1.4, 1.5, 1.8, 1.12, 7.1 és 7.32 számú hatóanyagok teljesen hatásosak volt. A kezeletlen, de fertőzött babnövények esetében a Botrytis-fertőzés 100%-os volt. B6) példa Hatás Phytophthora Infestans ellen paradicsomnövényeken a) Visszamaradó hatás Három hetes paradlcsomnövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F.5. példa) előállított 0,06% hatóanyagot tartalmazó permetlével permeteztünk be. 24 óra elteltével a kezelt növényeket a gomba sporangium-szuszpenziójával fertőztük meg. A gombafertőzés kiértékelését 5 napos, 90-100% relatív nedvességtartalom mellett, 20 °C hőmérsékleten végzett inkubáció után határoztuk meg. b) Szisztemikus hatás ■ Három hetes paradicsomnövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F.5. példa) előállított permetlével öntöztünk (0,06% hatóanyag, a talaj-térfogatra számítva). A kísérlet során vigyáztunk arra, hogy a permedé a növény föld feletti részeivel ne kerüljön érintkezésbe. 48 óra elteltével a kezelt növényeket a gomba sporangium-szuszpenziójával fertőztük meg. A gombafertőzés mértékét 5 napos, 90- 100% relatív levegő nedvességtartalom mellett 20 °C hőmérsékleten végzett inkubálás után állapítottuk meg. A fend kísérletben különösen az íb és Id alcsoportba tartozó vegyületek mutattak igen jó szisztémás hatást, például az 1.1,1.2,1.4,’1.5 ■1.7,1.8,1.12,1.16, 1.20, 1.37, 1.49, 1.57, 1.74, 1.80,1.84, 2.1,2.2, 2.5/ 2.7, 2.8/2.27, 2.32, 2.49, 2.55, 4.4/7.7,'éff 7.32 számú hatóanyagok. A kezeletíen kontrollnövényekhez képest (100%-os fertőzés) ezen vegyületek lényegében teljesen visszaszorították a gombafertőzést (0-5%). B7) példa Hatás Plasmapora vitícola ellen szőlőn a) Visszamaradó védőhatás • 4-5 leveles állapotú szőlővenyigéket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F.5. példa)előállított 0,06% hatóanyagot tartalmazó permedével permetezünk be. 24 óra elteltével a kezelt növényeket a gomba sporangium-szuszpenziójával fertőztünk meg. Az inkubációt 6 napon át 95-100% relatív levegő-nedvességtartalom mellett, 20 °C hőméisékleten végeztünk, majd a gomba fertőzést kiértékeltük. b) visszamaradó kurativ hatás 4 -5 leveles állapotú szőlővenyigéket a gomba sporangium-szuszpenziójával fertőztünk meg. 24 órás inkubáció után, melyet 95-100% relatív nedvességtartalmú és 20 °C hőmérsékletű kamrában végeztünk, a fertőzött növényeket megszárítottuk, majd a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F5. példa) előállított 0,06% hatóanyagot tartalmazó permetlével permeteztük be. A permedé megszáradása után a kezelt növényeket ismét nedveskamrába helyeztük. A gombafertőzést a fertőzést követő 6. napon értékeltük ki. Az 1., 2. és 7. táblázat szerinti vegyületek Plasmapora viticola ellen igen jó fungicid hatást mutattak, különösen az 1.1, 1.4, 1.5, 1.8 és 7.32 számú hatóanyagok csökkentették minimálisra a gombafertőzést (0-5%). B8) példa Hatás Piricularia oryzae ellen rizsnövényeken Visszamaradó védőhatás • Kéthetes rizsnövényeket a hatóanyag permetezőpor-készítményéből (F5. példa) előállított 0,02% hatóanyagot tartalmazó permetlével permeteztünk be. 48 óra elteltével a kezelt növényeket a gomba konidiuni-szuszpenzióiával fertőztük meg. A növényeket 5 napon át inkubáltuk, 95-100% realtív levegőnedvesség-tartalom mellett, 24 °C hőmérsékleten, majd meghatároztuk a gombafertőzést. A permedével kezelt rizsnövényeken, elsősorban az 1.1/1.4, 1.5, 1.8 és 7.32 számú hatóanyagok alkalmazása esetén, a kezeletlen kontrollnövényekhez képest (100% fertőzés) 10%-nál kisebb mértékű gombafertőzés volt észlelhető. _ Szabadalmi Igénypontok 1. Készítmény növényeknek gombák által okozott fertőzéseinek leküzdésére vagy meglőzésére, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként 0,006-95 tömegé mennyiségben legalább egy (I) általános képletű vegyületet tartalmaz - a képletben Rí És R2 egymástól függetlenül nitro- vagy trifluor-metil-csoport, R3 hidrogén-vagy halogénatom, R4 hidrogénatom, R5 és R4 egymástól függetlenül halogénatom, 1 -4 szénatomos alkoxi csoport, trífluor-metil-csoporttal vagy 1—3 szénatomos alkoxicsoporttal szubsztituált 1-4 szénatomos alkoxicsoport, 1—6 szénatomos alkil-tío-csoport vagy 3—6 szénatomos alkenü-oxi-csoport -szilárd vagy folyékony formálási segédanyagok kíséretében, melyek előnyösen a következők lehetnek: Ca-dodecil-benzolszulfonát, ricinusolaj-polietllén-glikol-éter, tributil-fenol-polietilén-glikol-éter, dklohexa-198.697 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11
