198663. lajstromszámú szabadalom • Gyorsan kötő javító habarcs

1 2 A találmány tárgya gyorsan kötő javító habarcs, amely különösen betonszerkezetek javítására és pad­­lóklegyenlítésre használható. Az említett célokra Ismert módon cementhabar­csot, padlókiegyenlítésre amellett gipszhabarcsot és műgyanta kötésű habarcsot is használnak. Ilyen ha­barcsok ismertetése található például Dr. Balázs György Építőanyagok című könyvében. Az ismert habarcsok használatát megnehezíti, hogy kötésidejűk nem szabályozható az említett alkalmazá­si terület követelményeinek megfelelően. Szilardulá­­suk túlságosan hosszú időt vesz igénybe, ami a mun­kálatok ütemezését nehezíti, de gyakran előfordul az is, hogy a habarcs megszilárdulás után elfogadhatatlan mértékben megrepedezik. A kötési folyamatokat megkísérleték különféle kötésgyorsítókkal és megszi­lárdulást elősegítő adalékokkal szabályozni ilyenek­ről olvashatunk a Műszaki Közéköny (szerk. dr. Palo­tás L., Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1955) III. köteté: nek 814-825. oldalán, valamint dr. Balázs György Építőanyag praktikum című kézikönyvének (Műszaki Könyvkiadó Bp. 1983) 181. oldalán kielégítő ered­ményt azonban nem sikerült elérni. A 2 233 295 sz. és a 2 309 487 sz. francia közzété­teli iratok szerint oly módon állítanak elő gyorsan kötő cementhabarcsot, hogy a habarcs szokásos kom­ponenseihez a cement tömegére számítva l0--50%, előnyösen 20 -30% arányban egy kalcium-aluminát­­ból és egy szervetlen szulfátból álló kötésgyorsítót ad­nak. A megoldás hátránya, hogy bár lehetővé teszi a cement gyors kötését; a kötés hirtelen, néhány má­­sodpertcn 10 percig terjedő idő alatt következik be, emiatt a keveréket csak közvetlenül a felhasználás előtt lehet elkészíteni és nagyon rövid idő alatt be kell dolgozni. Az ismert habarcsok további hátránya, hogy csak fagypont fölötti hőmérsékleten alkalmazhatók, így a padlókiegyenlítési, de különösen a külső épületszerke­zeti javítási munkálatokat nem lehet velük elvégezni hidegebb időbe, illetve akkor, ha annak hirtelen bekö­vetkezésétől keU tartani. A találmány célja, hogy olyan - cement, homok és víz alapú - gyorsan kötő javító habarcsot biztosítson, amelynek kötési ideje tetszőlegesen beállítható, amely gyorsan megszilárdul és az időjárási viszonyoktól füg­getlenül alkalmazható. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a fenti célt olyan habarccsal érhetjük el, amely szárazanyagra számítva 60-75 tömeg% 0-4 mm szemcsenagyságú homokot, 15—30 tömeg% portlandcementet, 10—20 tömeg% mennyiségű, a portlandcementtel azonos vagy annál kisebb tömegű építési gipszet, előnyösen modellgipszet, a gipsz tömegére számítva 0,2-2%. nátrium-kloridot, adott esetben a kötőanyagok töme­gére számítva 0,03—0,15% kötésidő-szabályozó anya­got, előnyösen citromsavat, valamint a felhasználási Konzisztencia beállításához szükséges mennyiségű vi­zet tartalmaz. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a ha­barcs megszilárdulása szempontjából rendkívül elő­nyös, ha a habarcs a cement mellett a megadott arányban gipszet is tartalmaz. Ez a felismerés annál is inkább meglepő, mert az eddigi ismeretek szerint - amint azt dr. Balázs György fent idézett Építőanyag praktikum c. kézikönyvének 322. oldalán olvashat­juk — a gipsz és a cement együtt nem alkalmazható habarcsokon. A gipsz és a cement közismert összefér­hetetlenségét a találmány szerint oly módon szüntet­jük meg, hogy a habarcs komponenseihez a gipsz tö­megére számítva 0,2—2% nátrium-kloridot adunk. Ez utóbbi vegyidet meggátolja az idő előtti kötést — az. úgynevezett álkötést ■- okozó ettrinképződést, ami­nek következtében a habarcs kötési ideje a szokásos kötésszabályozókkal, például citromsavval tetszés sze­rint szabályozhatóvá válik. A gipsz a cementtel együtt gyors, néhány perc alatt bekövetkező megszilárdulást tesz lehetővé. E folyamat hőfejlődés közben megy végbe, így a habarcs akár -10 hőmérsékleten is megszilárdul. A találmány szerinti habarcs töltőanyagként 0—4 mm szemcsenagyságú homokot, célszerűen folyami homokot tartalmaz. A töltőanyag szemcsenagyságát az említett határokon belül az adott felhasználási cél­nak megfelelően választjuk meg. így például padlóki­egyenlítő habarcshoz Ö-l mm-es szemcsenagyságú homokot használunk fotóanyagként, míg a betonszer­kezetek javításához használt habarcsok durvább, például 1 -4 mm-es szemcsefrakciójú homo­kot tartalmaznak. A kiránt szilárdsági jellemzők biz­tosítására a habarcsnak megfelelő tisztaságú homokot kell tartalmaznia. Ezért a találmány szerinti habarcs elkészítéséhez célszerűen mosott (agyagmentes) ho­mokot használunk. A habarcs egyik kötőanyaga a portlandcement. Ez lehet homogén vagy heterogén portlandcement, a­­tnelynek típusát ugyancsak a konkrét felhasználási követelményeknek megfelelően választjuk meg. A ha­barcs 15—30 tömeg% portlandcementet tartalmaz a szárazanyagok össze mennyiségé re számítva. A másik kötőanyag a gipsz. A találmány szerinti habarcshoz építési gipszet, azaz félhjdrát gipszet, előnyösen mo­dellgipszet használunk. Ügyelnünk kell arra, hogy a gipsz mennyisége, amely egyébként a habarcs száraz­anyagtartalmának 10-20 tömeg%-át teszi ki, nem ha­ladhatja meg a cement mennyiségét. A cement meny­­nyisége előnyösen mintegy 1,1 — 1,5-szöröse a gipsz mennyiségének. A gipsz és a < cement kötőanyagként való együttes használata azáltal válik lehetővé, hogy a találmány szerinti habarcs a gips? tömegére számítva 0,2-2% nátrium-kloridot tartalmaz. Ez a vegyidet megakadá­lyozza azokat a szerkezetkárosító duzzadó kristály­képződéssel járó folyamatokat, amelyek a cement és a gipsz együttes jelenlétében egyébként elkerülhetet­lenül bekövetkeznének. A nátrium-kloridot — tekin­tettel viszonylag csekély mennyiségére — mintegy 10%-os vizes oldat alakjában vagy a keverővízben fel­oldva adjuk hozzá a habarcs többi komponenséhez. A találmány szerinti habarcs adott esetben tartal­mazhat valamilyen önmagában ismert kötésidő-sza-. bályozó anyagot. Ilyen adalékként előnyösen citrom­savat használunk. A kötésidő-szabályozó adalékot a habarcs szárazanyag-tartalmára számítva 0,03-0,15 tömeg% mennyiségben használjuk, és szintén vizes ol­dat alakjában visszük be, hogy pontosabban beállít­hassuk mennyiségét. A kötésidő-szabályozó anyag^ mennyiségének megválasztásával 10 perc és néhány óra közötti időre állíthatjuk be a habarcs kötési ide­jét. A találmány szerinti habarcshoz a fenti komponen­seken kívül a felhasználás során hozzáadhatunk bár­milyen adalékot, amely az adott felhasználási célnak 198.363 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents