198662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állattartási és vágóhídi veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, hasznosítására biokonverziós módszerrel
1 2 A találmány tárgya eljárás állattartási és vágóhídi hulladékok hasznosítására aerob és anerob biokonverziós módszerek egymást követő alkalmazásával energetikai és mezőgazdasági célra. A környezetvédelem növekvő jelentősége, valamint az 56/1981 MT rendelet a kibocsátó kötelezettségévé teszi a veszélyes hulladékok minél nagyobb arányú újrafelhasználását, illetve ártalmatlanítását. Az állattartási és vágóhídi hulladékok keletkezési helyén történő ártalmatlanítására gyakorlatilag nincs reális kiviteli módszer. Ezen anyagokat keletkezési állapotban összegyűjtve próbálják meg tárolni anélkül, hogy fertőzőképességüket csökkentenék. Ezen hulladékok nagy könnyen asszimilálható szervesanyag tartamuk miatt nagy mennyiségű patogén mikroflóra szaporodásának veszélyét rejtik magukban. A probléma súlyosságára tekintettel igen részletes irodalom foglalkozik ezzel a kérdéssel. Ezekben az általános cél a ferté'zőképesség csökkentése különböző módszerek alkalmazásával. A 183.766 számú magyar szabadalmi leírás nedvszívó és éghető anyagokkal történő keverése utáni elégetést javasol; A 164.068 számú magyar szabadalmi leírás szemét komposztálásának aerob körülmények között vízgőzzel történő gyorsítását ismerteti, A DE 3 001 508 számú NSZK-beli szabadalmi leírás szemét és szennyvíziszap összekeverés utáni aerob körülmények közötti komposztálását írja le. A 43 019 364 számú angol szabadalmi leírás a fertőtlenítést mikrohullámú sugárzás segítségével oldja meg. A fenti eljárások közös hátránya, hogy vagy a hulladék fertőtlenítésével nem foglalkozik, vagy azt külső energia besugárzással oldja meg, vagy pedig nem hasznosítják a keletkező melléktermékeket, és nagy beruházási költségeket igényelnek. A találmány kidolgozásakor a fenti hátrányok kiküszöbölését tűztük ki célul, mégpedig olcsó, külön nagy összegű gépészeti, műtárgyépítési beruházást nem igénylő módszerrel. Eljárásunk azon a felismerésen alapul, miszerint a szerves anyag C/N arányának megfelelő megválasztásával, a fertőtlenítésnek az aerob biokonverzió által termelt hővel, megfelelően szabályozott hőmérsékleten történő végrehajtásával, valamint az aerob kezelés után közvetlenül végrehajtott anaerob kezelés elvégzésével egyidejűleg biztosítható az ártalmas szerves anyagok gyors elbontása, fertőtlenítése, feldolgozhatóvá tétele és egyidejű biogáz termelés végrehajtása is. További felismerésünk az is, hogy a megfelelő környezeti tényezők között végrehajtott aerob kezeléssel előbontott, a nagy szerves anyag molekulák hidrolízisével kapott rövidebb szénláncú szerves sav jellegű vegy öleteket a következő lépésben az acetogén fázis kihagyásával anaerob körülmények között asszimiláljuk. i Az ily módon végrehajtott eljárás biztosítja a patogén mikróbapopuláció ártalmatlanítását, amely lehetővé teszi a további környezetszennyezés elkerülését. A találmány tehát eljárás állattartási és vágóhídi hulladékok hasznosítására, amelynek során a hulladék nedvességtartalmát 40-60% közötti értékre állítjuk be, majd egy, a talajtól elszigetelt tárolómedencébe helyezzük, a tárolómedencébe a levegőztetést, illetve a képződött biogáz elszívását biztosító műanyag csőhálózatot helyezünk, majd legalább még egy 40-60% nedvességtartalmú hulladékréteget terítünk a medencébe, miközben a hulladékban a C/N arányt 40—50 közötti értéken tartjuk, a rétegelt hulladékot 10-20 napig aerob körülmények között 55 60 °C-on tartjuk, az aerob kezelés után a hulladékot tömörítjük, majd egy takaró réteggel lefedjük, és anaerob körülmények között 60 90 napig tároljuk, a keletkező gázokat a csőhálózaton keresztül elszívjuk, a képződött szilárdanyagot pedig ásványi műtrágyával keverjük. A találmány szerinti eljárásnál a veszélyes hulladék nedvességtartalmának beállítását végezhetjük városi (kommunális) szemét bekeverésével. Ugyanezen városi szemetet felhasználhatjuk a tömörítés utáni takaró rétegként is. Műanyag csőhálózatként célszerűen a biológiai degradációnak jól ellenálló csővezetéket (például polipropilén csövet) használhatunk, így a csővezetékrendszer a technológiai folyamat végén újra felhasználható. A találmány szerinti eljárási az alábbi példán keresztül ismertetjük konkrétan. Példa: Kommunális szemétlerakó telepen kialakítottunk egy a talajtól elszigetelt (döngölt és fóliával fedett) medencét. A vágóhídi hulladék nedvességtartalmát és C/N arányát városi szeméttel összekeverve 60%-ra, illetve 40-es értékre állítottuk be. Az anyagot ezután a medencébe helyeztük, majd beépítettük a 100 mm átmérőjű műanyag csőhálózatot, majd újabb, megfelelően kondicionált hulladékréteget helyeztünk a medencébe. Ezután a hulladékot 20 napig levegőztetés biztosításával aerob körülmények között tartottuk. A hulladék hőmérséklete ezen időszak alatt 55-60 °C volt. A levegőztetés során a hulladék nedvességtartalma a folyamat előrehaladása során 45-50%-ra csökkent. A hulladékba előzetesen a fertőtlenítési folyamat ellenőrzésére műanyag zacskóba helyezett sertéssascaria petéket helyeztünk, amelyek az aerob kezelés 6 napja után elpusztultak. A hulladékot azerob kezelés végeztével dózerral összetömörítettük, és egy takaró réteggel lefedtük. Ezután a hulladékot anaerob körülmények között 90 napig tároltuk, a keletkező gázokat kezdetben alacsony megszívással eltávolítottuk. A folyamat végén kapott terméket szitálás, őrlés után í5 t% ásványi műtrágyával keverve mezőgazdasági célra hasznosítottuk, humusz tartalmú talajjavító szerként. Az elszívott biogázt energetikai célra hasznosítottuk. összefoglalva a találmány szerinti eljárás előnyei a következők:- A II. veszélyességi osztályba tartozó vágóhídi és állattartási hulladékok biztonságos ártalmatlanítását fertőzésmentesen biztosítja- az eljárás segítségével talajjavító anyag és energiatermelésre alkalmas biogáz nyerhető ~ nem igényel nagy összegű gépi illetve létesítményi beruházást- nem használ fel kémiai segédanyagokat és külső energiaforrást- a beépített műanyag csőhálózat a folyamat végén újra felhasználható. 198.662 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
