198658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás agyagtartalmú ipari hulladékvizek és/vagy zagyok, iszapok ülepítési és szűrési tulajdonságainak javítására
3 HU 198658 B 4 szerek esetében ezen anyagok keverékeit 0,0005-500 kg/to szilárdanyag, előnyösen pedig 0,001-400 kg/to szilérdanyag koncentrációban. A kezelésre laboratóriumi kísérletek alapján kiválasztott vegyületet és/vagy azok keverékét vízben vagy szerves oldószerben oldva, vagy - speciális esetekben - gáz/gőz fázisban juttathatjuk a szuszpenziókba. A kezeléshez szükséges reakcióidő után, önmagukban ismert technológiai módszerekkel és eszközökkel a kezelt vizekből, illetve zagyokból a szilárdanyag-tartalom eltávolítható. A találmány tárgya tehát elsősorban nem a flokkulálós tárgykörébe esik, de nem zárjuk ki a flokkuláciÓB folyamatokban, egyéb önmagukban ismert flokkuláló szerekkel történő együttes alkalmazását, felhasználását, ami minden olyan - bonyolultnak tekintendő - ipari technológiai megoldásban fontos szerepet tölthet be, amikor az iszap, zagy, szuszpenzió, vagy további felhasználásra kerülő szilárd anyagok mellett, bármely ismert technológiát megdrágító és megnehezítő agyagásványokat is tartalmaz, amely agyagásványok elsősorban mikronnagyságrendű, vagy kolloidális méretű szilárd szemcsékként vannak jelen. A kezelőszerként alkalmas vegyületek általánosságban olyan kémiai karakterűek, amelyek környezetvédelmi szempontból nem szennyezők, sőt számos vonatkozásban elősegítik a rekultivációs tevékenységet. Kezelőszerként olyan vegyszereket alkalmazunk, amelyek az említett kationokat - azaz kálium, ammonium, cézium és cirkónium ionokat - szervetlen vagy szerves anionok mellett tartalmazzák. A szervetlen anionok lehetnek például klorid, nitrát, karbonát, hidrokarbonát, foszfát, hidroxid. Szerves anionok lehetnek például acetát, citrét, formiát. Az alkalmazott vegyszer anionját a kezelendő hulladékvíz vagy zagy pH-ja alapján, illetve a likvidálandó folyadékfázis elhelyezésének módja alapján határozzuk meg. Előnyösen alkalmazható például a KC1 és az NH'íCl, illetve ezek keveréke. Ezek a vegyszerek raűtrágyakomponensekként használatosak, Így az ezekkel a vegyszerekkel kezelt vizek például mezőgazdasági területeken elhelyezhetők. A vegyszereket a sztöchiometrikusnál általában magasabb arányban, 0,0005- -500 kg/to szilárdanyag, előnyösen 0,001- -400 kg/to szilárdanyag koncentrációban alkalmazzuk. Az alkalmazáshoz a vegyszereket célszerűen feloldjuk, oldószerként használhatunk vizet, valamely szerves oldószert, vagy alkalmazhatjuk a vegyszereket gázvagy gőzfázisban. A vegyszerek adagolását végezhetjük szakaszosan vagy folyamatosan, állandó koncentrációjú kezelőoldattal, vagy fokozatosan csökkenő koncentrációban folyamatosan vagy szakaszosan. Végezhetjük a kezelést úgy is, hogy recirkulációs rendszerben, szűrés után a szűrlettel mindig újabb, kezeletlen zagyot kezelünk. Ilyenkor a vegyszer csekély mértékű fogyását időnkét pótoljuk. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható bármilyen, agyagtartalmú hulladékvizek és zagyok, iszapok kezelésére, amelyek az agyagásványok mellett más szilárd anyagot is tartalmazhatnak. Ilyenek például a szén- és ércbányászat során képződő szénpor-, illetve ércportartalmú vizek, zagyok, az élelmiszeripar területén képződő zöldség- és gyümölcsmosóvizek, stb. Az ipari hulladékvizek közé kell sorolni a kommunális szennyvizeket is, jóllehet ezek agyagtartalma erősen változó, szervesanyag tartalma pedig igen széles vegyület-csoportok közt változhat. A kommunális szennyvizek szárazanyag tartalma és szervesanyag tartalma - a környező üzemek szezonális terhelésétől függően - széles tartományban változik, a tisztítási feladat azonban mindig azonos marad. Olyan esetekben, amikor a kommunális szennyvizek lebegő szilárdanyag tartalma viszonylag alacsony, például 5- -20 g/1 közötti - a szilárdanyag-mentesítés, vagyis az iszap vízmentesitése, nem csak az összes szilárdanyag tartalom és annak minősége függvénye, hanem figyelembe véve a szokásos szűrési megoldásokat is, a szilérdanyag tartalom morfológiai megjelenésének, és koncentrációjának függvénye is. Kísérleti úton kimutattuk, hogy a szűrhetöség nem csupán a szilárdanyag szennyezés kémiai minőségétől, hanem annak mennyiségétől is nagymértékben függ. Ebből következik, hogy olyan, viszonylag alacsony szilárdanyag tartalmú, tixotróp iszapokhoz vezető szennyvizek szűrésénél, amelyek a szokványos - modernnek tekintett - eljárásokkal nem sűrithetök kellő mértékben, célszerű a szűrési művelet előtt a szilérdanyag tartalmat megnövelni, mégpedig olyan inert, környezetre nézve nem szennyező anyaggal vagy anyagokkal, amelyek a szűrendő szemcsézet morfológiáját kedvezően alakítják a szemcsék közötti kölcsönhatások következtében, ugyanakkor az iszap (szúrlet) felhasználhatóságát (mezőgazdasági alkalmazás) elősegítik, és amelyek egyúttal a szűrólepény nagyobb áteresztőképességének biztosításával, a technológiai eszközök (présszalagszűrő, centrifuga, hidrociklon, stb.) hatékony- ' ságának növelésével, a tisztítási művelet hatékonyságát alapvetően befolyásolják. Ilyen anyagokat, a korábban ismertetett, agyagásványokat befolyásoló anyagokkal együttesen felhasználva, az ipari hulladékvizek ülepedési és szűrési tulajdonságainak javításával, kevés befektetéssel, jelentős tisztítási hatékonyságot és gazdasági eredményt érhetünk el. A szűrhetőség javítására, a szárazanyag optimalizálására felhasználható, szilárd, megfelelő granulometriás tulajdonságokkal ren-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
