198657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáznemű anyagnak folyadékba való oldására
5 HU 198657 B 6 egyik tényező nagymértékű csökkenése esetén ezt a tényezőt a másik két tényező, vagy ezek egyikének kismértékű csökkentése árán újra megnöveljük, Így az általunk meghatározott abszorpciós sebesség ismét növekszik. Ezt az eljárást addig ismételjük, amíg csak hatékonyan lehetséges az abszorpciós sebesség növelése. így az abszorpció optimális mértékben, hatékonyan, valamint megfelelő energetikai hatékonysággal valósul meg. További felismerésünk, hogy a turbulencia a berendezésben jelentősen növelhető a tápsugárnak való perdületadással is. Ezáltal lehetővé válik, hogy a berendezés hosszirányú méretei csökkenjenek anélkül, hogy ez hátrányosan befolyásolná az abszorpció mértékét. A találmány szerinti eljárásban folyadékfelszin alatt géznemű anyagok nagysebességű folyadéksugár(ak)hoz vezetjük és a gáznemű anyag-folyadék elegyhez friss folyadékot keverünk. Jellemző az eljárásra, hogy a géznemű anyag-folyadék elegyet keverőtérbe vezetjük, majd a friss folyadék legalább két lépcsőben történő - hozzáadásához csatlakozóan lépcsőként vezetőtérben áramoltatjuk a képződött elegyet. - friss folyadéknak szükség szerinti újabb hozzáadását követően - terelőtéren keresztül, önmagában ismert módon nagy felületen eloszlatva a környező folyadéktérbe vezetjük. Az eljárás előnyös foganatosításában a gáznemü anyag-folyadék elegyet a vezetőtérben perdülettel áramoltatjuk. Ennek során előnyös módon a folyadéksugara(ka)t a keverótér tengelyéhez - és/vagy szükséges esetben egymáshoz - viszonyítottan kitérő irányban áramoltatjuk. A friss folyadék bekeverése segédenergiával és/vagy az elegy impulzusának segitségével végezhető. A találmány szerinti, gáznemű anyagnak folyadékba való .oldására szolgáló berendezésnek a gáznemű anyag bevezetésére a folyadéktérben elrendezett háza ebbe a betorkolló folyadékfúvókája(i) van(nak). Jellemzője a berendezésnek, hogy a ház kivezetéseként keverőtere, a keverőtérhez csatlakozó egymás utáni, legalább kettő vezetőtere, továbbá az utolsó vezetőtér után elrendezett terelőtere van. A keverőtér és a vezetőterek az áramlás irányában növekvő keresztmetszetűek a keverőtér és a vezetőterek között, továbbá szükséges esetben az utolsó vezetőtér és a terelőtér között folyadékbevezetö nyílások vannak kialakítva, valamint a terelötér folyadékkivezetése - önmagában ismert módon - nyújtott rés alakú. A berendezés előnyös kiviteli alakjánál a folyadékfúvóka, a keverőtér, a vezetőterek és a terelötér közös geometriai tengellyel vannak kialakítva. A folyadék tápsugárnak perdületet' biztosit, ha a keverőtér és a folyadékfúvóka tengelye egymáshoz képest 1-15°, célszerűen 3-8° alatt hajló kitérő egyenespár, a keverőtér a vezetőterek és a terelőtér pedig közös geometriai tengellyel van kialakítva. A tápsugár perdületét lényegesen növelő előnyős kiviteli alaknál a folyadékfúvóka 2-5 darab torokkal rendelkezik, amelyeknek egymáshoz képesti kitérő tengelyei közötti szög 1-15°, célszerűen 3-8°. Hidraulikai és áramlástechnikai előnyt biztosit, ha a keverőtér, a vezetőterek és a belépő terelőtér keresztmetszet egymáshoz hasonló, célszerűen körkeresztmetszet. ' A találmány példaként! foganatosítását és megoldását részletesebben a mellékelt rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli változata, a 2. ábra pedig példaként egy kéttorkú folyadékfúvóka, különböző nézeteit érzékelteti. Az 1. ábra szerinti példakénti kivitelnél kettő egymás utáni vezetőtérrel rendelkező berendezést ismertetünk. Ennél - a 10 folyadéktér felszíne alatt - a folyadék 1 tápsugarának bevezetésére 3 folyadékfúvóka, a 2 gáznemü anyag beadására 4 ház szolgál, amelynek kivezetéseként a 3 folyadékfúvóka utáni 5 keverőtere a 2 gáznemü anyag és az 1 tápsugár folyadékának összekeverését végzi. A 4 házat követően vannak elrendezve a 6.1 és 6.2 vezetőterek. Az egymás utáni elrendezésű, de szerkezetileg nem összefüggő 5 keverőtér, 6.1 és 6.2 vezetőterek keresztmetszete kör alakú és az áramlás irányában egymáshoz viszonyítva fokozatosan növekszik. Az utolsó 6.2 vezetőtér után található a 9 terelőtér, amelynek belépő keresztmetszete körszelvény, résalakúan elnyújtott téglalap keresztmetszetű kilépő nyílása végzi a környező 10 folya-déktérbe érkező, 2 gáznemű anyagot már jelentős mértékben abszorbeált folyadék eloszlatását. Az 5 keverőtér és 6.1 vezetőtér, továbbá a 6.1 é 6.2 vezetőterek, valamint a 6,2 vezetőtér és 9 terelőtér között vannak kialakítva a körgyűrű alakú 7.1, 7.2 és 7.3 rések, amelyek rendre a friss 8.1* 8.2 és 8-3 folyadékáramok bevezetésére szolgálnak. A 2. ábra és a 3 folyadékfúvóka egy lehetséges kialakítását mutatja be elöl-, oldal- és felülnézetben. A 3 folyadékfúvóka 2 darab 31 torokkal rendelkezik, melyeknek egymással kitérő egyeneseket alkotó geometriai tengelyei 1-15°, előnyösen 3-8° közötti szöget zárnak be. A találmány 1. ábra szerinti alakjának működése a kővetkező. Az 1 tápsugár a 3 folyadékfúvókán keresztülhaladva felgyorsul és a 31 torokból kilépve a 4 házba jut. A 4 házba juttatott 2 géznemű anyagot az 1 tápsugár magával ragadja és ennek révén az 5 keverőtérben gáznemü anyagfolyadék elegy keletkezik. Az 5 keverőtérben az abszorpciós viszonyok kedvezőek és a 2 gáz beoldódása a folyadékba megindul. Mivel az 1 tapsugárban lévő folyadék mennyisége a 2 gázhoz képest kicsi, az 1 tápsugérba beol5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
