198656. lajstromszámú szabadalom • Derítővályú főleg felszíni vízművekhez

1 HU 198656 B 2 A találmány tárgya derltövályú, amely főleg felszíni vízműveknél alkalmazható. Mint ismeretes, a derítés során a finom­szemcsés iszapokból, szuszpenziókból, vagy diszperziókból azok szilérdrésztartalmának leülepedése után nyerhető vissza folyadék. Az erre szolgáló- deritóberendezésnek általá­ban földbe süllyesztett medencéje van, amelybe a derítendő vizet alulról nyomás alatt táplálják be. A megtisztult viz a derítő­­medence vízfelszínén rögzített derltóvályúkba jut é3 azokon keresztül távozik a berende­zésből. Ezek a deritővályúk a medencében általában koncentrikus kör alakban vannak elrendezve, továbbá ezeknek biológiai, kémiai és mechanikai hatásoknak ellen kell állniuk. A mechanikai igénybevételek közé tartozik például a vizfeltőltéssel, szintváltozással já­ró, gyakran lökésszerű terhelések, amelyek jelentős csavaró igénybevételeket okoznak. (Például Műszaki Lexikon I. kötet, Akadémia kiadó, Budapest, 1970, 454-455. oldal.) Jelenleg a deritővályúk acéllemezből és idomacélból hegesztett kivitelben készülnek, az U alakú keresztmetszetnél az oldallapok a fenéklapra merőlegesek. Ezeket a deritővá­­lyúkat sugárirányú tartószerkezetekhez álta­lában ugyancsak hegesztéssel rögzítik. Az ilyen szerkezet korrózióvédelméről és annak állandó karbantartásáról évente lega­lább 2-3 alkalommal külön kell gondoskodni, ami tetemes ráfordítással jár. Az ismert meg­oldások további hiányossága, hogy beépíté­sük, mozgatásuk nehézkes, ez többnyire csak daruval lehetséges, továbbá a beépítési kö­rülmények, például a nagy munkamélység fe­letti munkavégzés, vagy a nehezen hegeszt­hető helyzetek, gyakran balesetveszélyt és túl nagy megterhelést jelentenek a szaksze­mélyzet számára. A fentieken túlmenően, üze­meltetési hiányosságként említhető meg az is, hogy a vályú oldalak éB a fenéklap merőle­ges csatlakozásainál áramlástani holtterek alakulnak ki, amelyek nehezen tisztíthatok, másrészt ezeken a helyeken leülepedések képződnek. Mivel a kör alakú vályú általában egyetlen egységgé van hegesztve, annak ja­vítása, esetleges cseréje nem egyszerű fel­adat. A találmánnyal célunk a fenti hiányossá­gok kiküszöbölése, azaz olyan derltövályú létrehozása, amely lényegesen egyszerűbben és olcsóbban gyártható, telepíthető, üzemel­tethető, továbbá kedvezőbb áramlástechnikai kialakítású, mint az ismert megoldások. A kitűzött feladat megoldásához olyan ismert deritővályúból indultunk ki, amely U­­-keresztmetszetű, valamint felülnézetben te­kintve koncentrikus elrendezésű és a derítő­­vályú felül keresztirányú merevitéssel van ellátva. Ezt a találmány szerint azzal fej­lesztettük tovább, hogy az előnyösen mű­anyagból előregyártott deritóvályú vályúsza­kaszokból áll, ezek homlokoldalai a tömitett kapcsolódáshoz csatlakoztató peremmel van­nak ellátva, továbbá a vályúszakaszok U ala­kú keresztmetszete úgy van kiképezve, hogy az oldallapok a fenéklaphoz Ívszakaszon ke­resztül csatlakoznak, valamint az oldallapok alulról felfelé bővülő távkőzzel helyezkednek el. Célszerű az olyan kivitel a találmány to­vábbi jellemzője szerint, amelynél a vályú­szakaszok felső keresztirányú merevitése di­­agonális rudakból áll. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: az 1. ábra deritőmedence részltét szemlél­teti, a koncentrikusan elrende­zett találmány szerinti deritővá­­lyúkkal; a 2. ábra az 1. ábrán II—II vonal mentén vett metszet; a 3. ábra az 1. ábrán III—III vonal mentén vett metszet; a 4. ábra a 2. ábra IV-részlete, viszonylag nagyobb léptékben. Amint az 1. és 2. ábrán feltüntettük, vasbetonból készült 1 deritőmedence belső terének felső körzetében 2, 3 és 4 derltővá­­lyúk az 1 derítőmedence 5 középpontjához képest koncentrikusan vannak elrendezve. A 2, 3 és 4 derítővályúkat helyzetükben önma­gában ismert módon radiális helyzetű és a medence falhoz rögzített 6 gerendák támaszt­ják alá. A 6 gerendákhoz a 2, 3 és 4 deritö­­vályúkat közvetlenül 7 rögzíti egységek rögzítik, amelyeket részletesebben a 4. ábra kapcsán ismertetünk. A találmány szerint a 2, 3 és 4 derítő­vályúk előnyösen műanyagból (például üveg­szálerősítésű telítetlen poliészter műgyantá­ból) előregyártott szegmensszerű vályúszaka­szokból állnak, amelyeket az 1. ábrán 2a il­letve 3a illetve 4a hivatkozási jelekkel je­löltük. Ezek két végükön 8 csatlakoztatópe­remmel vannak ellátva a szomszédos vályú­­szakaszok 9 csavarokkal történő tömitett összekapcsolásához. Ezek a 8 csatlakozópe­remek egyúttal merevítik is a szerkezetet (a peremek közé helyezendő tömítést külön nem ábrázoltuk). A 2a, 3a és 4a vályúszakaszok 10 oldallapjai (3. ábra) alulról felfelé bővülő elrendezésűek (a függőlegessel bezárt cC szög értékét jelen esetben 5°-ra választottuk). Továbbá, a 10 oldallapok 11 fenéklapok R su­garú 12 ivszakaszon át csatlakoznak. A jelen esetben 2a, 3a és 4a vályúszakaszok egyet­len előregyártott darabként vannak kialakít­va. Az 1. ábrán eredményvonallal jelöltük a keresztirányú merevítő funkcióját ellátó dia­­gonólis 13 rudakat, amelyek a mértékadó csavaró igénybevételek esetén is kellő me­revséget biztosítanak a vályúszakaszoknak, illetve a derítővályúknak kísérleti tapaszta­lataink szerint. A diagonális 13 rudak ké­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents