198649. lajstromszámú szabadalom • Teleszkópkar alaphelyzetben reteszelt kialakítással

1 HU 198649 B 2 A találmány tárgya teleszkópkar alaphelyzet­ben reteszelt kialakítással. A találmány első­sorban gépjárműnek kifelé nyíló lengőajtóinál a csillapított lengésű nyitást, a merev, sza­bályos palyójú mozgatást és az önmagában 5 ismeri csapózár szerkezet megbízható műkö­dését elősegítő dinamikus zárást megvalósító, alaphelyzetben reteszelt kialakítású telesz­kópkarra vonatkozik. Gépjárművek külső lengőajtóinál, amikor 10 a jármű vezetője az ajtó zárását és nyitását távműködtetés révén pl. egy pneumatikus forgatómotor vagy egy pneumatikus lineáris henger segítségével biztosítja, igen fontos a zárás után az ajtószárnynak a járműszek- lő rényhez történő biztonságos rögzítése, hogy menet közben az ajtó véletlenszerűen, példá­ul levegőkimaradás esetén, vagy mert utas támaszkodik az ajtóhoz, ne nyíljon ki. Ezt a problémát a konstrukciók egy részénél úgy 20 oldották meg, hogy az ajtószárny egyik füg­gőleges élére és az ahhoz kapcsolódó ajtóke­ret oldalra reteszelő eszközöket például csa­pózárat helyeznek el, amely az ajtószérny becsukódását követően az ajtószárnyat az 25 ajtókerethez rögzíti. A csapózár működteté­séhez azonban magét a járműajtó konstrukci­ót is meg kellett változtatni, mivel a hagyo­mányos kialakítású külső lengőajtók mozgá­suk teljes szakaszán a merev forgatókarok .'10 következtében mindvégig a járműszekrénnyel párhuzamosan helyezkednek el. Ez a konst­rukciós kialakítás nem képes a csapózár mű­ködtetéséhez szükséges elbillenő mozgást biztosítani. Az elbillenő mozgás olyan ajtó- 35 szárny-beállítással érhető el, amelynél az aj­­tószórny a zéró, illetve a nyitó mozgás során a reteszelés előtt az oldalfallal szöget zár be, amely egy meghatározott szögtartományon belül tetszőleges lehet. Ugyanakkor az ajtó- '10 szárnyhoz rögzített forgatókarok közül leg­alább egy rugalmas elemként funkcionál. Ilyen megoldás ismerhető meg például a DE 2 309 313 számú és a T/36 556 számú magyar nyilvánosségrahozatali iratokból. Ennél az aj- -15 tóniűködtető megoldásnál az ajtószárny beál­lítása olyan, hogy a zárás illetve nyitás so­rán a záródást közvetlenül megelőző helyze­tet kivéve a jármű oldalfalával szöget zár be. Az ajtószárny mozgási pályája megegye- 50 zik az önmagéban ismert merev forgatókarú négy csuklós mechanizmus elmozduló tagjá­nak pályájával, azzal a különbséggel, hogy közvetlenül a bezárt helyzet előtt ez a moz­gás átvált az egyik csukló körüli elfordulás- f,5 ra, biztosítva ezáltal az ajtószárny bezárt helyzetében a csapózáras reteszelést. Az aj­tószárny csukló körüli elfordulása, elbillené­­se oly módon jön létre, hogy az ajtószérny egyik függőleges éle egy a jármű oldalfalával no párhuzamos megvezetést kap közvetlenül a zárt helyzet előtt, aminek következtében az ajtószérny további mozgatása csak úgy le­hetséges, ha az egyik forgatókar teleszkóp­­szerűen van kiképezve, lehét a hossza meg- gr, változik. Ezt rugós kiképzésű teleszkópkarral oldjál meg, mely által az ajtószérny elbillenő mozgása és így a csapózár működtetése biz­­tosito-t. Ezzel a konstrukciós kialakítással a járműajtó ós a csapózár működtetése megol­dott, azonban az ilyen kialakítású külső len­gőajtók nyitási illetve zárási folyamatában bizonyos kedvezőtlen jelenségek tapasztalha­tóak, mely egyrészt a teleszkópkar rugalmas voltától adódik. Az egyik ilyen kedvezőtlen jelenség a teleszkópkar által tárolt rugalmas energiának az ajtószárnyra gyakorolt belen­gető listása, amely az ajtónyitás kezdetén, az ajtószárny visszabillenését - szöghelyzetbe állását - követően jelentkezik. A másik ked­vezőtlen jelenség az, hogy a teleszkópkar rugalmasságából eredően az ajtószárny moz­gatás; kor a meg vezetés nem eléggé határo­zott. A harmadik hátrány pedig abból adódik, hogy az ajtószárny zárási sebességét az uta­sok biztonsága érdekében alacsonyra kell beállítani, pedig a csapózár megbízható mű­ködtetéséhez enné) sokkal nagyobb sebes­ségre lenne szükség. A GB 1 444 219 lajstromszámű szabadal­mi leírásból ismert megoldás egy olyan ruda­­zat által megvezetett és forgatókarok által mozgatott külső lengőajtó mechanizmus, ahol az ajtószárny zárt helyzetbeni reteszelése, annak vízszintes irányú mozgása során egy nyomórugó ellenében bekövetkező vezetórúd hosszvaltozés révén valósul meg. Az itt lé­nyeges feladatot betöltő vezetórúd egy olyan leleszi ópkar, melynek kívülről a lezárt vég felől csuklós csatlakozóval, belülről mindkét vég felől homlokfelülettel ellátott háza, a házzal egytengelyű és a házhoz képpst axiá­­lisan nozgalhatóan elrendezett, a ház nyitott vége felől a házból is kiálló, a kiálló végén csuklós csatlakozóval, a házban lévő végén pedig a ház zárt vége felőli belső homlokfe­­lűletére támaszkodó tárcsával ellátott rúd ja és a r időn kialakított tárcsára és a ház nyi­tott vége felőli belső homlokfelületére tá­maszke dó nyomórugója van, de nem rendel­kezik reteszelő funkciót megvalósító elemek­kel, így nem képes a csillapított lengésű nyitás, a merev, szabályos pályájú mozgatás és az ajlóbereleszelésl elősegítő dinamikus zárás biztosítóséra. A DE 2 428 158 lajstromszámű leírásból továbbá ismert olyan mechanikus elven mű­ködő II ozgásfékező (lökéscsillapiló) szerkezet, melynek külső kiviteli alakjára az előzőekben ismertetett vezetórúd ra jellemzők érvényesek és aho’ a rúd házban lévő részén tárcsa és a rúd végén a tárcsa felé növekvő átmérőjű kúpos beszúrás és témasztóváll van kialakít­va és a tárcsa és kúpos beszúrás között a rúddal egytengelyű, a rúd által megvezelett, a rúdhjz és a házhoz képest axiálisan moz­gathatóban elrendezett betétje, a rúd kúpos beszúrását, támaszlóvállát a betét tárcsával átellenes homlok felületét és a ház belső pa­lástfelületét érintő reteszelő elemei és axiáli-3

Next

/
Thumbnails
Contents