198646. lajstromszámú szabadalom • Berendezés előregyártott feszített vasbetonelemek, különösen vasúti aljak előállítására
A találmány előregyártóit feszített vasbetonelemek, különösen vasúti aljak előállítására szolgáló berendezésre vonatkozik. A normál - fővonali - elörefeszitett vasbeton aljak gyártására számos módszer ismeretes, amelyek közős jellemzője, hogy azonos típusú termék nagy tömegben történő előállítását lehetővé tevő gyártósorokkal rendelkeznek. Ezek általában biztosítják az egyetlen fajta vasúti alj termelékeny és gazdaságos gyártásét. A vasúti vágányhálózat kitérőinél alkalmazásra kerülő feszített vasbeton aljak előállításához azonban ettől alapvetően eltérő gyártástechnológiai problémákat vet fel az, hogy- egy-egy kitérőhöz mintegy negyven-nyolcvan darab, egymástól eltérő beton-alj szükséges, amelyeket egyszerre kell a beépítési helyre szállitani;- a kitérő betonaljainak igénybevétele - a vasúti pályában elfoglalt helyzetüktől függően - különböző;- a kítéró-betonaljakban nagymennyiségű sínleerősítő betétet kell elhelyezni, mégpedig az elöregyártásban szokatlan ± 1 nim-es pontossággal, és kitérő-aljanként eltérő pozícióban. A kitérőkhöz előirányzott betonaljak gyártására alapvetően két módszer alakult ki. Az egyik módszer szerint minden egyes kitérő-alj fajtához külön sablon készül, vagyis minden sablon csak egyféle betonalj gyártására alkalmas. Magától értetődően súlyos hátrányt jelent, hogy egy-egy kitérő betonalj-készletéhez igen sok, nevezetesen negyven-nyolcvan féle sablonra van szükség, ami a gyártást nehezen szervezhetővé és gazdaságtalanná teszi. A másik ismert módszer alapja a hagyományos hosszúpados gyártási eljárás, amelynél 50-120 m hosszúságú feszítőpadot használnak, amely a két végén a feszítőerő felvételére szolgáló lehorgonyzó bakokat tartalmaz. A lehorgonyzó bakok között a kitérő-alj geometriai alakját meghatározó sablonok helyezkednek el. Ennek a módszernek az a hiányossága, hogy az eljárás rugalmatlan, a gyártási ciklus meglehetősen hosszú (24 órát vesz igénybe); ebben az esetben is külön sablon szükséges valamennyi kitérő-alj részére; végül a gyártás során mindig egy-egy kitérőhöz szükséges betonalj-csoport készül el, egy-egy elem utángyártására nincs lehetőség, holott erre (például egy-egy selejtes eleai miatt) szükség lenne. Mindkét fent ismertetett módszernél súlyos hátrányt jelent, hogy azonnal igen nagy - 200-500 kitérő-elemcsoport gyártását lehetővé tevő - kapacitást kell létrehozni. A kitérőkhöz alkalmas betonaljak bevezetése azonban a vasútnál gyakran éveket vesz igénybe, így nagy értékű kihasználatlan állóeszközök jönnek létre. Azzal is számolni kell, 1 HIT 1 hogy a gyártmány piaci bevezetésének az időszakában kisszámú kitérő kísérleti telepítésére kerül sor, a fejlesztést szükségtelenül magas saldonköltségek terhelik, és a kitéró-aljak gyártása során bekövetkező selejtképzödés miatti utángyárlás felesleges termékeket is produkál. EmelleLt a kísérleti termékek előállítása is komplett technológiát igényel. X találmány feladata, hogy olyan feszített vasbeton elem gyártó berendezést szolgáltasson, amely hosszirányban bővíthető, vagyis lehetővé teszi agg regát-rendszerű mozgatható gyúrl.ósahlonok hosszúpados berendezéssé történő egyesítését, és ezáltal gyakorlatilag tetszőleges számú, de egymástól eltérő vasbeton tennék, különösen vasúti kitérőalj egyidejű előállítását. A találmány feladata továbbá, hogy olyan berendezést szolgáltasson előregyártott feszített vasbeton elemek, különösen vasúti kitérő-aljak gyártására, amely lehetővé teszi, hogy egyazon sablonon belül többféle hosszúságú, és egymástól eltérő kiosztású szerelőelemekkel rendelkező termékek legyenek elöállithatók. A találmány az elsőként említett feladat vonatkozásában azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a szomszédos mozgatható (aggregát-rendszerű) gyártósablonok kapcsolatainak tartományában a szomszédos sablonokat egy szilárd aljzathoz lehorgonyozzuk, azoknak a feszítés hatására bekövetkezhető felemelkedéséi, (felfelé kihajlását) meggátoljuk; továbbá ha a feszitőkamrákat szerelhe- Lövé tesszük, mindössze két kamrával gyakorlatilag tetszőleges hosszúságú, egymástól eltelő sablonok által alkotott hosszúpados jellegű berendezést hozhatunk létre. A másodikként említett feladat vonatkozáséban a találmány azon a felismerésen alapul, hogy amennyiben valamely hosszúpados gyártóberendezésben - annak adott gyártókeretében - cserélhető fenék-betétlemezeket és mobil fésüszerkezeteket alkalmazunk, a gyártott elemek hosszúsága és a szerelvényezettsége gyakorlatilag tetszés szerint változtatható, így lehetőség nyílik egy-egy kitérő valamennyi vasúti vasbetonaljának egyetlen sablonban történő előállítására. További felismerésünk, hogy a sablon oldallemezének rugalmas anyagból, illetve szerkezetből való kialakításával a fellépő nagy feszítőerők nem kívánatos hatásai kiküszöbölhetők. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan berendezés segítségével oldottuk meg, amelynek tartóvázhoz rögzített egy vagy több formázó csatornát. tartalmazó sablonja, a sablon végéhez csatlakoztatott feszítő fejkamrái, valamint a csatornák keresztirányú szakaszoláséra szolgáló fésűszerkezetei vannak, és amely berendezésnek az a lényege, hogy a sablon csatornájának vagy csatornáinak alsó határolására szolgáló cserélhető fenék-betétlemezei, valamint a csat.orná(k)ban a szomszédos feI) 2 98646 5 10 15 20 25 no 35 40 45 50 55 60 (ifi 3
