198644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedves fenyő-, vagy lombos faanyagok kezelésére

1 HU 198644 A 2 A találmány tárgya eljárás nedves fenyő­vagy lombos faanyagok kezelésére, elsősor­ban a víztartalom csökkentése, illetve kon­zerválás céljából. A nedves faáruk víztartalmának csök­kentésére, az utólagos vízfelvételének meg­akadályozására, illetve a faáru konzerválásá­ra sokféle eljárás ismert. A legrégebbi módszer a fa szobahőmér­sékleten való tárolással történő szárítása. Az eljárás hátránya a nagy idő- és helyigény. Ismert módszer továbbá a fa zárt tér­ben forró levegővel történő szárítása. Ez az eljárás is igen energiaigényes, továbbá a gombák, rovarok elleni védelem céljából még kiegészítő kezelést is kell alkalmazni. Ismert fakonzerválási eljárás szerint hörelá­­gyuló polimer alapú, fungicid, inszekticid szert tartalmazó impregnáló anyaggal lehet a fa gombák, rovarok elleni utólagos kezelését megoldani. Budalakk, Lakk- és Festék Műszaki Katalógus (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987. 399- -402. o.) Ez a módszer azonban nem alkalmas a fa víz­tartalmának csökkentésére. Az 1 168 062 számú angol szabadalmi le­írás faáruk kezelésére pentaklór- fenol tar­talmú, paraffin vizes emulziót ajánl. Az emulzió alkalmazásának hátránya, hogy al­kalmazásával nem lehet megakadályozni egy bizonyos mértékű utólagos vizfelvételt. A 2 431 595 számú NSZK-beli közrebo­­csájtási irat fa kezelésre olyan fungicid és inszekticid tartalmú vizes paraffin emulziót ismertet, amely különleges emulgeátor rend­szere miatt hő- és tárolás stabil. Ennek is az a hátránya, hogy alkalmazása nem gátolja meg a faáru utólagos vízfelvéte­lét. Hasonló hátrány jelentkezik a 2 361 119 számú NSZK-beli közrebocsájtási iratban leírt eljárás esetén. Ennél az eljárásnál a fa kezelése szintén pa­raffin fürdőben történik 140-180 °C-on. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, amellyel az ismert eljárások hátrányai kikü­szöbölhetők, a faanyag víztelenítése viszony­lag alacsony energiaráfordítással megoldható, megakadályozható az utólagos vízfelvétel és emellett a kezelt fa mechanikai tulajdonságai is javulnak. A találmány szerint két lépcsős eljárást alkalmazunk. Az első lépcsőben a nedves fa­anyagot praffin vagy paraffin és paraffinolaj 90 : 10 - 10 : 90 tömegarányú elegyét és 0,05-5 tömeg% kolloid szilícium-dioxidot tar­talmazó fürdőben kezeljük 80-180 °C-on 10- -50 percig. Ezután a fát kiemeljük és második lépcsőként egy olyan fürdőbe merítjük, amely 10-30 tö­megrész 30-50 tömeg% szárazanyagtartalmú vizes karbamid-formaldehid gyantát, a gyan­ta szárazanyagtartalmára számítva 0,1-0,8 tö­­meg% katalizátort, 90-70 tömegrész paraffint vagy paraffin és paraffinolaj 90 : 10 -10 : 90 tömegarányú elegyet és kívánt eset­ben 1-8 tömegrész adalékanyagot, előnyösen színezéket, fungicidet, inszekticidet, emulge­­átort tartalmazó emulzió. A kezelést a fürdő­ben 60-100 °C-on végezzük 20-150 percig, majd a kezelt fát kiemeljük, a kezelő fürdő feleslegét lecsepegtetjük és az így kezelt fát szobahőmérsékleten tartjuk 24-48 óra hosz­­száig. Az első lépcsőben végbemegy a nedves fa víztartalma legnagyobb részének eltávolí­tása a fa pórusaiból. Ugyanakkor a fürdő kolloid sziliciuin-dioxid tartalma megtapad a fa pórusokban és ott raikronnyi vastagságú bevonatot képez. A második lépcsőben a még megmaradt nedvességtartalom is eltávozik é3 a fa póru­sai szobahőmérsékleten térhálósodó karbamid formaldehid-gyanta bevonattal lesznek ellát­va. Adott esetben a gyantával együtt a pó­rusokba jutattunk színezék anyagot, illetve a fungicidet, inszekticidet is. Színezékként olajban oldható színezéke­ket, fungicidként előnyösen pentaklór-fenol­­-nátrium-ot, inszekticidként előnyösen, fosz­­forsav-származékot használunk. A második lépcsőben végzett impregná­­lás után a szobahőmérsékleten történő táro­lás alatt végbemegy a gyanta térhálósodása. A második lépcsőben használt gyanta­­-paraffin emulziót intenzív diszpergálással célszerűen emulgeátor (pl. trietanol-amin só) jelenlétében állítjuk elő. Az emulzió előállítása külön készülékben, pl. centrifugái keverőben, ultrahanggal mű­ködő diszpergátorban, stb. történik. Az első és a második kezelő fürdőben lévő kolloid szilícium-dioxid, illetve karbamid-formalde­­hid-gyanta szerepe, hogy belőlük a fa póru­saiban képződött bevonat konzerválja a fát és megakadályozza a fa utólagos vizfelvéte­­lét. Az alkalmazott vizes karbamid-formalde­­hid-gyanta szárazanyagtartalma 48-52 tö­megé, pH-ja: 7,1-8,5, szabad formaldehid tar­talma: 8 tömeg%. A gyantához katalizátorként előnyösen NHíCl vizes oldatát keverjük. Az emulzió kia­lakítása előtt célszerű a vizes gyantaoldatot tömegére számítva mintegy 20 tömeg% vízzel hígítani és hozzáadni a katalizátort, az emul­­geátort és az olvasztott paraffint, illetve en­nek paraffin olajjal alkotott elegyét. A kezelendő fa lehet lombos fa vagy fe­nyőfa rönk, vagy fűrészáru alakjába, de fa­forgács, illetve faforgácslap is kezelhető a találmány szerinti eljárással. A fa minőségétől függően változtatjuk a kezelési hőfokot és időtartamot. A találmány szerinti eljárással még az egyébként nehezen kezelhető kanadai fenyőféle, a jackpine kezelése, víztelenítése is kiválóan megoldható. Az eredetileg 30-60 tömeg% nedvesség­tartalmú faanyag nedvességtartalma a talál-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50- / 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents