198631. lajstromszámú szabadalom • Számkombinációs logikai játék
3 HU 198631 B 4 Az 1 játéktest cs’úcsánál minden oldalon a 11 játékmezőkben egy 5 fix jel, a 2 jelhordozókon pedig a két, alapoldalával egymáshoz kapcsolódó háromszög alakú oldallapjukon egy-egy 6 jel van felfestve. így tehát minden 2 jelhordozón négy-négy 6 jel van. Mind az 5 fix jel, mind a 6 jel arabszám. Ezek lehetnének egyéb számértéket kifejező jelek is, pl. római számok, esetleg - a dobókockák vagy a dominó mintájára különböző számú pontok Í6. A most ismertetett számkombinációs logikai játék használatát először az 1 játéktest egyik oldalának segítségével mutatom be. A 11 jótékmezőben elhelyezett 5 fix jel és a 10 játékmezőben lévő 2 jelhordozókon a tényleges elrendezésnek megfelelő 6 jelek a következők: 5 fix jel: 82 oszlopok 2 jelhordozók 6 jelei: a.) b.) c.) 31 43 8 I. sor 27 22 33 II. sor 24 17 41 III. sor Az előre meghatározott matematikai összefüggés, amelynek a fenti számok eleget tesznek, az összeadás. A 2 jelhordozókat addig forgatjuk míg megfelelő 6 jeleit soronként és oszloponként összeadva az 5 fix jelet nem kapjuk eredményül. Ezért minden 2 jelhordozóra az előbbi 6 jelen kivül továbbiakat is el kell helyezni. Ezek lehetnek olyanok, melyek semmilyen összefüggésben nincsenek az 5 fix jellel, de lehetnek olyanok is, amelyek meghatározott rendben maguk is megfelelnek az 5 fix jelnek. Az utóbbiakat a kővetkező példákkal lehet érzékeltetni. 5 fix jel: 82 oszlopok 2 jelhordozók 6 jelei első változat: a.) b.) c.) 31 43 8 I. sor 27 22 23 II. sor 24 17 41 III. sor második változat: a.) b.) c.) 6 44 32 39 25 18 II. sor 37 13 32 III. harmadik változat: a.) b.) c.) 15 29 38 I. 18 41 23 II. sor 49 12 21 III. negyedik változat: a.) b.) c.) 24 37 21 I. 49 14 19 II. sorok 9 31 42 III. A változatokból látható, hogy például az a.) oszlopban az I. sorban lévő 2 jelhordozón a 31, 6, 15, 24 számnak kell szerepelnie. Hasonló módon megállapítható a további 2 jelhordozón lévő 6 jelek számértéke is. Az előbb bemutatott négy változat úgy is elhelyezhető, hogy a gúla alakú 1 játéktest minden oldalán a 2 jelhordozókra egy-egy változatot tüntetünk fel, a 2 jelhordozók többi 6 jele és az 5 fix jel között pedig semmi összefüggés nincs. Ebben az esetben az 1 játéktestnek mind a négy oldalán a 11 játékmezőbe ugyanaz az 5 fix jel kerül (az előbbi példában a 82-es). Mivel mind a négy oldal 5 fix jele azonos az 1 játéktest úgy is elkészíthető, hogy a gúla csúcsa a 9 vonalaknál le van vágva, és az így keletkezett csonkagúla tetőlapja a 11 játékmező, amelyre egyetlen 5 fix jel rá van festve. A játék úgy is kialakítható, hogy a gúla alakú 1 játéktest minden oldalán más-más 5 fix jel van, és ennek megfelelően a 2 jelhordozókon is más-más 6 jeleket kell elhelyezni, például a következő módon. Az első oldalra az előbb bemutatott 5 fix jel a 82-es, és a 2 jelhordozókra kerülő 6 jelek az ugyancsak bemutatott számok. A második oldal 5 fix jele: 79 a 2 jelhordozó jelei: első változat: 20 25 34 38 23 18 21 31 27 második változat: 17 52 10 29 8 42 33 19 27 harmadik változat: 22 16 41 17 29 33 40 34 5 negyedik változat: 19 49 11 28 12 39 32 18 29 Az első oszlopban és első sorban lévő 2 hordozón tehát a 20, 17, 22, 19 számnak szerepelnie. A harmadik oldal 5 fix jele: 65 a 2 jelhordozók jelei: első változat: 19 28 18 35 21 9 11 16 38 második változat: 17 26 22 14 15 36 34 24 7 har madik változat: 12 23 30 43 6 16 10 36 19 negyedik változat: 48 15 2 4 30 31 13 20 32 Az első oszlopban és első sorban lévő 2 jelhordozón tehát a 19, 17, 12„ 48 számnak kell szerepelnie. 5 10 15 20 25 30 35 10 45 50 55 60 65 4
