198629. lajstromszámú szabadalom • Kardpenge
3 HU 198629 B 4 lások egyforma osztásokkal vannak egymás után kiképezve, a kardpenge hossztengelyével párhuzamosak, a különböző sorokban levő kimunkálások is párhuzamosak egymással, valamint az egyik sorban levő kimunkálások a másik sorban levő kimunkálásokhoz viszonyítva hosszirányban el vannak tolva. A találmány szerinti kardpenge jellemzőit és előnyös tulajdonságait részletesen a kardpengének a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakjával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra egy hagyományos kardpengének a hosszirányában nézve látható nézete. A 2. ábra a találmány szerinti kardpenge egy példaképpeni kiviteli alakja egyik metszetét szemlélteti. A 3. ábra a 2. ábra szerinti kardpenge egy másik metszetét szemléltető vázlat. A 4. ábra egy bordarészletet a függőleges szimmetriasik felől szemléltető vázlatos nézet. Amint a 2. és 3. ábrán látható, a találmány szerinti kardpenge alakja keresztmetszetében két főrészből áll, a 3 bordarész szintjén levő A elemrészből és a 2 szárrészek szintjén levő B elemrészekből. Az A elemrész sokszög alakú, amely sokszög alaknak egymással és az x'-x inerciasikkal párhuzamos 10a, 10b felülete, továbbá egymással párhuzamos, a 10a, 10b felületekre és az x’-x inerciasikra pedig merőleges két, 12a és 12b oldalfelülete van. Az A elemrésznek az előbbieken kívül a 10b felület mindkét végéhez csatlakozó, ferdén hajló két felülete 13a és 13b felülete van, amelyek a 3 bordarész alsó határoló felületének egy részét képezik. A B elemrészek keresztirányú metszetei is sokszög alakúak, amely sokszög alakot egymással és az x’-x inerciasikkal párhuzamos 14a, 14b síkfelületek, egymással párhuzamos, azonban a 14a és 14b síkfelületekre merőleges 15a, 15b sík oldalfelületek, valamint az így kialakított kinyúló bordákon tompa éleket kiképező 16a, 16b és 16c ferde felületek határolják. A B elemrészek egy-egy 17 borda révén vannak az A elemrészhez kötve. A 2. és 3. ábrákon látható módon ezek a 17 bordák a kardpenge P függőleges szimmetriasíkjának két oldalán szabályosan és egyformán elhelyezkedő száraikkal szabályos „V alakot képeznek és ezeket metszi az x’-x inerciasik. Ezekben a 17 bordákban 18 kimunkálások vannak, amelyek maguk között határolják azokat a terhelést, feszültségeket magukban koncentráló 19 anyagrészeket, amelyek a kardpengére ható erők hatását magukba gyűjtik és sajátosságuk, hogy a fárasztó erőhatások bizonyos mértékének túllépése esetén meghajoljanak, illetve eltörjenek. A 4. ábra mutatja, hogy a 18 kimunkálások hosszirányú, téglalap alakú nyílásokként 4 vannak kialakítva, amelyek egymás fölött levő két sorban vannak elhelyezve. A két sor párhuzamos a kardpenge hossztengelyével és e hosszirányú tengely két oldalán helyezkednek el. Mindegyik sorban levő 18 kimunkálások a sorban egymástól állandó p távolságra, osztásra vannak, és az egyik sorban levő 18 kimunkálások a másik sorban levő 18 kimunkálásokhoz képest hosszirányban egy fél p távolságra, illetve osztásra vannak eltolva. ~gy kis méretű olyan 19 anyagrészeket fognak közre, amelyek a fém fárasztó igénybevételének egy meghatározotton túli nagyságánál inkább meghajlanak, illetve eltörnek ahelyett, hogy a törés a kardpenge keresztirányában következne be. Ismert módon az A elemrészben 20 belső horony van, amelybe a vívás közben a talá'atot jelző villamos vezeték helyezhető. A 2. és 3. ábrák két keresztirányú metszetet szemléltetnek. A 2. ábrán látható metszet a kardpenge szabad vége közelében, a 3. ábrán látható metszet pedig a markolat közelében van. Az ábrák mutatják, hogy a kardpenge A és B elemrészei méreteinek kü'önbözősége ellenére a kardpenge teljes hosszén ugyanúgy vannak kiképezve a 10a, 10b felületek, a 12a, 12b oldalfelületek és a 15a, 15b sík oldalfelületek, valamint a 14a, 14b síkfelületek, ami lehetővé teszi ezeknek szokásos vagy robotszerű munkagépekkel való megmunkálását, ami a kardpengének 1. ábrán látható hagyományos módon való kialakítása esetén nem lehetséges. A megmunkálásnak ilyen módja lehetővé teszi az A és B elemrészek metszete méreteinek a kívánságoknak megfelelő változtatását, a kardpenge merevségének változtatását, a hajlékony anyagszakaszok helyzetének választás szerinti meghatározásét, azaz a kardpenge tulajdonságainak a használó szerinti kívánságaihoz alkalmazkodó beállítását. Ez a szabálytalan karakterisztikájú kovácsolt kardpengékhez viszonyítva előnyős, ezenkívül a kardpengék mindig az előírt, azonos tulajdonságokkal, reprodukálhatván készíthetők, mert a tulajdonságok csupán a kardpengének a megmunkálás révén létrehozott méreteitől függnek. A találmány szerinti kardpenge azt is lehetővé teszi, hogy olyan sorozatokat készítsünk, amelyek hosszúak, hajlékonyságuk, a hajlékony szakasz helye stb. szempontjából különbözők, azonban mind-egyik sorozat kardpengéinél a tulajdonságok azonosak és megfelelnek a mintának, az előírásoknak. Vívás közben azok a húzó és nyomó feszültségek, amelyeket a kardpengét érő ütések hoznak létre, mór nem tudnak koncentrálódni az éleken, hanem elosztanak a 14a síkfelületen, a 10b felületen és esetleg a 15a oldalfelületen. így a feszültségek koncentrálódására mór nincs lehetőség olyan mértékben, ami elősegítené a nagyobb mértékben fáradt anyagban a hajszálrepedések kialaku-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
