198617. lajstromszámú szabadalom • Vasalás fekvő-, ill. ülőbútorhoz
1 HU 198617 B 2 A találmány tárgya vasalás fekvő-, vagy ülőbútorhoz, amelynek egy, a párnázat alatti helyzetéből kihúzható fiókja van, melyben egy kiegészítő párnázat van elhelyezve, s az utóbbi a fiók kihúzását követően a vasalás segítségével a fiókból a párnázat magasságába felemelhető. A fenti típusú bútorok már különféle kivitelben ismertek. így például az Ul-85 09 131 sz. NSZK-beli használati minta olyan bútort Ír le, amelynél egy fix, háttámlával ellátott bútorállványból - vázból - egy ülőpárnázatot hordozó kocsirészt lehet kihúzni, amelyből a fent említett fiók a kiegészítő párnázattál együtt kihúzható. A kiegészítő párnázattál összekötött vasalás őtcsuklós forgattyús hajtásként van kialakítva. Az eddig ismert ilyen típusú bútoroknál hátrányként jelentkezik, hogy az ülópárnázatot a kiegészítő párnázat felemelkedéskori mozgásához hozzá kell illeszteni, ami ugyancsak befolyással van az ülőbútor alakjára. Ennek kiküszöbölése érdekében a vasalást annak hátsó rögzítési helyzetéből a közép irányába kellene áthelyezni, ami azonban a kiegészítő párnázat nemkívánatos felhajlásához vezethet, ha ezt az alátámasztási ponton kivüleső terhelés éri. A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan vasalást hozzunk létre, amelynél az ismert vasalások hátrányai nem lépnek fel. Különösen fontos, hogy a kiegészítő párnázat nemkivánat felbillenése ki legyen zárva, s hogy ne legyen szükség a párnázat speciális kialakítására. Ezt a célt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a vasalást egy közös kapcsolóelem útján egymással összekötött két csuklós négyszögből alakítjuk ki, ahol is az egyik csuklós négyszög talapzata a fiókra, a másik csuklós négyszög talapzata pedig a kiegészítő párnázathoz van erősítve. A találmány szerinti vasalásnál az a csuklós négyszög, amelyiknek talapzata a fiókra van erősítve, ellátja a kiegészítő párnázat fiókból történő kibillentésének funkcióját, mig a másik csuklós négyszög a kiegészítő párnázatnak a párnázat magasságában vízszintes beállítását szolgálja. A kiegészítő párnázat nemkivánt felhajlása eközben ki van zárva és az sem szükséges, hogy a párnázatot hozzáillesszük a kiegészítő párnázat mozgásához. A találmány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál lehetséges az, hogy a két csuklós négyszög tagjainak a kapcsolóelemen közös forgóspontjuk legyen. Egy további kedvező kiviteli alaknál a kiegészítő párnázathoz erősített talapzat és a kapcsolóelem közé benyúló, a felemelt helyzetben a párnázat felé fordult tag, valamint a kapcsolóelem meghajlított és lesüllyesztett helyzetben körülveszik a kiegészítő párnázatot. Ezáltal különösen helykíméló elrendezés érhető el. A ferdén felemelt helyzet biztos megtámasztását érhetjük el, ha a kiegészítő párnázatta és a fiókra egy-egy kar van csuklósán csatlakoztatava, s ezen karok elforgathatóan vannak egymással összekötve, amikor is az ősszekötőcsap - tengely - az egyik karon, annak végétől távkőzzel van elrendezve, s a vége közelében egy ütköző található, amely a kiegészítő párnázat ferdén felemelt helyzetében a két kart közel azok kinyújtott helyzetében rögzíti. A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül- az 1. ábrán az egyik kiviteli alakot vázlatosan láthatjuk oldalnézetben, részben metszetben, alsó helyzetben;- a 2. ábrán az 1. ábra szerinti kiviteli alakot egy közbenső helyzetben mutatjuk be;- a 3. ábru az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alak felső helyzetét szemlélteti;- 4. ábránk egy másik kiviteli alakot tüntet fel vázlatos oldalnézetben, részben metszetben, alsó helyzetben;- az 5. ábra a 4. ábra szerinti kiviteli alakot közbenső helyzetben mutatja be;- a 6. ábrán a 4. és 5. ábra szerinti kiviteli alakot tüntettük fel, annak felső helyzetében;- a 7. ábra nagyobb léptékben szemléltet egy további kiviteli alakot, járulékos támasztékkal. Rátérve az 1-3. ábrán bemutatott kiviteli alakra, ott az 1 bútorállványon helyezkedik el a 2 párnázat. Az 1 bútorállvány az itt bemutatott példánál fix, azonban kialakítható az U 18509 131 sz. NSZK-beli használati minta szerint kocsiként is. Az 1 bútorállványból kihúzható a 3 fiók, amelyben egy kiegészítő 4 párnázat van elhelyezve. A kiegészítő 4 párnázatnak a 3 fiókban való rögzítéséhez egy vasalás szolgál, amely egy közős 5 kapcsolóelem útján egymással összekötött két 6 és 7 csuklós négyszögből áll. A 6 csuklós négyszög 8 talapzata a 3 fiókhoz, míg a 7 csuklós négyszög 9 talapzata a 4 párnázathoz, illetve annak keretéhez van erősítve. A 7 csuklós négyszög 10 tagja és a 6 csuklós négyszög 11 tagja egy közös 12 forgásponthoz van csuklósán hozzákapcsolva. A 7 csuklós négyszög 13 tagja, valamint a 6 csuklós négyszög 14 tagja ugyancsak közös 15 forgásponttal rendelkezik. A 4 párnázat felemelkedő mozgását a 16 rugó segíti, a két 6 és 7 csuklós négyszög véghelyzeteit pedig a 17, 18 és 19 ütközők határolják be. Annak érdekében, hogy az 1. ábrán bemutatott helyzetből, amikor is a 3 fiók már ki van húzva az 1 bútorállványból, a bútor fekhely-helyzetébe jusson (3. ábra), a kiegészítő 4 párnázatnak a rajzon jobboldali végét meg kell emelni, amikor is a 6 csuklós négyszög szokványos felpattanó vasalásként mű5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
