198611. lajstromszámú szabadalom • Guanidin származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedésszabályozó készítményekés eljárás guanidin származékok előállítására

13 HU 198611 B 14 a fenti - szénkéneggel reagáltatjuk erős bá­zis, például nátrium-hidroxid és adott eset­ben higitószer és viz és dimetil-formamid je­lenlétében -20 és +150 °C-on, előnyösen 0 és 100 °C közötti hőmérsékleten, majd in situ tovább reagáltatjuk egy (XI) általános képle­­tű alkilezőszerrel, - ahol R15 jelentése a fenti és Hal2 jelentése klór-, bróm- vagy jódatom - -20 °C közötti hőmérsékleten. A vizes higitás hatására a kristályosán kiváló (VIII) általános képletű termékeket le­­szivatással izolálhatjuk. A (X) képletben R1 azonos az (I) általános képletű vegyületeknél megadott jelentésekkel. A (X) általános kép­letű vegyületekre példaképpen a kővetkező­ket soroljuk fel: 2-fluor-, 2-klór-, 2-bróm-, 2-nitro-, 2-metil-, 2-(metoxi-karbonil)-, 2-(etoxi-karbonil)-, 2- - me toxi-, 2-etoxi-, 2-fenil-, 2-(difluor-met­­oxi)-, 2-(trifluor-metoxi)-, 2-fenoxi-, 2-metil­­-5-klór-, 2,5-diklór- és 2-klór-5-(trifluor­­-metil)-benzolszulfonsav-amid. A (X) általános képletű amino-vegyüle­­tek részben ismertek (lásd 23 422, 30 140, 35 893, 44 807, 44 808, 44 809, 51 466, 64 804, 70 041 és 70 802 számú európai sza­badalmi bejelentés és a 70 8 4 372 778 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi le­írás). Ezeket a vegyületeket ismert módon kapjuk az R^Cl általános képletű vegyületek és ammónia reagáltatásával, adott esetben inert higitószer, például dietil-éter vagy tet­­rahidrofurén alkalmazása közben -20 és 100, előnyösen 0 és 50 °C közötti hőmérsékleten. A kristályosán kiváló (X) általános képletű termékeket leszivatással izolálhatjuk. Az R^Cl általános képletű kiindulási anyagokat és előállításukat a (b) eljárásnál kiindulási anyagként leírtuk. A (XI) általános képletben R1 előnyösen 1-4 szénatomos alkil­­csoportot, különösen me tilcso portot jelent, Hal2 jelentése klór-, bróm- vagy jódatom. A (XI) általános képletű vegyületeknél példaképpen megjelöljük a metil-kloridot, me­­til-bromidot, metil-jodidot, etil-kloridot, etil— -bromidot és etil-jodidot, valamint benzil­­-kloridot és benzil-bromidot. A (XI) általános képletű vegyületek is­mertek. A közbenső termékként használt hetero­­aril-aminokat (IX) általános képlettel definiál­juk. A képletben R2 jelentése azonos az (I) általános képletű vegyületeknél megadottak­kal. M előnyösen hidrogénatomot, nátrium-, kálium, magnézium- vagy kalcium-ekviva­lenst, különösen hidrogénatomot jelent. A (IX) általános képletű vegyületekre példaképpen a következőket adjuk meg: 4,6-dimetil-, 4,5,6-trimetil-, 5-klór-4,6-di­­metil-, 4-metoxi-6-metil-, 4-etoxi-6-metil-, 4- -propoxi-6-metil-, 4-izopropoxi-6-metil-, 4- -butoxi-6-metil-, 4-izobutoxi-6-metil- és 4,6- -dimetoxi-2-amino-pirimidin, valamint 4,6-di­metil-, 4-metoxi-6-metil-, 4-etoxi-6-metil- és 4,6-dimetoxi-2-amino-s-triazin. A (IX) általános képletű vegyületek is­mertek és/vagy ismert módon előállíthatók (lásd Chem. Pharm. Bull. 11 (1963) 1382-1388; 4 299 960 számú amerikai egyesült államokbe­li szabadalmi leírás). A találmány szerinti d) eljárásnál kiin­dulási anyagként használjuk a (III) általános képletű amino-vegyületeket. A (III) általános képletű vegyületek közül az előnyöseket az (a) eljárás kiindulási anyagainál megadtuk. A (d) eljárásnál kiindulási anyagként használjuk az (I) általános képletű guanidin­származékokat, melyeknek definícióját fent részleteztük. Az (I) általános képletben, hogyha (d) eljárásnál kiindulási anyagként használjuk a guanidinszármazékokat, akkor R1 és R3 közül az egyik előnyös jelentése fenil-szulfonil-, naftil-szulfonil-, benzil-szulfonil- vagy fenil­­-*io-csoport, R1 és R3 közül a másik és M jelentése hidrogénatom, R2 jelentése meg­egyezik R2 általános értelmezésével, R4 elő­nyös jelentése hidrogénatom, hidroxil-, di( 1—4 szénatomos alkil)-amino-, fenil-amino- vagy pirimidil-amino-csoport. A (d) eljárásnál megadott kiindulási anyagként használatos (I) általános képletű vegyületek példáut az alábbiakban adjuk meg: N’-(4,6-dimetil-pirimidin-2-il)-N”-met­­o:d-N”,N’”-bisz(2-klór-benzolszulfonil)-, -N”,N”’-bisz(2-bróm-benzolszulfonil)-, N”,N”’-bisz(2-fluor-benzolszulfonil)-, N”,N”’-bisz(2-metoxi-benzolszulfonil)-, ->i’',N’”-bisz(2-metil-benzolszulfonil)-, és -N'”,N’”-bisz[2-(metoxi-karbonil)-benzol­­szulfonil]-guanidin. A (d) eljárásnál kiindulási anyagként használt (I) általános képletű guanidinszár­mazékokat az irodalomban még nem írták le, a (b) eljárásváltozattal állíthatók elő. A találmány szerinti (d) eljárásnál hasz­náljuk még a (III) általános képletű amino­­-vegyületeket, amelyeket az (a) eljárásnál kiindulási anyagként már leírtunk. Az (e) eljárásnál kiindulási anyagként használt (I) általános képletű guanidinszár­­mazékok definíciója a fenti. Az (e) eljárás­­változatnál a használt guanidinszármazékokat illetően M jelentése az (I) általános képletben hidrogénatom és R1, R2, R3 és R4 jelentése azonos az (I) általános képletű vegyületek szubsztituens definíciójánál megadottakkal. Az (e) eljárásnál kiindulási anyagként példaképpen az alábbi (I) általános képletű vegyületeket adjuk meg: N’-(4,6-dimetil-pirimidin-2-il)-N”-metoxi­­-N”,N’”-bisz(2-fluor-benzolszulfonil-, -N”,N”-bisz(2-klór-benzolszulfonil)-, -N”,N"’-bisz(2-bróm-benzolszulfonil)-, -N”,N”'-biszl2-metoxi-benzolszulfonil)-, -N”,N’"-biszí2-metil-benzolszulfonil)- és -h'”,N'”-bisz[2-(metoxi-karbonil)-benzol­­szulfonill-guanidin, valamint N’-{4,6-dimetil-9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents