198611. lajstromszámú szabadalom • Guanidin származékokat tartalmazó herbicid és növényi növekedésszabályozó készítményekés eljárás guanidin származékok előállítására

19 HU 198611 B 20 A (I) általános képletű guanidinszárma­­zékot és a higítószert adott esetben enyhe külső hűtés mellett a fémvegyületet és az amint adott esetben hígítószerben oldva ada­goljuk hozzá. A reakcióelegyet a reakció vé­géig keverjük. A sószerű (I) általános képle­tű termékek általában kristályosán keletkez­nek és leszívatással izolálhatok. Az (f) eljárást előnyösen hígltószerben végezzük, valamennyi inert szerves oldószert használjuk. Idetartoznak különösen az alko­holok, például metanol, etanol, n- és izopro­­panol, az éterek, például tetrahidrofurán, di­­oxán és 1,2-dimetoxi-etán, az észterek, pél­dául ecetsav-metil-észter és -etilészter. Ha a kiindulási anyagként használt sa­vakat vizes oldat formájában alkalmazzuk, akkor előnyösen ecetsavanhidridet használ­hatunk higitószerként. Az (f) eljárásnál a reakció hőmérsékletét tág határokon belül változtathatjuk, általában -20 és +50, előnyö­sen 0 és +30 °C között dolgozunk. Az (f) el­járást általában normális nyomáson hajtjuk végre. Az (f) eljáráshoz a találmány szerint 1 mól (I) általános képletű guanidinszármazékra általában 1-10 mól, előnyösen 1,5-5 mól erős savat használunk. Az (I) általános képletű guanidinszárma­­zékot és a higítószert adott esetben enyhe külső hűtés mellett keverjük össze és az erős savat hozzáadjuk. A reakcióelegyet a reakció végéig keverjük. Az 1:1 mólarányú addíciós sók általában kristályosán keletkez­nek és leszívatással izolálhatok. A találmány szerint előállítható ható­anyagok befolyást gyakorolnak a növényi növekedésre és ezért lombhullató szer, csírá­zásgátló szer, a föld feletti növényrészeket elpusztító szer, különösen azonban herbicid szer, vagy növényi növekedést szabályzó szer hatóanyagaként alkalmazhatók. Gyomnö­vényeken a legtágabb értelemben azokat a növényeket értjük, amelyek olyan helyen nő­nek, ahol nem kívánatos. Az, hogy a talál­mány szerinti szerek totális vagy szelektív szerként vagy növekedés szabályzóként hat­nak, lényegében az alkalmazott mennyiségen múlik. A találmány szerinti készítményeket pél­dául az alábbi kétszikű gyomnövények irtá­sára alkalmazhatjuk: mustár (Sinapisj, zsázsa (Lepidum), galaj (Gallium), csillaghúr (Stellaria), orvosi székfű (Matricaria), római székfű (Anthenús), gomb­virág (Galinsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Senecio), disznóparéj (Amaranthus), kukacvirág (Portulac), szerb­­tövis (Xanthium), folyondár (Convolvulus), hajnalka (Ipomea), keserűfű (Polygonum), parlagfű (Ambrosia), ászát (Cirsium), bogáncs (Carduus), csorhóka (Sonchus), csucsor (So­lanum), osztrák kányafű (Rorippa), iszapfű (Lindernia), árvacsalán (Lamium), veronika (Veronica), maszlag (Datura), ibolya (viola), kenderkefű (Galeppsis), pipacs (Papver) és imola (Centaurea). A készítményeket például az alábbi két­szikű kultúrákban alkalmazhatjuk: gyapot (Gossypium), szójabab (Glycine), répa (Beta), sárgarépa (Daucus), bab (Phaseolus), borsó (Pisum), burgonya (Solanum), len (Linum), hajnalka (Ipomea), veteménybab (Vicia), do­hány (Nicotiana), paradicsom (Lycopersicon), földimogyoró (Aracia), káposzta (Brassica), saláta (Lactuca), (Cucumis) uborka (Cucur­bita). Az egyszikű gyomnövények közül példá­ul az alábbiak a találmány szerinti készítmé­nyekkel pusztíthatók: kakaslábfű (Echinoch­­loa), muhar (Setaria) köles (Panicum), ujjas­muhar (Digitaria), komócsin (Phleum), perje (Poa), esenkesz (Festuca), aszályfű (Eleu­­sine), vadoc (Loliuin), rozsnok (Bromus), zab (Avena), palka (Cyperus), cirok (Sorghum), tarack (Agropyron), bermudafű (Cynodon), nyílfű (Sagittaria), Monochoria, Fimbristylis, csetkáka (Eleocharis), Scirpu3, Paspalum, Ishcaemum, . Sphenoclea, Dactyloctenium, tip­­pan (Agrostis), hélazab (Apera), Alopecurus. A készítményeket például az alábbi egy­szikű kultúrákban alkalmazhatjuk: rizs (Ory­­zae), kukorica (Zea), búza (Triticum), árpa (Hordeum), zab (Avena), rozs (Secale), cirok (Sorghum), köles (Panicum), cukornád (Saoc­­harum), ananász (Ananas), spárga (Aspara­gus), hagyma (Allium). A találmány szerinti készítmények alkal­mazhatósága azonban nem korlátozódik a fen­ti kultúrákra, hanem egyéb növényekre is kiterjed. A találmány szerinti készítmények - ha­tóanyag-koncentrációjuktól függően - totál­­herbicidként alkalmazhatók például ipari te­rületeken, vasúti sínek mentén, utakon és tereken növő gaz pusztítására. A szerek er­dőkben, díszcserje-, gyümölcs-, szőlő-, cit­rus-, dió-, banán-, kávé-, tea-, gumifa-, olajfa-, kakaó- és komlókultúrákban, valamint nem évelő kultúrákban szelektív gyomirtó­szerként alkalmazhatók. A növényi növekedést szabályozó anya­gok hatásmechanizmusáról ma annyit tudunk, hogy egy hatóanyag egy vagy több hatást fejthet ki a növényekre. A hatóanyagok kü­lönböző hatásai lényegében a mag fejlődési stádiumára vagy a növény fejlődési stádiu­mára vonatkoztatott alkalmazási időponttól, valamint a hatóanyag mennyiségétől és az al­kalmazás módjától függnek. A cél minden esetben az, hogy a hatóanyagok a növényi növekedést a kívánt módon befolyásolják. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 12

Next

/
Thumbnails
Contents