198610. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként O-[3-fenil-6-klór-piridazinil(4)]-S-(n-oktil)-tio karbonátot, 2-klór-4-etil-amino-6-izopropil-amino-1,3,5-triazint és klór acetamid származékot tartalmazó szinergetikus herbicid készítmény

3 HU 198610 B 4 Utóbbiakként például a következők jönnek számításba: trimexaklór, metazaklór, alakiéi’ [2-klór-N-(2,6-dietil-fenil)-N-(meloxi-metil)­­-acetamid], me tola klór [2-klór-N-(2-eÜl-6-me­­til-fenil)-N-(2-metoxi-l-metil)-acetamid I, aze­­toklór[2-klór-N-(2-eUl-6-meül-fenil)-N-(eloxi­­-metil)-acetaniid] vagy propnklór [2-klor-N­­-(l-metil-etil)-N-fenil-acetaniid]. Különösen előnyösek azok a találmány szerinti szinergetikus készítmények, amelyek aktiv alkotóként piridátból, atrazinból és ala­­klórból, vagy piridátból, atrazinból és ineto­­laklórból álló keveréket tartalmaznak. A találmány szerinti készítmény összeté­tele bizonyos határok között változhat. Rend­szerint 1 tömegrész piridátra 0,25-4 tömeg­rész atrazin és 0,15-6 töniegrész klór-acet­­amid-származék jut. Előnyösen 1 töinegrész piridátra 0,5-2 tömegrész atrazin és 0,3-2,5 tömegrész klór-acetarnid-származék esik. A találmány szerinti, új hatóanyag-kom­binációt tartalmazó készítmény az említett hatóanyagok mellett megfelelő hordozó­­és/vagy egyéb adalékanyagot tartalmaz; ezek az anyagok szilárdak vagy folyékonyak le­hetnek és megfelelnek a formálási techniká­ban szokásos anyagoknak, így például termé­szetes vagy regenerált ásványi anyagok, ol­dó-, diszpergáló-, nedvesítő-, tapadást elő­segítő-, sűrítő-, habzásgátló szerek, kötő­anyagok vagy műtrágyák lehetnek. Hozzáad­hatok továbbá olyan anyagok is, ameljek egy vagy több hatóanyag olvadáspontját csök­kentik. Megfelelő alkalmazási formák . például a nedvesíthető porok, a közvetlenül permetez­hető vagy hígítható oldatok, szuszpenziók, emulziós koncentrátumok, emulziók, oldható porok, porozószerek, granulátumok, valamint a például polimer anyagokban levő kapszulá­zott termékek. Az alkalmazási eljárást - így a permetezést, ködösítést, porlasztást, szó­rást vagy öntözést - ugyanúgy, mint a sze­rek jellegét, a célkitűzésnek és az adott kö­rülményeknek megfelelően választjuk meg. A formált szereket, vagyis a találmány szerinti hatóanyagkeveréket és adott esetben valamilyen szilárd vagy folyékony adalék­anyagot tartalmazó szert, készítményt vagy összetételt ismert módon állítjuk elő, például a hatóanyagoknak a hígitószerekkel, így pél­dául szilárd hordozóanyagokkal, oldószerek­kel és adott esetben felületaktív anyagokkal (tenzidekkel) való benső összekeverésével és/vagy összeórlésével. Szilárd hordozóanyagokként - például nedvesíthető porok, diszpergálható granulá­tumok és porozószerek számára - természetes kőzetlisztek - így bentonitok, kaiéit, Chum­­pagne-kréta, talkum, kaolin, montmorillonit vagy attapulgit - mellett szintetikus anyagok - igy nagy diszperzitásfokú kovasav vagy nagy diszperzitásfokú szívóképes polimerizá­­tumok - is alkalmazhatók. Szemcsés, adszorp­­tív granulátum-hordozókként porózus típusú 4 anyagok - igy például horzsakő, téglatörme­lék, szepiolit vagy bentonit -, nem szorptív hordozóanyagokként például a kaiéit vagy a homok jön számításba. Ezen túlmenően szer­vetlen vagy szerves eredetű elógranulúll anyagok is alkalmazhatók. Szuszpenziós vagy emulziós koncentrá­­lumok számára oldószerként a következők jönnek számításba: aromás szénhidrogének, előnyösen a Ca~Ci2-frakciók, .így például xilolelegyek vagy szubsztiluált naftalinek, ftulsavészterek, igy a dibutil- vagy dioktil­­-flalál, alifás szénhidrogének, igy a ciklohe­­xán vagy paraffinét, növényi olajok, igy a napraforgó-olaj vagy repcemagolaj, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, így az elanol, etilénglikol, dietilénglikol és ezek alkil- és dialkiléterei, ketonok, így a ciklohexanon vagy izoforon, erősen poláros oldószerek, így az N-metil-2-pirroIidon, dime­­til-szulfoxid vagy dimetil-formamid, valamint adott esetben epoxidált növényi olajok, vagy a viz. Olvadáspont-csökkentő szerekként mind­azok számításba jönnek, amelyek krioszlati­­kos mérések alapján alkalmasak erre, igy például a kámfor, naftalin, nitro-Lenzol, di­­metil-szulfoxid, acelofenon. Felületaktív vegyületekként jó enuilgeá­­ló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságú nemionos, kation és/vagy atnonakt.ív tenzidek jönnek számításba. Tenzidek alatt a tenzidek keverékeit is értjük. Megfelelő anionos tenzidek mind az ún. vizoldható szappanok, mind a vízoldható szintetikus felületaktív vegyületek is lehet­nek. Szappanokként a nagyobb szénatontszá­­mú (Cio—C22) zsírsavak alkálifém-, alkáliföld­­fém- vagy adott esetben szubsztituált ammó­­niumsói, igy például az olajsav vagy szte­­arinsav nátrium- vagy káliumsói, vagy ter­mészetes zsírsavelegyek, például a kókusz­dió- vagy a faggyúolajból kinyertek kálium­­vágy nátriumsói említhetők meg. Megnevezhe­tek példaképpen a zsírsav-metil-taurin-sók is. Gyakrabban alkalmazunk azonban úgy­nevezett szintetikus tenzideket, különösen zsirszulfonátokal, zsírszulfátokat, szulfonált benzimidazolszármazékokat vagy alkil-aril­­-szuifonátokat. A zsírszulfonátok vagy zsirszulfátok rendszerint alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsókként állnak rendelkezésre ób 8-22 szénatómos al­­kilcsoporttal rendelkeznek, mimellett az alkil az acilcsoportok alkilrészét is magába foglal­ja; igy például a ligidnszulforisav, a dodecil­­-kérisav-észter vagy valamilyen természetes zsírsavakból előállított. zsíralkohol-szulfát­­-elegy natrium- vagy kalcium-sója. Ide tar­toznak a zsíralkohol-etilén-oxid-adduktok szulfonsavszármazékainak, valamint kénsav­­■ =»tereinek sói is. A szulfonált benzimidazol 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents