198589. lajstromszámú szabadalom • Vivőfrekvenciás átviteltechnikai berendezés jelek nagyfeszültségű vezetéken való nagymegbizhatóságu és gyors továbbításához, közbenső erősítő vagy végberendezés céljára
3 Hü 198589 A 4 szabályozás gyors, a vonali pilot jelszint egységnyi megváltozása 10-100 ms alatt egyenlítődik ki. A berendezésnek továbbá minden egyes közép- és vivőfrekvencia előállítására külön oszcillátora van, amely oszcillátorok termikusán stabilizáló termosztátba vannak elhelyezve. Ismert továbbá az olyan vivófrekvenciás átviteltechnikai berendezés, amelynek adórészénél a középfrekvenciás modulátor és az adóoldali középfrekvenciás szűrő közé csillapító tag, az adóoldali középfrekvenciás szűrő és a vivófrekvenciás modulátor közé pedig egy korrektor erósitő van iktatva, valamint az adóerósitó egység B erősitöosztályú beállítású. ellenütemű végerősítőt tartalmaz. A berendezés vivófrekvenciás vonali kapcsát a nagyobb teljesítményű kivitelénél hibridáramkör megfelelő kapcsai alkotják, amely hibridáramkörhöz mind az adórész mind a vevőrész leválasztó transzformátoron keresztül kapcsolódik. A berendezés vevőrészénél a hibridáramkör a leválasztó transzformátoron és az ahhoz kötött vevőoldali szintbeállító csillapítótagon keresztül kapcsolódik a vevőoldali vonali szűrőre. A vonalon érkező jelek szintjének nagyságát beállító jelszint meghatározó erősítő egység a vevörész középfrekvenciás részében van elhelyezve, bemenete a vivófrekvenciás demodulátor kimenetére a vevőoldali középfrekvenciás szűrő és vevőoldali erósitő közbeiktatásával kapcsolódik, kimenete pedig csillapító tag, korrektor erősítő és csillapító tag által alkotott egységen keresztül kapcsolódik a középfrekvenciás demodulátorra. A jelszintmeghatarozó erősítő egység erősítését vezérlő szabályzójel képző egység bemenete a középfrekvenciás demodulator második kimenetére van kapcsolva és pilotfrekvenciára kapcsolt szűrőt és a kiszűrt pilotjelet erősítő és egyenirányító fokozatot foglal magába. A szabályozási kör tagjai úgy vannak megválasztva, hogy a szabályozás lassú, a vonali pilot jelszint egységnyi megváltozása 1-10 s alatt egyenlítődik ki. Az ismertetett vivófrekvenciás átviteltechnikai berendezések olyan üzemeltetési feltételek és alkalmazási körülmények között, ahol ogy adott távvezeték két végére egy-egy berendezés van telepítve, a villamosenergia rendszer üzemeltetésének és irányításának vezérlése döntően diszpécserhálózaton át szóbeli információ továbbításával történik, és csak a végrehajtó telemechanikai, valamint egyéb célú távírójelek továbbítása történik a berendezésen keresztül automatikusan, megfelelőnek bizonyultak, A korszerű villamosenergia rendszereknél viszont, ahol nagy kiterjedésű hálózat függ össze, a rendszert számítógéppel vezérlik, és a rendszert vezérlő és irányitó jelek számítógéppel, a számítógépek működési sebességének megfelelő sebességgel generálják és forgalmazzák, és ahol egy nagyfeszültségű vezeték több vivófrekvenciás átviteltechnikai berendezéspár részére szolgál átviteli útként, ezáltal a berendezéspárok által foglalt frekvenciasávok a jeltovábbításra használható frekvenciasávot nagyrészt kitöltik, az ismertetett vivófrekvenciás átviteltechnikai berendezések a hirtelen beálló, a nagyfeszültségű vezeték impedanciájának ugrásszerű megváltozásával, leginkább lecsökkenésével, a csillapítás ugrásszerű változásával, leginkább megnövekedésével, lökő feszültséghullámmal és széles spektrumú, intenzív zajjelek föllépésével járó változások, például távvezetéknél vagy nagyfeszültségű kábel földből kiálló szakaszánál és szerelvényeinél villámcsapás, szigetelő meghibásodás, téves kapcsolás vagy egyéb ok által kiváltott fázis-fázis, fázis-föld zárlat fellépése esetében a gyakorlatban nem bizonyulnak megfelelőnek. Ez abban nyilvánul meg, hogy a nagyfeszültségű vezeték végeire kapcsolt és annak paramétereihez illesztett paraméterekkel rendelkező vivófrekvenciás átviteltechnikái berendezéseknél egyrészt az adórészben átmeneti működési zavarok lépnél; föl, a vonalra torzított jelek kerülnek kiadásra, az adórész túlterhelódik, adott esetben az adóerósitó egységek a kimenetűk rövidzárja, túlfeszültséggel terhelése vagy a megnövekedett disszipáció következtében tönkremennek, másrészt pedig abban, hogy a berendezések vonali információt vevő képesség a változás beállását követően hosszabrövidebb időre lecsökken, a berendezések a vonali információnak csak egy részét képesek venni, vagy információ érkezését csak egy idő elteltével, mintegy késedelmesen érzékelik, ezáltal anélkül, hogy meghibásodnának mintegy lebénulnak. így e berendezések működési megbízhatósága pont abban az időszakban csökken le, amikor a kifogástalan működésük a villamosenergia rendszer irányításának fenntartása, a védelmi, telemechanikai és számitógépes vezérlő jelek információ-torzulás nélküli és gyors továbbítása, és ezzel a szükséges védelmi működés, például távkioldás, időben történő megindítása miatt elsődlegesen fontos, ennek elmaradása vagy késedelme ugyanis az egész villamosenergia rendszer stabilitásának felborulását, áramszolgáltatás kimaradásét, áramszolgáltatás biztonságának lecsökkenését, esetleg nagyértékű berendezések tönkremenetelét eredményezheti. Mindezek mellett az ismertetett berendezések még további hátrányosságokkal is rendelkeznek. így az NTV típusú berendezéseknél rendszertechnikai megoldásból származó hátrányosság, hogy az adórészben külön pilotjel beadást igényel, ami külön teljesítményigényt és külön frekvenciafoglalást jelent. A vevórésznél a szabályzójel képző egységben a pilotjel kiválasztásához keskenysávú szűrő alkalmazása esetén a szűrő elemei hóinérsékletfüggése következtében az átengedett frekvenciasáv olyan mértékben is 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
