198589. lajstromszámú szabadalom • Vivőfrekvenciás átviteltechnikai berendezés jelek nagyfeszültségű vezetéken való nagymegbizhatóságu és gyors továbbításához, közbenső erősítő vagy végberendezés céljára

Igen előnyös a 38 végerősítő olyan ki­alakítása, amelynél a vonali meghajtó TI és T2 tranzisztorral párhuzamosan egy-egy, a TI ill. T2 tranzisztorral egyező elófeszitésű és egyező vezérlési elrendezésben lévő to­vábbi tranzisztora van. E megoldással a 38 végerősítő által vonalra kiadható teljesítmény 80 W. A berendezés e nagyobb adóteljesitmé­­nyű változatéban lévő 9 adóerősitó egység a berendezés üzemzavarmentes és átviteli út impedanciájához illesztett állapotában műkö­dése sorén a továbbítandó hangfrekvenciás jellel amplitúdómodulált vivófrekvenciás jelet a vezérelhető erősítésű 37 előerősítővel erő­síti és a B erősitésosztályú 38 végerősítővel a kívánt szintre erősíti. Amennyiben az átvi­teli út impedanciája megváltozik, például vil­lámcsapás következtében ugrásszerűen le­csökken, a vonali meghajtó TI, T2 tranzisz­torok túlterhelődnek, szélsőséges esetben meghibasodhatnak, ami a kollek tor körük be iktatott biztosítékként szolgáló RÍ ill. R2 el­lenállások tönkremenetelét okozza. A 72 vek­torösszegző egység a TI, T2 tranzisztorok emitter- és kollektoráramának figyelésével olyan kimenő jelet állít elő, amelynek nagy­sága arányos a 38 végerősítőt terhelő impe­danciával. A 72 vektorösszegző egység kimeneti jelének az első alapjeltől való eltérésével arányos különbségi jelét az első 73 differen­cia erősítő állítja elő. A vonali meghajtó TI, T2 tranzisztorok emitteráramát a 74 áramösz­­szegzó összegzi, és ezen emitteráramát a 74 áramösszegzó összegzi, és ezen emitteráramok nagyságával arányos kimenő jelet képez. A 73 differenciaerósítö kimeneti jelét és a 74 áramösszegzó kimeneti jelét a 76 differencia­­erősítő összegzi, és egyben a második alap­jeltől való eltéréssel arányos jelet állít elő, amely különbségi jel a 38 végerősítő terhelé­sében a vonali impedancia megváltozása kö­vetkeztében előállt, beállítotthoz képesti el­téréssel arányos. A 37 előerősítő erősítésének mértékét e különbségi jel olyan értelemben változtatja, hogy a 38 végerősítőt vezérlő jel szintje a 38 végerősítő kivezérlését a beálli­­totthoz közelíti, s ily módon a terhelésben beállt változások káros hatása egy széles tartományban a kivezérlés mértékének vál­toztatásával kompenzálódik. Amennyiben a 76 differenciaerósítö kimeneti jele a harmadik alapjelet meghaladó mértékű, a 77 komparétor kimeneti jele is megváltozik, és a 39 riasztó áramkör útján jelzi a 38 végerősítő meghibá­sodását. A 8. ábra a találmány szerinti berendezés mind kisebb, mind nagyobb telje­sítményű változatánál, egymástól távolesö adási és vételi vivőfrek­vencia választása esetén alkal­mazható vonali csatlakozó részé­nek részletét szemlélteti, a 80 vo­nali illesztő részének részletét szemlélteti, a 80 vonali illesztő 31 egység másik megoldása tőmbváz­­latos felépítésének bemutatásával. E megoldásnál a 80 vonali illesztő egység vonali illesztő 12 transz- 5 formátort tartalmaz, amelynek egy-egy kapocspárjára az adóol­dali vonali 10 szűrő és a vevőol­dali vonali 13 szűrő kapcsolódik, és egy további kapocspárja pedig 10 kiiktatható 81 potenciálemelkedés ellen védő fokozaton keresztül van a berendezés vivófrekvenciás VV vonali kapcsával összekötve. Mind a 12 transzformátor, mind a 15 81 potenciálemelkedés ellen védő fokozat a már előbbiekben ismer­tetett kialakítású. A találmány szerinti vivőfrekvenciás át­viteltechnikái berendezés hangfrekvenciás 20 oldalának bemutatott kiépítésével lényegében mint közbenső erősítő alkalmazható. Közbenső erősítőre van szükség például az olyan ese­tekben, amikor a továbbítandó hangfrekven­ciás jeleket szolgáltató jelforrás ill. az 25 azokat fogadó berendezés, például távbeszélő berendezés, a nagyfeszültségű vezetékre va­ló csatlakozási helytől távolabb helyezkedik el. Ekkor a vivőfrekvenciás átviteltechnikai berendezést közbenső erősítőnek kiépített 30 formájában a csatlakozási helynél helyezik el, mig a jelforrástól a továbbítani kívánt hang­­frekvenciás jeleket vezetéken juttatják a be­meneti hangfrekvenciás 2 szűrő bemenetére, és a nagyfeszültségű vezetéken érkező jele- 35 két a 90 hangfrekvenciás kimeneti egység második kimenetéről hangfrekvenciás formá­ban vezetéken továbbítják a jelvevó beren­dezéshez. Egyes esetekben kívánatos a találmány 40 szerinti átviteltechnikai berendezés hang­­frekvenciás bemeneti részének illesztése és galvanikus leválasztása a hozzá pl. kábel út­ján csatlakozó hangfrekvenciás készüléktől. Az ennek megfelelő kiviteli alakú berendezés 45 hangfrekvenciás bemeneti része egyik, 9. áb­rán látható megoldásénak bemeneti illesztő 42 transzformátora van, amelynek egyik kapocs­párja a berendezés BHV hangfrekvenciás vo­nali bemenetét alkotja és másik kapocspárja 50 a bemeneti hangfrekvenciás 2 szűrőhöz kap­csolódik. A 10. ábra a találmány szerinti berendezés hangfrekvenciás bemeneti részé­nek olyan készülékhez való csat- 55 lakoztatásra kialakított kiviteli alakját szemlélteti, amelynél gal­vanikus leválasztásra nincs szükség, de a készülék kimeneti jelszintje frekvenciafüggó, pél- 60 dául egy előző átviteli szakasz frekvenciatorzítása miatt. E kivi­teli alak bemeneti részének adó­oldali 41 korrektor erősítője van, amely 41 korrektor erősítőnek 65 kimenete a bemeneti hangfrek-32 IIU 198589 A 18

Next

/
Thumbnails
Contents