198573. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés elektromos szigetelések átütés vizsgálatához

1 HU 198573 B 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés elektromos szigetelések átütés vizsgálatához, amely alkalmas félvezető p-n átmenetek záró­­irányú letörési feszültségének ellenőrzésére, és elektromos rövidzár kimutatására is. A különböző szigetelőanyagok egyik lé­nyeges jellemzője az átütési feszültség, amely azt jelenti, hogy az adott szigetelő anyag fajlagos mennyisége milyen feszültség érték fölött válik vezetővé, azaz mekkora po­tenciálkülönbség hatáséra indul meg benne az elektromos áram. Ezzel az értékkel áll összefüggésben a szigetelő anyagokat tartal­mazó alkatrészek, eszközök, ill. berendezések szigetelése, amely az adott alkatrésszel, esz­közzel vagy berendezéssel kapcsolatban az elektromos terhelhetőséget jellemzi (elektro­mos kábelek, villamos készülékek szigetelé­se). Az átütési feszültség speciális területe a félvezető p-n átmenetek letörési feszültsége, amely azt a legnagyobb potenciál különbsé­get jelenti, amelyet a p-n átmenet záróirány­ban, az átütés veszélye nélkül még elvisel. Az említett értékek mérésére többféle készülék ismeretes. Ezek közül is leggyako­ribb az a típus, amely egy akkumulátor vagy elem egyenfeszültségét váltakozó feszültség­gé alakítja, amelyet a kívánt értékre transz­formálva újra egyenirányít. Ilyen készüléket ismertet a 3 789 294 lsz. US szabadalmi leí­rás is, amely a szigetelési ellenállás és az átütési feszültség méréséhez szükséges fe­szültséget oly módon állítja elő, hogy egy elem feszültségét egy földelt emitterű záró oszcillátor segítségével alakítja át. Az átala­kításban részt vesz egy diódákból és kon­denzátorokból élló feszültségkétszerezö kap­csolás is. Az oszcillátor áramét egy sorosan kapcsolt, vezérelhető tranzisztor korlátozza. Célunk olyan, az ismert készülékeknél egyszerűbb, kapcsolási elrendezés létrehozá­sa, amely kis méretben megépítve is állandó egyenfeszültséget szolgáltat a szigetelő anyagok, szigetelések és félvezető p-n átme­netek vizsgálatához, és amely alkalmas az elektromos áramkörök szakadásénak vagy zárlaténak kimutatására is. A kitűzött célunkat azáltal érjük el, hogy a kapcsolási elrendezés egy egyenfe­szültségű feszültségforrást, egy oszcillátort, egy transzformátort és egy egyenirányító fo­kozatot tartalmaz, ahol az oszcillátor egy tranzisztorból, egy ellenállásból és a transz­formátor primer és szekunder tekercséből éli. A transzformátor tercier tekercse, egy dióda és egy kondenzátor képezi az egyen­irányító fokozatot. Az ellenállás egyik vége az egyenfeszültségű feszültségforrás egyik sarkára, másik vége a primer tekercsen ke­resztül a tranzisztor bázisra van kötve. A tranzisztor kollektora az egyenfeszültségű feszültségforrás emlitett sarkéra, emittere a szekunder tekercsen keresztül az egyenfe­szültségű feszültségforrás másik sarkéra kapcsolódik. A dióda egyik pontjával a transzformátor a kondenzátor egyik végéhez kapcsolódik. A kondenzátor másik vége a tercier tekercs másik sarkához van kötve. A szekunder tekercs és a tranzisztor emitteré­­nek közösített pontjához egy további tran­zisztor emittere kapcsolódik, amely további tranzisztor kollektora a szekunder tekercs másik pontjához csatlakozik és a további tranzisztor emittere és bázisa közé egy má­sodik ellenállás, míg bázisa és kollektora kö­zé sorosan egy további harmadik ellenállás és dióda van kötve; a kondenzátor és a kap­csolási elrendezés kimenete között negyedik ellenállás és lámpa helyezkedik el. A továbbiakban a találmány egy előnyös kiv teli alakját ábra alapján ismertetjük. Az egyenfeszültségű feszültség forrás pozitív sarka a kapcsolás + pontjára csatla­kozik, negatív sarka a földelésre van kötve. A feszültségforrás megvalósítási módja lehet tölthető akkumulátor vagy egyszerűen egy szárazelem. A kapcsolás + pontjára egyrészt egy RÍ ellenállás egyik pontja, másrészt egy TI tranzisztor kollektora kapcsolódik. Az RÍ ellenállás másik pontja egy TR transzformá­tor primer TR1 tekercsén keresztül a TI tranzisztor bázisára van kötve. TI tranzisz­tor- emittere egyrészt a TR transzformátor szekunder TR2 tekercsén keresztül KI és K2 kapcsolók záróérintkezőire, C kondenzátor és L lámpa egyik pontjára, másrészt egy T2 tranzisztor emitterére, harmadrészt R2 ellen­állás másik pontjára kapcsolódik. A T2 tran­zisztor bázisa az R2 ellenállás másik pontjára és; Dl dióda anódja van kötve. A Dl dióda kitódja R3 ellenálláson keresztül a T2 tran­­z'sztor kollektorának és a TR transzformátor szekunder TR2 tekercsének közösített pont­jára kapcsolódik. A TR transzformátor tercier TR3 tekercsének egyik pontja D2 dióda anódjára, további pontjai a KI és K2 kapcso­lók bontó érintkezőire vannak kötve. A KI és K2 kapcsolók közős pontjai földelve vannak. A D2 dióda katódja és a C kondenzátor másik pontja R4 ellenálláson át P polaritésvéltó egyik bemenetéhez, míg az L lámpa másik pontja a P polaritás váltó másik bemenetéhez kapcsolódik. A P polaritásváltó, amely jelen esetben két bontó és két zéró kapcsolóból áll, kimenete egyben a kapcsolási elrendezés kimenete is. Az áramkör működése a következő: A KI vagy K2 kapcsoló lenyomáséval az RÍ ellenálláson, a TR tranzisztor primer TR1 tekercsén, a TI tranzisztoron és a szekunder TR2 tekercsen keresztül áram indul meg az áramkör + és föld pontja között. A primer TR1 tekercs és a szekunder TR2 tekercs be­kötése olyan, hogy a szekunder TR2 tekercs­ben meginduló áram a primer TR1 tekercsben olyan értelmű feszültségei indukál, hogy a TI tranzisztort még inkább nyitásba vezérli, ami az áram további növekedését eredménye­zi. Ez a növekedés addig tart, amíg a TI 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents