198571. lajstromszámú szabadalom • Mérési eljárás és rendszertechnikai elrendezés feszültség-időfüggvények digitális adatokkal való jellemzésére és tárolására, különösen digitális oszcilloszkópokban
5 HU 198571 B 6 attól függően, hogy mekkora Tx időalap értéke az N, Ts és R mennyiségekhez viszonyítva. Az első esetben, ha Tx/NTs i 1, akkor N számú minta adatát tároljuk és két tárolt adat között Tx/NTa-l számú minta adatát eldobjuk. A második esetben, ha 2/N < Tx/NT» £ 1, akkor Tx/Ts számú minta adatát tároljuk és két minta között NTs/Tx-1 számú adatot a helyreállítási törvény segítségével kiszámítunk. A harmadik esetben, ha 2/RN < Tx/NTa £ 2/N, akkor RTx/Ts számú mintára vonatkozó adatot és feleannyi számú triggerre vonatkozó időadatot tárolunk és két minta között a triggerjel komparátorának feszültségszintje ismeretében ezekből NTs/RTx-1 számú adatot a helyreállítási törvény segítségével kiszámítunk. Megvizsgáljuk eljárásunk megvalósítását és a megvalósításhoz fűződő előnyös hatásokat Tx különböző tartományaiban, különösen részletesen Tx harmadik tartományában. A Tx időalap első tartományában az eljárásunk hasonlít a hagyományos digitális oszcilloszkópokban alkalmazott adatgyűjtési eljáráshoz, azzal szemben az jelent előnyt, hogy nem történik felesleges minták tárolása. A Tx időalap második tartományában az jellemző, hogy kevesebb mintánk van, mint ahány ponttal a feszültség-idöfüggvényt ábrázolni kívánjuk, de a minták száma pontosan elegendő ahhoz, hogy az eredeti feszültség-időfüggvényt helyreállítsuk, azaz a két-két minta között hiányzó pontokat kiszámítsuk. A hiányzó pontok kiszámítása a helyreállítási törvény segítségével történik, eltérően sok más digitális oszcilloszkópban és tranziens rekorderben alkalmazott módszertől, ahol egyszerűen lineáris vagy szinuszos interpolációt alkalmaznak. A Tx időalap harmadik tartományában a Nyquist-frekvencia felett dolgozunk, itt mér nem működik a tranziens-rekorder üzemmód, ismétlődő feszültség-időfüggvény szakaszokból állítjuk elő az ábrázoláshoz szükséges számú mintát. Eljárásunk lényeges jellemzője a Ts mintavételi perióduson belüli Ts/R felbontással történő digitális triggeridő mérés. Ezt egy példával, számszerű adatokkal megvilágítjuk: ha a mintavételi periódusidő 50 nsec. és R értékét 16-ra választjuk, akkor a trigger idejét az 50 nsec.-en belül 3,12 nsec. felbontással mérjük, ez az időskála szolgál a trigger időpont mérésére. A módszer lehetővé teszi, hogy eljárásunkban egy triggerhez két mintát rendeljünk hozzá, az őt megelőzőt és a közvetlenül követőt. Ez szemberiáll azzal a szokásos megoldással, hogy egy triggerhez egyetlen mintát rendelnek hozzá és a begyűjtött információ megkétszerezését, a mérési idő csökkenését eredményezi. Ismétlődő jelnél tehát minden egyes triggernél két mintát gyűjtünk be és a gyűjtést csak addig folytatjuk, amíg R számú - példánkban 16 -olyan trígger-mintapór kombináció gyűlik össze, melyekre nézve a triggeridő-mintaidö időkülönbsége egymástól eltér. Ennek a megoldásnak alkalmazása eljárásunkban azzal a teherrel jár, hogy a begyűjtött két-két minta digitális adatán felül a hozzájuk tartozó trigger-időkülönbség számértékét (amely maximálisan R-l lehet) is el kell tárolni, ez azonban nem különösen nehéz feladat. Eljárásunk alkalmazását Tx mindhárom tartományában áttekintve a következő előnyös hatásokat látjuk,: csak annyi minta kerül tárolásra, amennyi a feszültség-idöfüggvény feldolgozásához, ábrázolásához szükséges, oszcilloszkópunk sávszélessége megnövekszik, végül mintavevő és analóg digital átalakító áramkörök az állandó frekvenciájú és folyamatos mintavétel következtében kedvező üzemi körülmények között raüködnfek. A találmány szerinti mérési eljárás foganatosítására szolgáló rendszertechnikai elrendezés bemenettel rendelkező méróerósítőt, ennek kimenetére csatlakozó első mintavevőt, ezt követően első analóg-digitális átalakítót, továbbá adattárat, első mintavevő jelformáiét, a mérőerősílő közbülső kimenetére csatlakozó trigger erősítőt, ennek kimenetére csatlakozó trigger komparátort, triggerflipflop-ot, időalap áramkört (TB) tartalmaz. Az áramköri elrendezésre jellemző, hogy első és második átmeneti tárolót, tárolásvezetót, trigger-reset áramkört, első és második időmérőt, óragenerátort, frekvenciaosztót, első állapotjelző flipflop-ot, triggerszint beállító áramkört, digitál-analóg átalakítót tartalmaz. Mindezeket oly módon elrendezve, hogy az első és második átmeneti tároló adatbemenetei az első analóg-digitális átalakító kimenetére, beírást vezérlő bemenetűi az első állapotjelző flipflop két ellenütemű kinteneLére, kimenetel pedig a tárolásvezérlő első és második adatbemenetére csatlakoznak. A frekvenciaosztó kimenete az első mintavevő jelformáló bemenetére, az első állapotjelző flipflop órabemenetére, az első időmérő start bemenetére, a második időmérő órabemenetére, végül a trigger-reset áramkör első bemenetére csatlakozik. A triggerflipflop órabemenete a tiggerkomparétorra, reset-bemenete a trigger-reset áramkörre, kimenete az első időmérő stop bemenetére, a második időmérő start-stop bemenetére, végül a tárolásvezérlő harmadik vezérlő bemenetére csatlakozik. Az első és második időmérő kimenetei a tárolásvezérlő első és második vezérlő bemenetére csatlakoznak. Az óragenerélor kimenete a frekvenciaosztóra és az első időmérő órabemenetére csatlakozik. A triggerszint beállító áramkör kimenetei a tárolás-vezérlő harmadik adatbemenetére és a ti iggerkomparál orra csatlakozó digitál-analóg átalakító adatbemenetére csatlakozik. Az időalap áramkör kimenete a tárolásvezérlő negyedik vezérlő bemenetére csatlakozik, a tárolásvezérlő adatkimenete az adattárra, vezérlöjel-kimenete a trigger-reset áramkör 5 10 15 20 25 30 35 •10 45 50 55 60 65 5
