198566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramló közeg tömegáramának mérésére

1 HU 198566 A 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés áramló közeg tömegáraménak mérésére az áramló közeg által mérővezetékre gyakorolt Coriolis erő mérése alapján. Ha egy áramló közeg által átfolyt veze­téket az áramlás irányára keresztirányú ki­térítésnek teszünk ki, akkor a vezetékre Co­riolis erő hat, amely mérhető. A Coriolis erő csak a közeg tömegáramától és a vezeték rezgésétől függ, igy a mérés független a kö­zeg fizikai tulajdonságaitól, azaz a sűrűségé­től és a sebességétől. A vezetékre kifejlett erőhatás az ébredő Coriolis erőnek a vezeték menti integrálásával adódik. A Coriolis erő hatásának a vezeték rezgetésétől való külön­választása által lehetővé válik a tömegáram meghatározása. Coriolis tömegáram mérőt ismertettek már a 4 422 338 és a 4 491 025 számú US szabadalmi leírásokban, valamint a 31450 szá­mú US reissue szabadalmi leírásban. Ezek a megoldások lényegében U-alakú mérővezeté­ket tartalmaznak, amely raérővezeték a végei­nél mereven be van fogva olyan módon, hogy a befogott részből konzolszerüen nyúlik ki. A mérővezeték hajlított végénél van megrez­­getve lényegében az U-alak síkjára merőle­ges síkban és a Coriolis erőt az U-alak két szárán elhelyezett érzékelők mérik. A hivatkozott 4 491 025 számú valamint a 4 127 028 számú US szabadalmi leírás olyan megoldást mutat, amelyben két azonosan ki­alakított és egymás mellett elhelyezett U-ala­kú mérővezeték van, amelyekben egyforma értékű közegáram folyik és amelyek egymás­sal ellentétes fázisban varrnak rezgetve. A két U-alakú mérövezeték szárai között elhe­lyezett érzékelők a Coriolis erők által keltett eltéréseket kétszeres amplitúdóval érzékelik az ellentétes fázisú rezgetés miatt. Az említett konzolszerüen befogott mé­rővezetéknél a mérövezeték tömegközéppontja és igy a benne haladó áramló közeg tömeg­­középpontja is messze van a befogási végek­től. Ez az egész szerkezetet érzékennyé teszi a környezetből érkező külső rezgésekre, amelyek a befogási végeken keresztül át­adódnak a mérővezetékre. Külső zajok és rezgések igen gyakran olyan frekvenciájúak, amelyek közel vannak a mereven befogott mérővezeték alapharmonikus rezonancia frek­venciájához. Ez a körülmény még növeli a mérővezeték érzékenységét a külső zajokkal és rezgésekkel szemben. A külső zajok és rezgések a mérés szempontjából nem kívána­tos zajt jelentenek, amely befolyásolja a tömegáram mérő pontosságát és érzékenysé­gét. Az ismertetett Coriolis tömegáram mé­rőknél a pontosság növelése oly módon le­hetséges, hogy megnövelik a mérövezeték hosszát. Ilyen megoldást mutat a 4 127 028 számú és a 4 559 833 szánni US szabadalmi leírás, amely utóbbinál a mérővezeték S­­-alakú. A megnövelt hosszúságú mérővezeték egyrészt növeli a berendezés súlyát, más­részt épp az érzékenység növelése érdeké­ben megnöveli a tömegközéppont távolságát a befogási keresztmetszettől. A görbe-alakú hosszabbító részek továbbá növelik a mérő­vezeték eltömődésének veszélyét, illetőleg szűkítik a mérőberendezés alkalmazhatósági körét az áramló közegek fajtájának tekinte­té Pen. Az ismert Coriolis tömegáram mérők pontosságát és érzékenységét befolyásolja továbbá a rezgetés frekvenciája. A például fémből készült mérövezet.éket a mérővezeték alupharmonikus rezonancia frekvenciáján rezgetik. Azonban a mérőberendezés környe­zetében lévő gépek igen gyakran olyan rez­gő st eredményeznek, amely jelentősen befo­lyásolja az érzékelők által kiadott jelet, és így csökkenti a tömegáram mérés pontosságát illetve megbízhatóságál. A találmány megalkotásakor tömegáram mérésére alkalmas olyan eljárást és berende­zést kívántunk létrehozni, amely Coriolis tömegáram mérők esetében nagyobb jel/zaj viszonyt eredményez. A találmány tehát. egyrészt eljárás áramló közeg tömegáramának mérésére, amelynek sorén a mérendő áramlásnak megfe­lelő kőzegáramot vezetünk át legalább egy rugalmas mérővezetéken, a mérövezetéket tengelyéhez képest keresztirányban rezget­jük, a mérövezeték rezgőmozgásét érzékelve villamos jeleket állítunk elő és a villamos jelekből az áramló közeg által a mérő vezeték­et ható Coriolis erő alapján az áramló közeg tömegáramával arányos jelet határozunk meg. A találmány szerint a legalább egy mérőveze­téket alapharmonikus rezonancia frekvenciá­jánál nagyobb rezonancia frekvencián rez­getjük. Előnyösen a legalább egy mérőveze­téket a második felharmonikus rezonancia fiekvenciáján úgy rezgetjük, hogy a mérő­vezeték mentén két rezgési csomópont jöjjön létre. A rezgetés előnyösen a két rezgési csomópont közötti szakasz mozgatásával tör­ténik, az érzékelés pedig az egyik csomópont és a mérövezeték egyik befogási vége között, valamint a másik csomópont és a mérövezeték másik befogási vége közötti szakaszon tőrté­­n k. A méróvezeléknek az alapharmonikus rezonancia frekvenciájánál magasabb rezo­nancia frekvencián való rezgetése azt ered­ményezi, hogy a mérés kevésbé érzékeny a környezetből érekező külső zajokra és rez­gésekre. Továbbá azáltal, hogy a méröveze­ték alakzata saját tömegközéppontjához ké­pest szimmetrikusan helyezkedik el, az alkal­mazott. rezgetés által lélrejölL rezgési kép stabil lesz, és ez szintén a pontosságot nö­veli. A magasabb felharmonikus rezonancia frekvencián történő rezgetés folytán a mérő­­v ízetek mentén létrejövő rezgési csomópont ihetve csomópontok azt eredményezik, hogy' a környezetből a mérövezeték befogási végein 5 IP 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents