198561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés poranyagok folytonos üzemű szárítására és egyidejű osztályozására

1 HU 198561 B 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés poranyagok folytonos üzemű szárítására és egyidejű osztályozására. A találmány szerinti folyamatos üzemű berendezéssel a poranyagokat gejzírrétegű fluidizáció alkalmazásával szárítjuk és osztá­lyozzuk egyidejűleg. A poranyag kifejezés alatt maximálisan 6 g/cm3 sűrűségű és maximálisan 3 mm szem­cseméretű porok halmazát értelmezzük. A találmány szerinti eljárás és berende­zés célja, hogy a porok szárításét lényege­sen kisebb költségráfordítással és nagyobb teljesítménnyel tegye lehetővé, és hogy a szárítási művelettel a porok osztályozása is lehetővé váljon - szemben az ismert eljárá­sokkal és berendezésekkel, ahol a szárítást és az osztályozást külön műveleti lépésekben végzik. A szakirodalomban, és a szakmai gya­korlatban a száritó - osztályozó - szétvá­lasztó berendezéseket általában forgódobos szárítók, ciklonok, szűrők, sziták, elektro­­filterek alkotják, amelyek az anyag sűrűsége, morfológiai tulajdonságai, vezetőképessége szempontjából homogén struktúrának tekin­tett szemcsehalmazú poranyagokat először el­ső műveleti lépésként szárítják, majd egy et­től eltérő technológiai folyamattal a poranyag megfelelő tulajdonságainak figyelembevételé­vel osztályozzák, minthogy a szemcsék a gravitációs és/vagy centrifugális és/vagy villamos térben méretüktől függően eltérő képpen viselkednek. Példaként említjük, hogy a porszemcsék mozgásuk során vala­mely azonos pontból kiindulva eltérő pályákat futhatnak be. A fent elmondottakra nézve irodalmi forrásként emlitjük: Túrba, Németh: .Vegy­ipari készülékek és gépek tervezése* Műsza­ki Kiadó 1973. 152. oldalán lévő ismertetést. Irodalmi forrásként emlitjük Pavlov-Roman­­kov-Nozkov: .Vegyipari műveletek és készü­lékek számítása* Műszaki Kiadó 1972. című könyv 321. oldalán lévő adatokat. A természetes porok, illetve őrlemények általában sűrűségük szerint homogének, és így ezeknél az ismert berendezéseknél elég .élesen*, pl. 500 mikronnál nagyobb szemcse­méretek esetén elég jó teljesítménnyel lehet az osztályozást, szétválasztást végezni. Van­nak azonban olyan porok és őrlemények is amelyek nem homogén struktúrájúak. Ilyenek pl. az eltérő szemcseméretű porkeverékek, pl. szénporok, erőművi termék, stb. Ezeknél a szemcsemérettől függően különböző tulaj­donságok pl. a kémiai összetétel, a sűrűség, a morfológia is erősen eltérő lehet, minek következtében az egyetlen műveletben vég­zett szárítás, osztályozás azaz a poranyagnak struktúra szerinti szétválasztása túl nehéz­kes, illetve ennek hatékonysága nagyon ala­csony. Az említett típusú porok szeparálásánál általában az a célravezető megoldás, ha a szeparálást minimálisan két lépcsőben végzik a homogénebb frakciók elérése érdekében. Ekkor ugyanis az első, az ún. durva szepa­rálás után az elváló kisebb szemcseméretű frakció tulajdonságai eltérést mutatnak. Ezen megállapításunk igazolására idézzük Dr. Koncz István könyvét: .Portalanítás és por­­leválasztás* Műszaki Kiadó 1982. 173. oldalá­tól kezdődő fejezete. Célkitűzésünk hogy a heterogén porok szárítását és szeparálását egyszerűsítsük, és egy egylépcsős eljárással oldjuk meg. Találmányi gondolatunk lényege szerint az egyidejű szárító szeparáló műveleteket egy belső gőzcsőköteges fűtésű, csigás táp­lálású gejzírrétegű berendezéssel valósíthat­juk meg a találmány szerinti módon secunder levegő betáplálásával. A gejzirrétegű szárítók a korszerű in­tenzív hó és anyagátadást megvalósító, kóny­­nyen szabályozható és automatizálható száritó készülékek sorába tartoznak. Hasonlóan a fluidizációs szárításhoz a lebegtetést itt is levegővel végzik, de a száritótérben jelleg­zetes gejzíres gáz és szemcsemozgás alakul ki, amely szűkített nyíláson ét bevezetett gázsugárral érhető el. A találmány szerinti módon a gejzirszé­­ritókat oly módon fejlesztjük tovább, hogy a gejzirágyba secunder levegőt fúvatunk be állandó és rendezett belső szemcsecirkuláció létrehozása céljából. Ilyen módon a rossz fluidizációs tulajdonságú (könnyen tapadó) poranyagok is száríthatókká válnak ezzel a találmány szerinti módszerrel. A találmány szerinti berendezéssel kap­csolatban megemlítjük, hogy a keresztmetsze­tére vonatkoztatott elgózólógtetési sebesség 60-70 kg/m2h nagyságrendű lehet. A gejzírágy fenntartásához szükséges levegő mennyiséget és légnyomást fúvókákkal biztosítjuk és a gejzirréteget is fúvókéval hozzuk létre. A szárítás energiaigényét belső csökőtegfűtéssel oldjuk meg, mig lehetőség nyílik irányelterelés elvét felhasználva a poranyag szárításával egyidejű szeparálásra is. A poranyagot a gejzírágyba csigás anyagszáliitó szervvel végezzük, míg a szárí­tott anyagot egyszerű csapolással egy puf­­fertárolóba juttatjuk, majd onnan közvetlenül zsákba vezetjük. A találmány tárgyát képező eljárás por­anyagok folytonos üzemű szárítására és egy­idejű osztályozására szolgál, melynek során max. 6 g/cm3 sűrűségű és max. 3 mm szem­cseméretig változó inhomogén szeracsenagysá­­gú porhalmazokat szárítunk és osztályozunk. A szárítási műveletet gőzköteges fűtésű csi­gás táplálású gejzirrétegű berendezéssel vé­gezzük. A találmány szerinti eljárás újdonsá­ga abban van hogy a szárítással egyidejű osztályozást a berendezésben szűkített nyílá­son bevezetett secunder levegő beavatásá­val végezzük, amelynél a száritótérben jel­legzetes gejzíres gáz- szemcsemozgást, azaz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents