198529. lajstromszámú szabadalom • Eljárás állati vagy növényi eredetű zsír vagy olaj kinyerésére fehérjetartalmú vizes diszperziókból

1 2 A találmány tárgya eljárás állati vagy növényi ere­detű zsír vagy olaj kinyerésére vizet, fehérjét, zsírt vagy olajat és adott esetben finomszemcsés szilárd anyagot tartalmazó elegyekből. A találmány szerinti eljárással olyan vizes rendszerekből lehet kinyerni a zsírt vagy az olajat, amelyekben az a vízzel és a hid­rofil komponensekkel stabil emulziót képez. Mint ismeretes, a zsírtartalmú vagy olajtartalmú növényi, illetve állati eredetű anyagok feldolgozása során különösen az élelmiszeriparban nagy mennyi­ségben képződnek melléktermékként vagy hulladék­­kőit olyan fehérjetartalmú vizes diszperziók, amelyek jelentős mennyiségű zsírt vagy olajat tar­talmaznak. Ilyenek például a húsfeldolgozás során keletkező főzési levek, zsíros szennyvizek, zsírüle­dékek és zsírzaccok, valamint a növényolaj-feldol­gozás melléktermékeként képződő olajüledékek (olaj­iszapok) és a növényolajipari szennyvizek. Az ilyen anyagok közös jellemzője, hogy bennük a zsír, illetve olaj tetemes mennyiségű vízzel fehérjevegyületek je­lenlétében stabil emulziót képez. E diszperz rendsze­rek az előbb említett komponensek mellett gyakran tartalmaznak finomszemcsés, olykor kolloid méretű szilárd anyagokat is, így például csontszilánkokat, napraforgóhéjat, homokot vagy más szervetlen anya­got. Az ilyen rendszerekből a zsír vagy az olaj a szo­kásos zsírkinyerési eljárásokkal nem nyerhető ki. Az egyik ismert és iparilag alkalmazott eljárás szerint zsírszerű anyagokat (zsírt vagy olajat) tartal­mazó folyadékot a zsír vagy olaj kinyerése végett felmelegítik és nagy fordulatszámú centrifugán vá­lasztják el a könnyebb zsíros anyagot az elem nehe­zebb komponenseitől. Ez az eljárás azonban nem ve­zet eredményre, ha víz-fehérje-zsír elegyet kell szét­választani. E három anyag ugyanis olyan stabilan kötődik egymáshoz, hogy az említett módon kezelt folyadékok változatlan összetételben lépnek ki a cent­rifugából anélkül, hogy zsír-, illetve olajtartalmuk kü­lön fázisként kiválna belőlük. Hasonló okból hatástalanok az ismert kililepítéses eljárások is, amelyek során a szétválasztandó kompo­nensek rendszeri hosszabb időn át tárolják ülepítő tartályokban. A problémát fajsúly növelő adalékok, így például só vagy sós víz alkalmazásával sem sikerült megoldani. A találmány célja, hogy az említett probléma meg­oldásával eljárást biztosítson állati vagy növényi ere­detű zsír vagy olaj kinyerésére fehérjetartalmú vizes diszperziókból. Vizsgálataink során azt találtuk, hogy a víz-fehérje­­-zsír emulziós elegy megbontásához kihasználható, hogy a savak és a fehérjék hidrofil csoportjai közötti reakció stabil emulziókban is megindul és 100 °C fölötti hőmérsékleten jelentős mértékben felgyorsul. A fehérjék e reakció következtében elkülönülnek a zsírszerű anyagoktól és nagyobb fajsúlyúk miatt a vizes fázisba kerülnek. A fázisok szétválását azonban fajsúlynöveléssel kell elősegíteni ahhoz, hogy a fo­lyamat ipari szempontból elfogadható mértékben haladjon előre. E felismerés alapján a találmány szerint állati vagy növényi eredetű zsírt vagy olajat oly módon nye­rünk íd vizet, fehérjét, zsírt vagy olajat és adott eset­ben finomszemcsés' szilárd anyagot tartalmazó elegyekből az emulzió megbontása és a fázisok gra­vitációs vagy centrifugás szétválasztása útján, hogy az elegyhez annak tömegére számítva 0,05—0,5%, elő­nyösen 0,1-0,25% savat, előnyösen szerves savat és 0,05—0,25% konyhasót adunk és az elegyet legalább 3 percig túlnyomás alatt legalább 110 °C hőmérsékle­ten tartjuk, az ily módon megbontott emulziót tar­talmazó elegy fázisait ülepítéssel vagy centrifugálás­­sal ismert módon szétválasztjuk, és a zsírt vagy olajat tartalmazó fázist elkülönítjük telőle. Savként bármilyen, az ipari, különösen az élelmi­­szeripari technológiákban használt szervetlen vagy szerves sav alkalmas a találmány szerinti eljárás végre­hajtásához. Használhatunk például kénsavat, előnyö­sen azonban valamilyen szerves savat, például ecet­­savat, hangyasavat, tejsavat vagy propionsavat hasz­nálunk. Az említett mennyiségű konyhasót előnyösen porrá őrölve adjuk az elegyhez a fajsúlykülönbség növelésére. A finomszemcsés konyhasó egyúttal meg­gyorsítja a kolloid méretű, illetve a lebegő szuszpen­­dált szilárd komponensek ki ülepedését is. A sav és a konyhasó hozzáadása után az elegyet 110 °C fölé melegítjük fel. A felmelegítés felső hő­­mérsékleti határát a gyakorlati célszerűség követel­ményei határozzák meg. A legtöbb esetben mintegy 110-115 °C-on dolgozunk, bár ennél magasabbra is növelhetjük az elegy hőmérsékletét. A felmelegí­tés idejének szintén a gyakorlati adottságok szabják meg a felső határát. Célszerűen mintegy 5-10 percig tartjuk a rendszert 110 °C fölötti hőmérsékleten. A felmelegítést valamilyen nyomástartó edényben végezzük, és az említett idő el telte után a túlnyomást megszüntetjük. Ezután már bármilyen ismert módon és eszközzel elválaszthatjuk az elegy fázisait. Célsze­rűen centrifugát, például zsíiszeparátort használunk a zsír vagy az olaj elkülönítésére, de ülepítéssel is könnyen szétválaszthatjuk a fázisokat, amikoris a szíros, illetve olajos fázis általában 1 órán belül, legfeljebb azonban egy-két óra alatt kielégítően elkü­lönül a vizes fázistól és például ieszívatással eltávo­zható. A találmány szerinti eljárás előnyösen használha­tó különféle zsírtartalmú, illetve olajtartalmú vizes diszperziók, különösen élelmiszeriparban keletkező emulziók feldolgozására, melyekből a zsírt, illetve az olajat a környezetszennyezés elkerülése végett el kell távolítani, vagy amelyek zsír-, illetve olajtartalmát további hasznosításuk érdekében csökkenteni kell. A kinyert zsír, illetve olaj jelentős értéket képvisel, ipari vagy takarmányozási célra jól felhasználható. A találmány legfontosabb előnye, hogy kivitele­zése igen egyszerű, ezért könnyen bevezethető az ipari gyakorlatba, ahol eddig a fehérjetartalmú zsíros, illetve olajos vizes diszperziók kezelése és feldolgozása nem volt kielégítően megoldva. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa 1000 kg 15 tömeg% zsírtartalmú húsipari szennyvi­zet betöltünk egy túlnyomást biztosító főző-forraló edénybe, és hozzáadunk 2 liter ecetsavat és 2 kg poná őrölt konyhasót. A berendezést lezárjuk, ráadjuk a fűtést. Az anyag mintegy 10 perc alatt 110 °C-ra melegszik fel. Ezen a hőmérsékleten tartjuk 5 percig, azután a túlnyomást megszüntetjük és a folyadékot szivattyúval folyama-198.529 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents