198485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 6- és 9-helyzetben helyettesített 2-amino-purinok, valamint az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

I HU 198485 B 2 tathatók le. Az A) - C) eljárásokban a reakcióhő­mérséklet általában 0 °C és 150 ”C, előnyösen 50 'C és 100 'C között lehet. Általában légköri nyomáson dolgozunk, lehetséges azonban az egyes reakciókat csökkentett vagy megnövelt nyomáson is lefolytatni, bár ebből általában nem származnak további előnyök. Az oldó- illetőleg hígítószerek egységes anyagok vagy elegyek alakjában alkalmazhatók. Az egyes eljárások további részleteit illetően még az alábbiak fiízhetők a fenti ismertetésekhez: Az A) eljárásban a reakciókat célszerűen oldó­­vagy eloszlatőszer jelenlétében folytatjuk le. Erre a célra különösen aprotikus oldószerek, mint benzol, totuol, különböző xilolok, továbbá 1,2-diklór-etán, klór-benzol, 1,2-dimetoxi-etán vagy dioxán jöhetnek tekintetbe. A reakciók folyamán képződő halogén­­hidrogénsavak megkötésére ajánlatos valamely bázis, például trietil-amin vagy N-etil-morfolin alkalmazása. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől, valamint a reakcióban résztvevő anyagoktól függően néhány perctől több óráig, legtöbbnyire 12-24 óráig terjedhet. A (8), (11) illetőleg (12) képletű, trialkil-szilil­­csoporttal védett purinszármazék kiindulási vegyületek nedvességei szembeni érzékenységére való tekintettel ajánlatos a reaktor-edényben valamely védőgázt, pél­dául nitrogén- vagy argongázt alkalmazni. A trialkil­­szilil-védőcsoport lehasítása például a köztitermékek­nek valamely alkoholban, mint metanolban vagy eta­­nolban történő forralásával történhet. A B) Eljárásban a reakciókat célszerűen ugyancsak oldó- illetőleg eloszlatószer jelenlétében folytatjuk le. Erre a célra aprotikus oldószerként különösen szul­­fonok, mint szulfolán (tetrametilén-szulfon) vagy di­­propil-szulfon jöhetnek tekintetbe. A reakció során ajánlatos valamilyen savas katalizátor, mint metán-, etán-, benzol- vagy toluol-szulfonsav alkalmazása. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől és a reakcióban résztvevő anyagoktól függően legtöbbnyire több órától néhány napig terjedhet. A Ci) eljárásban a reakciókat ugyancsak oldószer vagy eloszlatószer jelenlétében célszerű lefolytatni. Erre a célra különösen poláris, aprotikus oldószerek, mint dimetil-formamid, dimetil-acetamid, tetrametil­­karbamid, hexametil-foszforsav-triamid vagy dimetil­­szulfoxid jöhetnek tekintetbe. A felszabaduló halo­­gén-hidrogénsav megkötésére ajánlatos valamilyen bá­zist, például az alább az elszappanosítási reakciókhoz ajánlott bázisokat, mint trietil-amint, N-etil-morfolint vagy valamely alkálifém-karbonátot, mint nátrium­vagy kálium-karbonátot alkalmazni. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől és a reakcióban résztvevő anya­goktól függően néhány perctől több óráig terjedhet. A C2) eljárásban a halogénatom kicserélése például a következő módokon történhet: C2a) R1 helyén hidroxil- illetőleg oxocsoportot tar­talmazó vegyületek esetében a (18) általános kép­letű vegyület elszappanosítása például 1 mólos vizes sősavoldattal, visszafolyatás közben 2-3 órai forralással történhet; így a (15) általános képletű vegyülethez jutunk. Az ilyenfajta reakciók lefoly­tatására alkalmas körülményeket, valamint a Cl) eljárás célszerű reakciókörülményeit is részletesen a PCT(SE83)0Q254 sz. nemzetközi szabadalmi be­jelentés leírása ismerteti. C2b) R* helyén merkaptocsoportot tartalmazó vegyü­letek esetében a (18) általános képletű vegyület kén-hidrogén-gázzal való reagáltatása valamely bá­zis, mint trietil-amin piridín jelenlétében (amely egyidejűleg oldószerül is szolgálhat), vagy vala­mely alkohol, mint metanol, etanol, propanol vagy butanol, vagy pedig etilén-glikol-monometil-éter vagy -etil-éter jelenlétében, például 20-60 *C hő­mérsékleten történhet; így a megfelelő (17) álta­lános képletű vegyülethez jutunk. Cue) R1 helyén azidocsoportot tartalmazó vegyületek esetében az alkálifém-aziddal való reakció poláris, vagy esetleg apoláris, a reakcióban résztvevő anya­gokkal szemben közömbös oldószerben, mint di­­metil-formaidban vagy -acet-amidban, dimetil-szul­­foxidban, hexametil-foszforsav-triamidban, N-me­­til-pirrolidonban, acetonitrilben vagy tetrametil-kar­­bamidban, a szokásos körülmények között, például 20-120 °C, előnyösen 60-90 'C hőmérsékleten folytatható le. Cíd) R1 helyén aminó-illetőleg iminocsoportot tar­talmazó vegyületek esetében a (18) általános kép­letű vegyület pl. cseppfolyós vagy alkoholban oldott ammóniával történő reagáltatása adott eset­ben valamely a reakcióban résztvevő anyagokkal szemben közömbös oldószerben, például etanolban, általában 20 ’C és 120 °C közötti, előnyösen 50-100 ‘C hőmérsékleten, például 12 óráig terjedő reakcióidővel végezhető. C’2e) R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó vegyületek esetében a (18) általános képletű vegyületek de­­halogénező hidrogénezését előnyösen palládiumós aktívszén-katalizátor jelenlétében hidrogénnel, lég­köri nyomáson, valamely ilyen célra alkalmas bázis, például trietil-amin jelenlétében, a szokásos reakciókörülmények között, például szobahőmér­sékleten 12 órai reakcióidővel végezhetjük; ily módon a megfelelő (20) általános képletű vegyü­­letet kapjuk. C2f) R1 helyén Z-R5 általános kép­letű csoportot - ahol Z oxigénatomot képvisel és R5 jelentése a fentivel egyező - tartalmazó ve­gyületek esetében a (18) általános képletű vegyü­­leteket megfelelő hidroxilvegyületekkel reagáltat­­hatjuk. A hidroxilvegyületeket alkálifémsóik alak­jában alkalmazzuk. Oldószerként a reakcióban al­kalmazott alkohol feleslegét használhatjuk. Álta­lában azonban alkoholokat, mint valamely propá­nok vagy butanolt alkilén-glikolokat vagy ezek mono-vagy dialkil-észtereit alkalmazzuk oldószer­ként. A reakcióhőmérséklet általában 25 *C és 130 'C között, előnyösen 80-100 “C lehet. A reakcióidő a hőmérséklettől’és a reakcióban részt­vevő anyagoktól függően rendszerint 6 és 24 óra között lehet. A (3) illetőleg (5) képletű vegyüle­­teknek a fent leírthoz hasonló módon, a megfelelő hidroxilvegyületekkel való reagáltatása, majd ezt követően a (13) illetőleg (1) általános képletű vegyületekkel az A) eljárás szerint történő reagál­­tatás útján az R1 helyén Z-R5 csoportot tartalmazó (21) illetőleg (22) általános képletű vegyületek állíthatók elő, amint ezt a 2. reakcióvázlat szem­lélteti. Amennyiben az A) - C) eljárások valamelyike szerinti (15) - (20) vagy (6b) - (7b) általános képletű vegyületeket állítunk elő, úgy ezek például bázisok, mint ammónia, alkil-aminok, például metil- vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents