198459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (azolil-fenoxi-metil)-keton-származékok előállítására azok szervetlen fémsókkal képzett komplexeiből
1 HU 198459 B o A találmány szerinti eljárás az (I) általános képletű (azolil- fenoxi-metil)-keton-származékok - ahol Az imidazol-l-il- vagy 1,2,4-triazol-l-il-csoport, R 1-4 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport, n értéke 0,1,2 vagy 3, Y jelentése abban az esetben, ha n értéke 1, akkor halogénatom, nitro-, ciano-, vagy fenilcsoport, abban az esetben, ha n értéke 2 vagy 3, akkor klóratom — előállítására vonatkozik az (azolil-fenoxi-metil)- keton-származékok szervetlen fémsókkal alkotott (II) általános képletű fémkomplexeiből — ahol Y, Az, R jelentése, n értéke a fenti, Me réz-, cink-, mangán- vagy magnéziumatom, X klór-, vagy brómatom Az (I) általános képletű (azolil-fenoxi-metil)-keton-származékok - ahol Y, Az, R jelentése, n értéke a fenti — fungicid típusú növényvédőszer hatóanyagok és elsősorban lisztharmat ellen hatékonyak. Az (I) általános képletű (azolil-fenoxi-metil)- keton származékok - ahol Y, Az, R jelentése, n értéke a fenti - előállítására "számos módszer ismeretes. A 2 105 490 számú NSzK- beli közzétételi irat szerinti előállítás lényege, hogy a (III) általános képletű (fenoxi-halogén-metil)-ketont - ahol X jelentése kizárólag brómatom. A kizárólag imidazolílcsoport, Y és R jelentése, n értéke a fenti - 1:3,5-3,6 mólarányban imidazollal acetonitrilben 16-18 óráig forralják, majd ismert módszerekkel kinyerik a végterméket. A szubsztituensek minőségétől függően az (I) általános képletű végtermék - ahol Y, R jelentése, n értéke a fenti. Az imidazol-l-ilcsoportot jelent - 47-72 % hozammal képződik. Az eljárás kiindulási anyagának, a (III) általános képletű (fenoxi-halogénmetil)-ketonnak - ahol Y és R jelentése, n értéke a fenti, X brómatomot jelent - az előállítása nincs kiviteli példával valószínűsítve, ha az ismert brómozási eljárásra hivatkoznak. A módszer egyik hátránya éppen ebből adódik, mert a brómozás - az alapanyag nagy értéke miatt drága. További hátrányt jelent a gyenge hozam és a nagy imidazolfelesleg. A 2 201 063 NSZK-beli közzétételi irat - amely konform a 165 782 sz. magyar szabadalmi leírással - ismerteti a fenti eljárás kiterjesztését 1,2,4-triazollal végrehajtott kondenzációra. A kiviteli példák alapján az előállítás azon alapszik, hogy a (ül) általános képletű (fenoxi-halogén-metil)-ketont - ahol Y és R jelentése, n értéke a fenti, X kizárólag brómatomot jelent - 1:2,92 - 4,55 mólarányban 1,2,4-triazollal reagáltatva 12-48 óráig acetonitrilben 29-70 % hozammal nyerik a végterméket. A (fenoxi-halogén-metil)-keton előállítása a kiviteli példák szerint körülményes (fémnátriummal vagy magnéziummal való manipulálást kíván) és a hozamok is szerények. A módszer hátránya, hogy a kondenzációs reakcióhoz (fenoxi-bróm- metil)-keton szükséges, amelynek előállítása a brómozás miatt drága és nagymennyiségű melléktermék (hidrogén-bromid) keletkezik. Az 1,2,4- triazollal történő kondenzációnál a hozam még gyengébb és az esetek többségében az 1,2,4-triazolból is nagyobb felesleget kell alkalmazni, mint az imidazollal végzett kondenzációnál. Az irat ismertet egy másik megoldást is az (I) általános képletű (azolil-fenoxi-metil)-keton-származékok előállítására, amely szerint a 4-klór-fenolt nátrium-hidriddel reagáltatva alakítják át nátrium-fenoláttá, majd ezt l,l-dibróm-3,3-dimetil-bután-2- ónnal kondenzálják. így 76,5 % hozammal l,l-bisz(4-klórfenoxi)- 3,3-dimetil-bután-2-ont nyernek, melyet 220 'C-on 30 percig melegítve 1:1,1 mólarányű 1,2,4-triazol-hidrogén-halogeniddel alakítják át az (I) általános képletű - ahol Y 4-klóratomot, Az 1,2,4-triazol-l-il-, R tercier-butil-csoportot jelent és n értéke 1 - (azolil-fenoxi-metil)-keton sósavas sójává. A hozam 46 %. Az említett hátrányok miatt ezek az eljárások nem is találtak ipari megvalósításra. Az iparszerű gyártás szempontjából is szóbajöhető eljárásokat az jellemzi, hogy a megfelelő (klór- metil)-ketont fenol-származékokkal kondenzálják, majd az így kapott (fenoximetil)-ketont kinyerés nélkül szulfuril-kloriddal klórozzák. A klórozás termékét a (fenoxi-klór-metil)-ketont ugyancsak kinyerés nélkül reagáltatják azollal. A 2 713 777 számú NSZK-beli közzétételi irat - amely konform a 176 059 lajstromszámú magyar szabadalmi leírással - kiviteli példája szerint az utolsó reakció ideje - toluolban végrehajtva az 1- klór-l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-bután-2-on és 1,2,4-triazol kondenzációját - 6 óra. A kondenzációs reakció melléktermékeként képződő triazolil-hidrogén-kloridból a triazol regenerálására nincs utalás. Meg kell jegyeznünk, hogy a triazol regenerálás elhagyásával az eljárás gazdaságossága sokat romlik, a triazol- hidrogén-halogenid emellett a környezetre veszélyes hulladék. Ugyanakkor a triazol regenerálása csak körülményesen, rossz hozammal végezhető el és erősen szennyezett triazolt erdményez. Ennek elsősorban az az oka, hogy a triazol-hidrogén-halogenid megbontása után - az alkalmazott bázistól függően - a szervetlen halogenid és triazol vizes oldata képződik. A komponensek mindegyike vizoldható. Ismeretes olyan módszer is az (I) általános képletű (azolil- fenoxi-metil)-keton-származékok - ahol Y, Az, R jelentése, n értéke a fenti - előállítására, amikor nem a feleslegben alkalmazott azol a savmegkötő. Ilyenkor a (III) általános képletű (fenoxihalogén-metil)-keton - ahol Y, X és R jelentése, n értéke a fenti - kondenzációját szervetlen savmegkötő jelenlétében végzik. A 2 720 868 számú NSZK-beli közzétételi irat kiviteli példája szerint 6,0 mól l-klór-l-(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-bután-2-ont acetonos közegben kondenzálnak 6,6 mól 1,2,4-triazollal 7,2 mól vízmentes kálium-karbonát jelenlétében. A reakcióidő 15 óra és a termék kinyerése előtt további hosszadalmas tisztítási műveletek szükségesek: először a szervetlen sót kell kiszűrni, majd az oldószer lehajtása után a maradékot toluolban felveszik, híg sósavval majd híg lúggal, végül vízzel mossák és így nyerik ki az 1 -(4-klór-fenoxi)-3,3-dimetil-1 -(1,2,4-triazol-1 -il)-but án-2-on-t 87 %-os hozammal. A szakirodalomban ismertetett (azolil-fenoxi-metil)-keton- származékok előállítási eljárásai, tehát különböző hátrányokkal járnak. Az acetonitrilben végrehajtott (fenoxi-halogén-metjl)- keton és azol kondenzáció (2 105 490 és 2 201 063 NSZK-beli közzétételi irat) nagy azolfelesleg mellett játszódik le, amely megdrágítja az eljárást, másrészt nincs megoldva az azol- hidrogén-halogenidből az azol regenerálása. Toluolban végezve a reakciót a nagy azolfelesleg elkerülhető, de vátozatlanul megoldatlan probléma az azol-hidrogén-halogenid regenerálása (2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
