198434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műtrágya készítmények granulálására
1 2 A találmány szerint úgy járunk el, hogy nitrogén ésfvagy foszfor- ésfvagy kálium műtrágyát, aldnitet- és kívánt esetben vizet elegyítünk, az elegyet 50 -100 °C közötti hőmérsékleten intenzíven homogenizáljuk, majd granuláljuk és kívánt esetben a granulátumot szárítjuk, majd osztályozzuk. A találmány szerint előállított granulátum talajkondicionálásra, trágyázásra, makro-, mikro- és nyomelemek pótlására alkalmazható. Az aliginit, amelyet elterjedten használnak talajjavító készítményekben, olajpalának tekinthető képződmény. Alga eredetű és magas ásványi anyag- és humusz tartamú természetes anyag. Maga a huminsav pedig olyan nagy molekulatömegű polimerszerű anyag, amely policiklusos magból és hozzá kötődő poliszacharidból, fehérjéből, fenolból, kelátokból áll. Olajpala alapú kertészeti földkeveréket ismertet a 175 635 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás, amely szerint olajpalát savval kezelnek, majd földdel és homokkal keverve állítják elő a kertészeti földkeveréket. Az elegy hátránya, hogy a földkeverékhez a későbbi használat során külön kell adagolni a műtrágyákat. A 193 681 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint alginltes bentonitból tőzegkorpa és műtrágya hozzákeverésével állítanak elő virágföldet. Ez az eljárás igen időigényes, mivel az összekevert anyagot egy hónapig pihentetni kell, majd többszörös elemezéssel után komponensek utóadagolásával lehet csak a kívánt hatóanyag összetételt elérni. A 175 501 számú magyar szabadalmi leírás olyan szemcsés anyagot ajánl növényi növekedés elősegítésére, amelyet olajpalából állítanak elő salétromsavas vagy foszforsavas kezeléssel, A készítmény kiegészítőként alkalmazható műtrágyák használata mellett, mivel azokat teljes mértékben pótolni nem képes. ■ A mezőgazdaságban elterjedten alkalmazzák a granulált formájú műtrágyákat. Az NPK műtrágya granulátum azonban nem állítható elő hatékonyan a gyártás és szállítás folyamán bekövetkező nagy pprlódási százalék miatt. A 10 tömeg% feletti K-tartalmú, granulált műtrágyák előállításánál pedig az okoz nehézséget, hogy a granulátumok tárolás, szállítás közbeni összetapadását csak úgy tudják megakadályozni, ha a granulátum nedvességtartalmát 0,5 tömeg% alatti értékben tartják. ' Ennek a követelménynek a betartása a granulálási eljárásnál többlet energiaráfordítást és így többletköltséget is ielent. Ismert olyan NPK granulátum tabletta, amely nitrogén forrásként kart a mid kondenzációs gyantát tartalmaz. Ez utóbbi egyben kötőanyagként is szolgál. Ez esetben kisebb ugyan a granulátum porlódása, de hátránya viszont, hogy a műtrágya hatóanyagai csak lassan oldódnak ki a granulátumból, továbbá a kondenzációs polimer alkalmazása jelentős többletköltséget jelent. Célul tűztük ki egy olyan granulálási eljárás kidolgozását, és ezáltal olyan granulátum előállítását, amely a fenti hátrányoktól mentes. Azt találtuk, hogy a 10 mm alatti szemcseméretre őrölt alginit nemcsak jó granulálási segédanyaga az NPK műtrágyáknak, hanem 40-95 °C közötti hőmérsékleten, intenzív ériritkeztetés mellett, másodlagos vegyületet, adduktot Is tud képezni a műtrágya hatóanyaggal. Az így létrejött addukt pedig kitűnően granulálható és szállítás, tárolás alatt stabil granulátumból a hatóanyagok viszonylag gyorsan kioldódnak. A találmány tehát javított eljárásra vonatkozik nitrogén és/vagy foszfor - és/vagy kálium műtrágyák granulálására. Az eljárásra az jellemző, hogy 5-80 tömegrész nitrogén, ésfvagy foszfor- és/vagy kálium műtrágyát 95- 20 tömegrész 10 mm szemcseméret alattira aprított alginitet és 0-40 tömegrész vizet 40-90 °C-on elegyítünk, majd az elegyet intenzíven homogenizáljuk, majd a homogenizált terméket ismert módon granuláljuk, a granulátumot szárítjuk és kívánt esetben osztályozzuk. A komponensek elegyítését, a homogenizálást, majd a granulálási célszerűen forgódobos berendezésben végezzük. A találmány szerint eljárhatunk úgy, hogy a komponenseket felmelcgíteít állapotban adagoljuk, a homogenizáló berendezésbe, de a hőközlés úgy is történhet, hogy a vizet gőz formájában juttatjuk be és így melegítjük fel a granulálandó elegyet. ■ A víz bekeverését az alábbiak szerint végezhetjük:- az elegyre történő permetezéssel,- valamelyik komponens fclzagyolásával,- az elegybe történő gőz bevezetésével,- víztartalmú kompnnens pl. oldatok felhasználásával. Ezek a módszerek kiilön-külön és együttesen is alkalmazhatók. A műtárgya komponenseket célszerűen legfeljebb 2 mm-es szemcseméretben alkalmazzuk. ■ A granulálással nyert szemcséket kívánt esetben levegőn szétterítve, szobahőmérsékleten vagy hőközléssel szárítjuk. A granulátum szemcsék nedvességtartalma 5-8 tömegig lehet - szemben az ismert NPK műtrágya 0,5-3 töneg%-os nedvességtartalmával. Szükség esetén a granulátumot szitálással osztályozzuk. A végtermék szemcsemérete célszerűn 2-5 mm közötti. A találmány szerinti eljárás és az így nyert termék előnyei a következők:- a termék kevésbé hajlamos porlódásra,- szállítás és raktározás közben nem tapad össze,- a gyártási eljárás gazdaságosabb,- nagyobb nedvességtartalmú granulátum állítható elő, kiváló alkalmazhatósági tulajdonságok megtartása mellett. -A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 1. példa 28 tömeg% kálium műtrágya hatóanyagot (K20- ban kifejezve) tartalmazó granulátum elöáÚítása. Az összetétel a következő: 58 tömegrész alginit 50 tömegrész kálium-klorid (K20 = 60 tömeg%) 33 tömegrész víz (gőz alakjában). ' Forgódobos berendezésbe beadagoljuk a 40 °C hőmérsékletű alginit/kálium-klorid elegyet. 1 Az elegybe gőzt vezetünk, amivel a hőmérsékletet 75 °C-ra emeljük. A 2,5 m átmérőjű dob forgási se-198.434 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
