198431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csiszoló anyagok előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás kerámiai csiszolóanya­gok előállítására, amikoris kiindulási fémet gőzfázisú oxidálószerrel oxidálunk, majd a keletkezett anyagot megőrölve keramikus csiszolóanyagot vagy keramikus szemcsekompozíciót kapunk. Az utóbbi években növekvő érdeklődés mutatko­zik a csiszolóanyagok technológiai fejlesztése, vala­mint a jobb minőségű és specializált csiszolóanyagok gyártása iránt. A jelen találmány célja olyan, új és javított minőségű, az ismerteknél kevésbé morzsoló­dó csiszolóanyagok kialakítása, amelyet úgy készí­tünk, hogy speciálisan előállított kerámia testet vagy kerámia anyagú testet vagy táblát homokszemcse nagyságú szemcsékké őriünk. A találmány szerint olyan eljárást javasolunk csi­szolóanyagok előállítására, amelyet lényegében vala­mely kiindulási fém, és gőzfázisú oxidálószer oxidá­ciós reakciójával kapott termék vagy az oxidációs ter­mék mellett adott esetben egy vagy több további fé­mes összetevőt, például a kiinduló fém nem oxidált összetevőjét tartalmazó kemény anyag őrlésével ké­szítünk. Szükség esetén olyan kerámiai kompozíció készít­hető, amely kerámiai anyagú polikristályos reakció­terméket és egy vagy több töltőanyagot tartalmaz, például a csiszoló tulajdonságok javítására, vagy a ter­melési költségek csökkentésére, a következőkben részletezett leírás szerint. Általában a találmányunk szerinti, kerámiai csiszo­lóanyagok előállítására szolgáló eljárásban valamely kiindulási fémet gőzfázisú oxidálószer jelenlétében a fém olvadáspontja alatt hőmérsékletre hevítünk, így a kiindulási fémből megömlesztett testet alakítunk ki. A megömlesztett kiindulási fémet a gőzfázisú oxidáló­szerrel reagáltatva olyan oxidációs reakcióterméket hozunk létre, amely legalább részben érintkezésben marad a megömlesztett kiindulási fémet átvisszük a korábban kialakult oxidációs reakcióterméken keresz­tül a gőzfázisú oxidálószerbe. Amint a megömlesztett kiindulási fém a gőzfázisú oxidálószer és a korábban kialakult oxidációs-termék felületén érintkezik a gőz­fázisú oxidálószerrel, az utóbbi hatására oxidálódik, ezáltal az oxidációs reakciótermékből létrejött, test vagy réteg fokozatosan vastagodik, egyre nagyobb lesz. Ezt a folyamatot annyi ideig visszük tovább, a­­mennyi elegendő a kerámiai anyagú test kialakulására. Szükség esetén, az elkészítendő csiszolóanyag terve­zett felhasználásától függően, az oxidációs reakciófo­lyamatot olyan hosszú ideig tartjuk fenn, amennyi idő alatt a kiindulási fém lényegében elfogy és ezáltal a lehető legkisebbre csökken a kerámiatestben fenn­maradt összefüggő fémhidak mennyisége. Ezt a kerá­­miatestet ezután ütőmalommal, hengermalomma, al­kalmas törőberendezéssel vagy egyéb hagyományos eszközzel a kész csiszolóanyag felhasználásától függő szemcseméretűre őröljük és az így kapott, őrölt kerá­mia anyagot összegyűjtjük. Az összegyűjtött felaprí­tott kerámia anyag olyan szemcsés csziszolóanyag, amely lényegében oxidációs reakciótermékből és adott esetben fémes összetevőkből, például a kiindu­lási fém nemoxidált származékából vagy magából a fémből álló szemcséket tartalmaz. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosí­tás! módja szerint, kerámiai kompozíciót készítünk oly módon, hogy adott esetben nyers testként előfor­mált töltőanyag áteresztő masszáját vagy aggregátu­mát helyezzük el a kiindulási fém mellett vagy azzal érintkezésben, hogy a kiindulási fém növekvő meny­­nyiségű oxidációs terméke a töltőanyagnak legalább egy részébe beszivárogjon és ott beágyazódjon. A ki­indulási fémet az előzőekben Ismertetett módon he­vítjük, a kiindulási fém és a gőzfázisú oxidálószer reakcióját annyi ideig hagyjuk lejátszódni, amennyi elegendő arra, hogy az oxidációs termék legalább a töltőanyag egy részébe behatolva alakuljon ki vagy abban felhalmozódjon és így olyan összetett test kép­ződik, amely a töltőanyagba beágyazott oxidációs reakciótermék keramikus mátrixából áll és ez a mát­rix adott esetben egy vagy több fémes összetevőt is tartalmaz. Ezt a kerámiai anyagú összetett testet az előzőekben ismertetett hagyományos eszközökkel a kívánt részecskeméreteire őröljük és a kapott őrle­ményt kinyerjük. A kinyert anyag olyan mikroössze­­tételű csiszolószemcséket tartalmaz, amelyek lényegé­ben a kiindulási fém és a gőzfázisú oxidálószer oxidá­ciós termékéből, a töltőanyagból és adott esetben egy vagy több fémes alkotórészből állnak. Miután az előzőekben leírtak szerint az egyszerű vagy összetett felépítésű kerámiai anyagú testet kiala­kítottuk, hagyjuk azt lehűlni, majd összetörjük vagy megőrölj ük és így szemcsés csiszolóanyagot kapunk. A szemcsék finomságát a késztermék felhasználásától függően választjuk, ezért az őrlő eszközöket a kívánt szemcsemérettől és a kerámiai anyag összetételétől függően határozzuk meg. Az őrlés, valamint a méret­kialakítás eszközei és módszerei a szakterületen ismer­tek, ezért nem képezik a találmányunk tárgyát. Kívá­natos lehet, ha a kerámiatestet először 6,1...12 nam­es mérettartományú, nagy darabokra törjük pofás tö­rőkkel vagy kalapácsos malomban, majd ezután 8...100 mesh-esvagy finomabb szemcseméretűre őröl­jük ütőmalomban. Az őrölt anyagot ezután a kívánt méretű szemcsefrakció kinyeréséhez megfelelő nagy­ságú szitán átrostáljuk. A kapott, szemcsés csziszolóanyag kemény, rosszul morzsolódik, élettartalma nagy. A találmány szerinti eljárással készített, előnyös, szemcsés csiszolóanyag egy előnyös megvalósulásában a mikroösszetételű, közvetlenül a töltőanyaghoz kötődő, oxidációs reak­ciótermékből kialakult kerámiatestet őrölt formában tartalmazza. így, ha a létrehozott kerámiai kompozí­ciótestet megőröljük, vagy össztöijük, a kapott csiszo­lóanyag szemcsék belsőleg kötött anyagként tartal­mazzák a kerámia mátrixát, valamint a töltőanyagot a jelentős méretcsökkenés ellenére. A találmány szerinti szemcsés csiszolóanyagok a számos csiszolástechnikai alkalmazás bármelyikében használhatók. Például a csiszolóanyagokat alkalmaz­hatjuk ömlesztve a különböző tisztító csiszoló eljárá­sokhoz, például polírozlsnál, maratásnál vagy homok­fúvásnál. Szükség esetén a csiszoló anyagokat csiszo­lóeszközök bevonatainak vagy felületi rétegeinek lét­rehozásához is alkalmazhatjuk. Az utóbbiaknál a szemcsés csiszolóanyagot kötőanyaggal, például gyan­tával, üveggel, fémmel vagy más, kerámiai anyaggal megkötjük és csiszolókorong formájúra készítjük. Az előzőnél a szemcsés cslszolóanyagot megfelelő ragasz­tóanyaggal keverjük össze és ezt valamilyen alaplapra vagy a bevonandó felületre, például nemezeit cellulóz­ra, szövetre vagy papírtáblára visszük fel. A találmány szerinti csiszolóanyagot alkalmazhatjuk a csiszolóesz­köz egyetlen csiszolóanyagaként is, de a tulajdonsá­198431 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents