198427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsírt, olajat, más szerves anyagot tartalmazó szennyvízből a zsírt, olaj, szervesanyag elkülönítésére és újrahasznosításához való előkészítésére
1 198 427 2 A találmány tárgya eljárás zsírt, olajat, más szerves anyagot tartalmazó szennyvízből a zsír, olaj, szerves anyag elkülönítésére és újra hasznosításához való előkészítésére.Az előkészítés főleg sterilizálásra, illetve víztelenítésre vonatkozik. Ismeretesek olyan eljárások, amelyek segítségével tápanyag tartalmú, elfolyó szennyvizeket környezetvédelmi célból, vagy hulladékanyag kinyerése céljából kezelnek. Az ismert eljárások egy részénél csupán mechanikai módszereket alkalmaznak a fázisszétválasztásra, amilyenek például az ülepítés, vagy szűrés. Ilyen eljárás ismerhető meg például a 169 472 számú magyar szabadalom leírásából. Vannak az ismert eljárások között olyanok is, amelyek értelmében kémiai előkezeléssel párosuló tisztítást alkalmaznak környezetvédelmi vagy hulladékanyag kinyerése céljából szennyvizekkel kapcsolatban. Ilyen eljárást ismertet a 168 143 számú, valamint a 163 180 számú magyar szabadalmi leírás. A megjelölt nyomtatványok ismertette eljárásoknál biológiai — aerob, illetve anaerob - tisztítási fokozatok is szerepelnek. Különösen ez utóbbi eljárási lépéssel kiegészített tisztítási megoldás ismerhető meg a 168 768 számú magyar szabadalmi leírásból. Mint arra a korábbiakban is utaltunk, az eddigiekben hivatkozott ismert eljárások elsősorban vízvédelmi célokat szolgálnak. Vannak olyan eljárások is a szennyvíztisztítás terén, amelyek vízvédelmi célok mellett a víztisztítás során keletkezett szilárd fázist - iszapot — ipari vagy mezőgazdasági célra igyekeznek hasznossá tenni. Ilyen eljárásra vonatkozik a 163 180 számú, valamint a 174 881 számú magyar szabadalmi leírás. Az ismert eljárások között megkülönböztethetők olyanok, amelyek vegyszer adagolása nélkül, míg más ismert eljárások vegyszeradagolással egybekötött Dotálást alkalmaznak a szennyvizekben levő szilárd fázis elkülönítésére. Ilyen, tehát Dotálással egybekötött eljárás található a 169 644 számú és a 175 791 számú magyar szabadalmi leírásban. Ismeretes, hogy a Dotálás hatékonyságát fokozó vegyszerek különbözőek lehetnek. Vannak fémsó Ookulánsokat alkalmazó vegyszerek és több olyan vegyszer is ismert, amelyek különféle polimereket, például poÜelektroÜtokat, külön vagy egyéb Dokkuláló szerekkel, például fémsókkal kombinálva tartalmaznak. Ez utóbbiakra tartalmaz ismertetést a 169 886 számú, valamint a 172 725 számú magyar szabadalmi leírás. Ismeretesek továbbá olyan eljárások is, amelyek in situ hidrofobizált szorbenseket használnak a szennyvízben lévő hidrofób sajátságú szennyezőknek — oldott olajoknak, zsíroknak — a víztől Dotálás útján történő elkülönítésére. Ilyen megoldást ismertet például a 179 521 számú magyar szabadalmi leírás. A 169 644 számú, a 172 725 számú, és a 178617 számú magyar szabadalmi leírás a különféle Dotáló berendezések műszaki kialakítására, valamint üzemeltetésére tartalmaz adatokat. Az ismert eljárások hátránya, hogy tisztítási hatásfokuk alacsony, fajlagos vegyszerigényük magas, az igénybevett berendezés kihasználása a tisztítás mértékére vonatkoztatva nem kielégítő. További hátránya az ismert megoldásoknak, hogy az elkülönített zsír, olaj újbóli felhasználása bonyolult és költséges. A kitűzött célt azon kísérleti eredményeink alapján lehet elérni, miszerint az élelmezési iparban keletkező szennyvizekből, amelyek állati és növényi eredetű zsírokat, olajokat, fehérjéket stb. tartalmaznak — például tejüzemekben, konzervgyárakban, vágóhdakon keletkezett szennyvizekből a víztől külön fázist alkotó szennyezők és esetlegesen az oldott szennyezők — mint például a fehérjék -- egy része önmagában ismert módon Dokkuláltató vegyszerek — pél Iául hidroüzáló fémsók, polimerek — segítségével pelyhekbe gyűjthetők és így a vizes fázistól elkülöníthetők. A pelyhek kialakításakor igen fontos szempont a „totálDokkuláció” elérése, amely alatt azt értjük, hogy a vízzel nem elegyedő fázisa Dokkuláció végrehajtása után maradéktalanul a pelyhekben gyűlik össze, azaz a Dokkulumok közti vizes fázis nem tartalmaz lebegő szennyeződést. A találmány szerinti eljárás végrehajtásához az olyan Ookkulációs eljárást találtuk legalkalmasabbnak, amelynél háromréteges szerkezetű duzzadóképes rétegszilikátokat — agyagásványokat - alkalmazunk, az agyagásványokkal reagáló polimerekkel együttesen. (Egyébként az említett anyagok ismertetésével foglalkozik a 157 437 számú magyar szabadalmi leírás.) A kolloid fázis elektromos áttöltéséhez, hogy az alkalmazott agyagásvány mennyisége csökkenthető legyen, előzetesen vízben hidroüzáló fémsókat, illetve kis molekulatömegű, kationos poümereket is lehet alkalmazni. Az ilyen megoldás azzal az előnnyel is jár, hogy az agyagásvány szemcsék jelentős mennyiségű oldott szennyeződést — például fehérjéket — is képesek szorbeálni és így azt a Ookkuláltatás után a szilárd fázisba juttatni. Az említett módon eljárva az az előny is biztosítható, hogy a Dokkulációhoz használt agyagásvány a szennyvízből kinyert tápanyaggal együttesen állati táp kiegészítőjeként is használható. A találmány szerinti eljárás értelmében a Dokkulált rendszer víztől történő elválasztására olyan speciális Dotáló rendszert alkalmazunk, amelyben a Dotáló hatást biztosító légbuborékok a kialakuló Dokkulumokba, azok képződése idején beépülnek, miáltal a Dotálás hatékonysága jelentősen megnő. A találmány szerinti eljárás alkalmazása mellett viszonylag kis ráfordítással lehetővé válik a tisztított víznek és/vagy a szennyvízben levő tápanyagoknak újra hasznosítása, ha a Dotáriimot sterilizáljuk és/vagy víztelenítjük. A találmány szerinti eljárás értelmében a sterilizálást hőhatással hajtjuk végre. A ta'álmány szerinti eljárás során alkalmazott vegyszerként hidroüzáló fémsókat, alumíniumszulfátot, alumíniumkloridot, vízoldhatö vassókat, háromréteges duzzadóképes agyagásványként montmorillonit féle agyagásványokat - például aktivált bentonitot — attapulgitot tartalmazó kőzeteket, polimerként a kolloidok áttöltésére kismóltömegű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
