198421. lajstromszámú szabadalom • Becsuklásgátló szerkezet szabadon kormányozható járművekhez,főleg csuklós buszokhoz
1 198 421 2 Ezt követően a folyamatábra 12 pozíciószámmal jelölt műveletében felülvizsgálatra kerül, hogy a kiszámított- P csillapítási ellenállás túliépi-e a megnövelt másik P—max2 küszöbértéket vagy, hogy a V haladási sebesség a V—maxl küszöbérték fölötti-e. t Ha ezek közül a feltételek közül egy is teljesül, akkor megjelenik a I_br impulzus, ilyenkor pedig a megállóhelyi járműfék kényszerűen működésbe lép és a járművet megállítja. Egyéként a mindenkor kiszámított P csillapítási el- 1{1 lenállás hasonlóképpen elérheti, illetve túl is lépheti a P—max maximális értéket, amivel a csuklót reteszeljük. A fentiekben ismertetett folyamat ciklikus ismétlésével tehát hátramenetben kiadódnak a mindenkor beállítandó P csillapítási értékek, valamint adott esetben a j,megállóhelyi fék számára az 1 -br impulzusok, valamint a motorvezérlés (vagy befecskendező szivattyú) számára az I—eP impulzusok. A 8. ábrán feltüntetett folyamatábra gyakorlatilag változatlan marad, ha a találmány szerinti becsuklás- 20 gátló vezérlésnek a LW kormányszögtől függő maximális K_st csuklásszög helyett a LW kormányszögtől, valamint a megtett útszakasztól függő csuklásszög névleges értékkel kell számolnia. Ennek során az időegység alatt megtett útszakaszt a V haladási sebesség és az idő szór- 25 zatából számítjuk. Mivel minden számítógép előre megadott időütemben dolgozik, az időintervallum alatt megtett útszakasz minden további nélkül a V haladási sebesség többszörösével olyan tényezővel számítható, amely az időintervallumhoz tartozó egyenletes út- 3,5 hosszakra vezethető vissza. Ezzel a számítógép a megtett úttól és a kormányszögtől függő csuklásszög névleges értéket minden további nélkül számíthatja a következő bemeneti jelekből: haladási V sebességből, és a LW kormányszögből (a jelleggörbével való összeha- 35 so nlítás alapján). A találmány szerinti be csuklásszabályzási eljárás alapján tehát úgy vezérelünk, hogy mindig csak a legkisebb megengedett becsuklásszög fordulhat elő, azaz a mindenkor kisebb megengedett becsuklásszög túliépé- 40 sét megakadályozzuk. E két mértékadó becsuklásszög érték egyike tehát a kormányszögfüggő első becsuklásszög-tartományba, a másik pedig a sebességfüggő második becsuklásszög-tartományba esik. Ha például a csuklós jármű igen lassan halad kis kormányszöggel, 45 akkor a kormányszögfüggő első megengedett becsuklásszög-tartomány túllépését megakadályozzuk. A kis kormányszögnek megfelelően ugyanis a kormányszögfüggő első becsuklásszög-tartomány is értelemszerűen kicsi, ezzel szemben a sebességfüggő második megengedett becsuklásszög-tartomány a kis haladási sebesség miatt viszonylag nagy. Nagyobb haladási sebességnél és nagy kormányszögnél a sebességfüggő második megengedett becsuklásszög-tartományát nem léphetjük túl, mivel a nagy sebesség miatt annak értéke viszonylag kicsi, ezzel szemben ilyenkor a kormányszögfüggő első megengedett becsuklásszög-tartomány viszonylag nagy. Ha vezetés közben a gépjárművezető pánikba esik és nagy sebességnél a kormányt hirtelen elrántja, azaz túl nagy kormányszög lép fel, akkor a találmány szerinti szabályzás megakadályozza a csuklós jáímű túlzott mértékű becsuklását. Ezzel pedig a csuklós jármű biztonságos és balesetmentes közlekedését komoly mértékben javítjuk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kormányozható csuklós járművek, főleg kormányzott gépkocsiból és ezzel csuklóretesszel ellátott csuklón keresztül összekapcsolt legalább egy utánfutóból álló csuklós buszok becsuklásának szabályzására, amelynél a gépkocsi és az utánfutó közötti becsuklás szögét érzékeljük és a mindenkori kormányszögtől függően első becsuklásszög tartományt határozunk meg, azzal jellemezve, hogy a jármű haladási sebességétől függő második megengedett becsuklásszög-tartományt is meghatározunk és a csuklóreteszt a kormányszögfüggő első becsuklásszög-tartomány és a sebességfüggő második becsuklásszög-tartomány ismeretében olyan értelemben vezéreljük, hogy az a kettő közül a mindenkor kisebb becsuklásszög-tartományon belül legyen csak oldott állapotban. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csuklós jármű haladási sebességének növekedésével a becsuklást egyre erősebben csillapítjuk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a csuklós jármű hátrameneténél növekvő kormányszögeknél, kormány-szögsebességeknél, becsuklásszögeknél, becsuklás-szögsebességeknél és/vagy növekvő hátrameneti haladási sebességeknél a becsuklást egyre erősebben csillapítjuk. 8 dl ábra 6
