198410. lajstromszámú szabadalom • Fémoxid olvadékok szennyezőanyag tartalmának csökkentésére szolgáló oxigénlándzsa

1 198 41C oxigéngázt, majd közömbös gázt, ill. levegőt és szilárd szemcseanyagot adnak, az olvadék mozgási irányával egyezően, ill. annak irányára legfeljebb 90°-ot bezáró irányú gázbevezetéssel. A szabadalmi leírás szerinti ol­vadékáram létrehozása csak külön berendezés alkalma­zásával lehetséges, erre utal a kiviteli példában említett az ívkemence kifolyó csonkjához helyezett berendezés megfogalmazása, valamint ugyancsak a példában szerep­lő 3 kg/sec. olvadék tömegáram. A találmány azon az alapvető felismerésen alapszik, miszerint a redukciós ter­mékek oxigéngáz, majd ezt követően semleges gáz be­vezetésével eltávolíthatók. A gyakorlati kivitelezés azon­ban az olvadék magas hőmérséklete és erős dermedési hajlama miatt szinte nem lehetséges. Találmányunk azon alapszik, hogy a fémoxid olvadé­kok oxidálása akkor éri el a kívánt eredményt, ha az oxigént tartalmazó gázt az olvadék teljes tömegén át­­buborékoltatjuk, vagyis az oxigén a lehető legnagyobb felületen intenzíven érintkezik az olvadékkal. Ezt leg­hatékonyabban az olvasztó kemencében, vagy pedig öntőüstben lehet elvégezni, ahol a jelenlevő nagytöme­gű olvadék belső hőtartalma ellensúlyozni tudja a beve­zetett gázok hütőhatását. így az olvadék a kezelés köz­ben nem dermed be és lehetővé válik a bevezetett gá­zok és a keletkező- oxidációs termékek eltávozása az ol­vadékfürdőből. Az alapvető gondot az jelentette, hogy az eddig is­mert eszközök nem voltak alkalmasak arra, hogy a ma­gas hőmérsékletű olvadékba bemeríthetők legyenek. A feltalálókat tehát az a törekvés vezette, hogy megfelelő szilárdságú és magas hőállóságú eszközt alakítsanak ki. Hosszas kísérletezés után jutottak arra a felismerése, hogy ha tűzálló anyag bevonattal ellátott hőálló acél­csövet tűzálló anyag olvadékába merítenek, majd a ke­letkező vékony réteget levegőn megszilárdítják, azt adott esetben egymás után többször megismétlik, olyan tűzálló réteghez jutnak, amely rendelkezik a megfelelő hőállósággal és az esetleg beoldódó anyagok nem szeny­­nyezik a kezelni kívánt olvadékot. A találmányt az l.ábra alapján ismertetjük. Találmányunk ennek megfelelően a fémoxid olvadé­kok szennyezőanyag tartalmának csökkentésére szolgá­ló oxigénlándzsa, melynek 1 hőálló acélcsövön elhelye­zett, önmagában ismert tűzálló anyagból készített 2,3 burkolata és ezen egy, vagy többrétegű tűzálló anyag olvadékból készített 4 tűzálló kéreg van. A hőálló acélcsövön elhelyezett tűzálló 2,3 burkolat 50-150 mm vastag és ismert szemcsés és/vagy szálas tűzálló anyag és tűzálló kötőanyag keverékéből készül. Szemcsés tűzálló anyagként például felhasználható elektrokorund, mulit, krómmagnezit, stb. szemcse, a szálas tűzálló anyag közül az alumínium-szilikátból ké­szült anyag a legismertebb az iparban. Tűzálló kötő­anyagként szintén többféle anyag jöhet számításba, példaképpen megemlítjük a monoalumíniumfoszfát kö­tőanyagoldatot. Tűzálló 2,3 burkolatként használható olvasztva öntött tűzálló anyagból gyártott csőszerű idom is. A tűzálló 2,3 burkolattal ellátott 1 hőálló acélcsövet — fémoxid olvadékba kell egyszer, vagy többször bemárta­ni. Az egyes bemártások időtartama 5-15 sec, majd minden bemártást követően legalább 60 sec hűtési időt tartunk. A keletkező 4 kéreg vastagsága egyenként 1-10 mm. Mivel a tűzálló 4 kéreg a kezelendő olvadék­ból készül, a megfelelő hőállóság mellett azt is elérhet­jük, hogy a kezelendő olvadékot nem szennyezzük idegen anyaggal. Találmányunkat - teljesség igénye nélkül - a követ­kező konkrét kiviteli példákon keresztül kívánjuk bemu­tatni. Az oxigénlándzsa felépítését a leíráshoz csatolt ábra szemlélteti. 1. példa: 25 mm átmérőjű Hlo minőségű 1 hőálló acélcsőre 220 mm átmérőjű, kétrétegű, tűzálló 2,3 burkolatot készítünk. Az 2 burkolat Standard 1260 típusjelű szá­las tűzálló anyagból, a 3 burkolat 78 t% 0-3 mm szem­cseméretű cirkonszilikát őrlemény, 16 t% 0-0,15 mm szemcseméretű szemes elektrokorund szemcse és 6 t% monoalumíniumfoszfát oldat keverékéből készült. A kétrétegű csőszerű idomtestet 1150 °C-on kiégettük. Az olvasztó kemencében 50 t% technikai timföld, 48 t% cirkonhomok és 2 t% Na2C03 adalék megolvasz­tása útján készített 1780 °C hőmérsékletű olvadék volt. Ebbe az olvadékba merítettük be a tűzálló 2,3 burkolat­tal ellátott 1 hőálló acélcsövet egymást követően három­szor, úgy, hogy a bemerítések időtartama egyenként 8 sec volt és az egyes bemerítések között 65 sec hűtési időt tartottunk. A bemerítés során keletkezett 4 kéreg sorrendben 5—3—2 mm vastag rétegekből áll. A harmadik réteg megszilárdulása után az oxigén­lándzsát az olvasztókemencében levő olvadékba sül­lyesztettük, melyen keresztül 0,2 Nm3/sec sebességgel minden 1000 kg olvadékra számolva 5 Nm^ oxigéngázt fúvattunk. A berendezés megfelelően működött, a tűz­álló bevonaton olvadási nyomok nem voltak láthatók. A kezelés előtti és utáni olvadékból vett mintákat LECO gyártmányú szénmeghatározó berendezésen vizs­gáltuk. Az elemzések szerint az olvadék redukált szeny­­nyezőanyag (C) tartalma 0,047 t%-ról 0,07 t%-ra csök­kent. 2. példa: Az előző példa szerint elkésatett tűzálló 2,3 burkolattal ellátott 1 hőálló acélcsövet 65 t% MgO, 25 t% Cr203, 6 t% Si02 és 4 t% Fe2Ű3 tartalmú homogén olvadékba mártottuk egymást követően kétszer. A bemártások időtartama 10-10 sec, köztük 70 sec hűtési időt hagy­tunk. Az oxigénlándzsát 75 t% AI2O3 és 25 t% SÍO2 tartalmú 1920 °C hőmérsékletű olvadékba süllyesztet­tük, ezen keresztül 0,15 N:m3/sec sebességgel 1000 kg olvadékonként 4 Nm3 oxigéngázt fúvattunk. Az oxigén­lándzsa anyagában károsodást most sem tapasztaltunk. A minták elemzése azt mutatta, hogy a kezelés hatá­sára a redukált szennyező (C) tartalom 0,13 t%-ról 0,005 t%-ra csökkent. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents