198339. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mérőszonda termofizikai jellemzők, elsősorban hővezetési és hőmérsékleteloszlási tényező egyidejű, in situ meghatározására

1 2 méreékleteloszláshoz viszonyított AT hőmérséklet­­eloszlás-különbség látható a mindenkori T hömérsék­­leteloszláshoz képest, különböző jés r^+| időpontokban. A valóságban ezeket a görbéket a mérendő anyagban eredetileg meglévő T hőmér­sékleteloszlásra kell szuperponálnl a II. diagramon látható módon. A kezdeti TQ hőmérsékletelosz­lást állandónak tételezzük fel a mérés időtartamára, ami a rövid időtartam miatt megengedhető, de természetesen a Tg hőmérséklet­eloszlás - To= T (r= O.r) függvénye a mérés kez­deti időpontjának és helyének. Ezért a 4 mérőhelyek Ti, rn, rn+j sugarakon történő elhelyezését, vagyis a vizsgálati mélységet ennek figyelembevételével ál­lapítjuk meg. A 11. diagramon hőmérsékletel­oszlás azt a zavartalan értéket jelenti, amely a mérendő anyagban megfelelő vízszintes távolságban - például vágattól megfelelő vízszintes távolságban — mérhető. A 11. diagramnál a a célszerű felhaszná­lás során a vágat falának felületi hőmérséklete, a ^levegő a ^gátban lévő levegő hőmérséklete. Természetesen a hőmérsékleteloszlási tényező meghatározására nemcsak felfűtés folyamán van lehe­tőség, hanem például lehulési folyamattal is ellenőriz­hető. A 2. ábrán a 3 fűtőelem célszerű kiképzése látható. Az ábra szerint a 3 fűtőelem jó hővezető anyagból készült, a mérendő anyagban elkészített 1 fúrólyuk falára fel fekvő, rugalmas 6 gyűrűben van elhelyezve. A mérendő anyag felületével való jó érintkezés érde­kében a 3 fűtőelem a rugalmas 6 gyűrűn elrendezett 7 fűtőszálként van kiképezve. A 2. ábrán a rugalmas 6 gyűrű A átmérővel és 1 hosszúsággal olymódon van kiképezve, hogy annak rugalmasságát célszerűen hosszirányú 6’ hasíték biztosítja. A 3. ábrán a 2 mérőszondához csatlakozó kiérté­kelő rendszer látható. Az ábra szerint a 2 mérőszon­dában elhelyezett 3 fűtőelemhez 9 fűtőegység csat­lakozik. A 4 mérőhelyeket, valamint a további R referenciapontként kiképzett mérőhelyet 8 termő­­elemek képezik. Az egyes 4 mérőhelyeknek megfelelő 8 termoelemek 10 méréspont váltóhoz vannak csatla­koztatva, amelynek segítségével az aktuális 4 mérő­hely 8 termoeleme kiválasztható be-, illetve kikap­csolható. A mérés során nyert, mikrovolt nagyság­­rendű termofeszültségeket a 10 méréspont-váltóval összekötött 11 erősítő önmagában ismert módon — előnyösen 103-104-szeresére — felerősíti. All erő­sítőhöz 12 mérőátalakító csatlakozik, amely előnyö­sen önmagában ismert analóg-digitális mérőátalakító és a mért feszültségértékek számértékét képezi. Napjainkban használatos mérőberendezések általá­ban mikroprocesszoros felépítésűek, amelyek 17 ve­zérlőegységgel rendelkeznek. A 17 vezérlőegység is­mert módon tartalmaz 14 mikroprocesszort, valamint 15, 16 memóriákat. A 15, 16 memóriák alkalmazott, előnyösen RAM, valamint ROM memóriaterületei a mérési adatok, valamint kiértékelő programok táro­lására alkalmasak. A 17 vezérlőegységhez az eredmé­nyek rögzítésére szolgáló 18 output-egységek vannak kötve. Az ismert kiértékelő rendszer 19 kezelőszer­veket, valamint 20 kijelzőegységet is tartalmaz, amelyek szintén 13 illesztőegységen keresztül (akár­csak a 17 vezérlőegység és a 18 output-egységek) csat-, lakoznak a 12 mérőátalakítóhoz. A találmány szerinti megoldás működését egy elő­nyös példa kapcsán ismertetjük részletesen. A mérés során egy bánya andezites kőzetében végzünk mérése­ket, amely kőzetbe célszerűen 1 m hosszúságú 1 fú­rólyukat mélyítünk és ebbe helyezzük el a 2 mérő­­szondát. Az a hőmérsékleteloszlási tényező megha­tározásához különböző 4 mérőhelyeken észlelt hőmérsékletek időbeli változását használjuk fel. A mérés kiértékelésének alapja a leíró differenciál­egyenlet szerinti hőmérsékletváltozás illesztése a mért értékekre. Találmányunk értelmében egyidejűleg leg­alább három szomszédos mérési pont, például a rnj, rn rn+l su8arakon elhelyezett 4 mérőhelyek, valamint legalább két szomszédos, például 7^, rK+j időpont alkalmazásával az ismert differenciálegyen­letből származtatható differenciálegyenleg megoldá­sához nem szükséges külön peremfeltétel alkalmazása (lényegében elsőfajú peremfeltétel alkalmazásáról van szó). A mérés során a legjobb illeszkedést nyújtó a hőmérsékleteloszlási tényező a méréskiértékelés vég­eredménye. A kiértékeléshez a bevezetett hőáramot nem szükséges ismerni, így az a hőmérsékleteloszlási tényező és X hővezetési tényező meghatározása egy mástól független. A találmány szerinti megoldáshoz fűtő (hűtő) be­avatkozásra van szükség, mégpedig olyan intenzitás­sal, hogy az célszerűen néhány óra alatt jól mérhető, legalább fok-nagyságrendű hőmérsékletváltozást hoz­zon létre a mérési helyeken. Ehhez a fűtő (hűtő) beavatkozás helyén ennél nagyobb, például 10 °C nagyságrendű hőmérsékletváltozást hozunk létre. Az egyes 4 mérőhelyeken (legalább három ponton) regisztráljuk a fűtés (hűtés) hatására létrejövő hő­mérsékletemelkedés (csökkenés) időbern változását. A hőmérsékletek időbeni alakulásából számítással határozzuk meg a keresett termofizikai jellemzőket. Megoldásunk értelmében a 2 mérőszonda 3 fűtő­eleme pontszerű hőforrásként van kiképezve és a 2 mérőszonda hossza mentén vannak elhelyezve a gömbi izotermák mérésére szolgáló 4 mérőhelyek. Az egyes 4 mérőhelyeket a 3 fűtőelemtől távolodva leg­alább egy irányban és a jó kiértékelési lehetőség érde­kében előre megtervezett - előnyösen egyenletes — kiosztásban és sűrűségben helyezzük el. A 3 fűtő­elemtől mindkét irányban is elhelyezhetjük a 4 mérő­helyeket, amely elhelyezés egyben lehetőséget ad arra is, hogy az Izotermák alakjának gömbi szimmetriáját legalább egy átmérő mentén ellenőrizni lehessen. Ebben az esetben például esetleges különbségek ész­lelése esetén előnyösen átlagolással, vagy más módod az ismert számítás korrigálható. Az egyes 4 mérőhelyeken hőmérsékletérzékelő ként 8 termoelemek alkalmazhatók, amelyek különö sen előnyösek hőmérsékletkülönbség mérésére. Ebben az esetben különbségképzésre célszerűen úgy van le­­heőség, hogy a méréskiértékelés időtartama alatt meg nem zavart, a fűtés (hűtés) helyétől elegendően távol lévő pontban R referenciapontként kiképzett további mérőhelyet helyezünk el, amely a 8 termo­elemek hidegpontja. Ezzel a mérési pontosság növel­hető. A mérési pontosság tovább növelhető abban az - esetben, ha az egyes 4 mérőhelyeken egymással sor­­bakötött, több 8 termoelemet alkalmazunk. Az egy­mással sorbakötött 8 termoelemek darabszáma az 198.339 5 / 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Thumbnails
Contents