198278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás társított rendszerekben alkalmazható rácsszövet előállítására

1 2 fonalakból készülő rácsokban a fonalak könnyen elcsúszhatnak, ezért közvetlenül a szövés után kell elvégezni a kötéstípusok rögzítését. Ezt oly módon célszerű elvégezni, hogy a szövő­gép hengeréről közvetlenül a plasztszol felhordó egységhez vezetjük a rácsszövetet, ahol megfelelő mennyiségű, speciális összetételű plasztiszolt viszünk fel a találmány szerint a fonalak teljes felületére (nemcsak a kötéspontokra). Ezt követően átvezetjük a terméket egy szabá­lyozható hőmérsékletű szárítószekrénybe, ahol a plasztiszol optimális mértékű zselizálása történik és ezáltal rögzítődnek a rács kötéspontjai. A lehűtés után a termék feltekercselhető, és tovább feldol­gozásig tárolható. A plasztiszol felhordása többféle műszaki meg­oldással lehetséges, így a mártás, a hengeres felhor­dás különböző válfajai alkalmazhatók. Kísérleteink szerint legcélszerűbb a leszedőkéssel kombinált hengeres felhordást alkalmazni, ahol a felhordott mennyiséget a felhordóhenger felület min­tázata, a leszedőkés típusa és beállítása, továbbá a plasztiszol viszkozitása határozza meg. A felhordandó mennyiség 10-100 g/m2 lehet, ami célszerűen a fonal tömegének 20-50%-a. A kívánt érték a fenti három tényező változtatá­sával beállítható. A találmány szerinti módszerrel a kötéspontok rögzítésén túlmenően a későbbi lamináláshoz a film­­réteg és a rácsszövet közötti jó tapadóerőt biztosító réteg hordható fel a fonalak felületén. Ugyanakkor - szemben a mártásos eljárással - elkerülhető, hogy a plasztiszol nem kívánt mértékben behatoljon a mul­­tifilamens-típusú fonal belsejébe. Ez ugyanis a kész­termék továbbszakítással szembeni ellenállását csök­kentené le. A p'asztiszol felhordás után a rácsszövet közvet­lenül _ szabályozható hőmérsékletű szárítószek­rénybe kerül. Az ott alkalmazott hőmérséklet a fel­hordott plasztiszol mennyiségtől és a haladási sebes­ségtől, a szekrény hosszától, valamint a plasztiszol összetételétől függően: 120—170 °C. A hőközlés módja lehet direkt (pl. infra sugárzók­kal) vagy indirekt (pl. olajjal vagy gőzzel fűtött kaloti­­ferekkel felmelegített levegővel). A szárítószekrényt elszívóberendezéssel kell ellátni a kis mennyiségben felszabaduló gőzök és gázok el­távolítására. A zselizálás után a rácsszövetet le kell hűteni, mely történhet egyszerűen léghűtéssel, vagy víz­hűtéses hengerek segítségével. A találmány tehát olyan rácsszövet előállítási el­járásra vonatkozik, amelyet az jellemez, hogy a szö­véssel előállított, rácsszerkezetű fonalrendszer teljes felületére közvetlenül a szövést követően 10—100 g/m2 mennyiségben olyan plasztiszolt, illetve plaszti­szolt tartalmazó kompozíciót viszünk fel, mely 100 tömegrész polimert vagy polimer elegyet, 35-110 tömegrész észter-típusú primer lágyítót, 0—40 tömegrész szekunder lágyítót és 0-68 tömegrész egyéb adalékot, előnyösen stabilizátort, pigmentet, tapadásnövelő adalékot, oldószert tartalmaz, ezután a bevont terméket 120—170 °C-on szárítjuk, majd lehűtjük. A találmány szerinti eljárással előállított termék táoított rendszerekben alkalmazható, előnyösen ponyvaanyagok, szigetelőanyagok erősítő betétjeként. A találmány szerinti eljárás előnyei a következők: — Egyszerű, kis beruházást igénylő berendezésen megvalósítható, amely az általában rendelkezésre álló univerzális szövőgéphez csatlakoztatható. — A felhasznált ragas:ztóanyag a késztermék hasz­nos összetevőjeként teljes egészében beépül a rend­szerbe. — A rács kötéspontjainak rögzítése és a későbbiek­ben a rácsszövet és a filmbevonat közötti tapadás elősegítése, ugyanazon plasztiszol kompozíció felhasz­nálóéval, egyedejűleg megoldható. Így külön tapadásközvetítő réteg alkalmazására nincs szükség. — A felhasznált anyag- és energia költség az Is­mert eljárásokhoz viszonyítva alacsony. — Az eljárás biztonságtechnikai és környezet­védelmi szempontból kevéssé veszélyes anyagokkal megvalósítható. — Felhasználható különféle anyagi minőségű (poliészter, poliamid, poli(akril-nitril) rácsszövetek előállítására. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 1. példa Könnyű szintetikus ponyvaanyag rácsszövet betétjét állítjuk elő. Fonal: Nagyszilárdságú poliészter, multifilamens típusú (f 200) 550 dtex finomságú, alacsony sodratú (z 60). Rácssűrűség: 6/6 fonal,'cm. Felületi tömeg: 67 g/m2. Felhordott plasztiszol mennyiség: 33 g/m2. A kész rácsszövet felületi tömege: 100 g/m2. A plasztiszol összetétele: PVC-vinil-acetát kopolimer 100 tömegrész dibutil-ftalát lágyító 30 tömegrész dioktil-ftálát lágyító 40 tömegrész aromás szénhidrogén 10 tömegrész Ba-Cd-Zn-szappan stabilizátor 1 tömegrész epoxidált szójaolaj 1 tömegrész tapadásközvetítő 10 tömegrész 192 tömegrész A kompozíció viszkozi tását 50 dPas-ra állítjuk be. A szárítás hőmérséklete: 145 °C. Lehűtés: léghűtéssel. A terméket lágyított PVC filniképzővel egyesít­jük kalanderes technológiával. A rácsszövet betétes könnyű szintetikus ponyva­anyagot kis fesztávú sátorszerkezetekhez, vegyes használatú gépkocsik takarójaként, előtetőkhöz stb. használjuk. 2. példa Tetőszigetelőlemez rácsszövet betétjét állítjuk elő. Fonal: Nagyszilárdságú poliészter, f 200, z 60, 1100 dtex finomságú. Rácssűrűség; 2/2 fonal/cm. Felületi tömeg: 45 g/m2. Kész rácsszövet felületi tömege: 90 g/m2. A plasztiszol összetétele megegyezik az 1. példá­ban leírttal, de polimerként etilén/vinil-acetát kopo-193-278 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents