198249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rádiófrekvenciás akusztooptikai spektrumanalizátorok frekvenciatartományának kiterjesztésére
11 HU 198219 B 12 ismertettünk. Ennél a vezérlőjelek továbbítása és a páratlan, illetve páros videojelek fogadása a kétirányú B második jelcsatornán történik. A D második kimeneti jelcsatorna dl első (páratlan) illetve d2 második (páros), valamint d3 harmadik illetve d4 negyedik vezetékén jelennek meg azok a jelek, melyek a további jelfeldolgozáshoz szükségesek. így az előbbi sorrendben a páratlan illetve páros videojel, valamint a szinkronizáló illetve órajel. A 6. ábra a görbéje két órajelet, b görbéje egy páratlan, c görbéje pedig egy páros kétórajel szélességű impulzust szemléltet a t időtengelyen. Ez utóbbi két jel végzi az 51 páratlan illetve 52 páros analóg shiftregiszter egyes elemeinek a léptetését. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás rádiófrekvenciás (RF) akusztooptikai (AO) spektrumanalizátorok frekvenciatartományának kiterjesztésére, melynek során koherens fénynyalábot állítunk elő, az előállított nyalábot kiterjesztjük, az RF feszültséget erősítjük, majd mechanikai rezgésekké alakítjuk, végül a kiterjesztett nyalábot eltérítjük, az eltérített nyalábokat fókuszáljuk, majd a fókuszált nyalábokat érzékeljük, azzal jellemezve, hogy az előállított fénynyaláb kiterjesztését két, egymás után elhelyezett első illetve második anamorf nya- Iáblágítóval végezzük, az RF feszültséget két különböző frekvenciatartományú első, illetve második RF erősítővel erősítjük, a két kiterjesztett nyalábbal egy-egy azonos orientációjú, de különböző frekvenciatartományban működő első, illetve második AO fényeltéritöt átvilágítjuk, a két felerősített RF feszültséget külön-külön az első illetve a második AO fényeltéritó rezgésátalakitójával mechanikai rezgésekké alakítjuk, az első illetve a második AO fényeltérítőn átvezetett és eltérített nyalábokat külön-külön egy első illetve egy második Fourier-objektívvel fókuszáljuk, az első illetve második objektív fókusztávolságában a fókuszált nyalábokkal létrehozott fényfoltokat külön-külön egy első illetve egy második fotodetektorokból álló detektorsorral érzékeljük, majd feldolgozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy öt síkfelülettel határolt, alul és felül egy-egy alsó illetve felső, pl. vízszintes síkú egyenlő szárú háromszög alakú első, illetve második felülettel, továbbá három, a vízszintes síkra merőleges síkú, két nyújtott téglalap alakú harmadik és negyedik felülettel, valamint egy téglalap alakú ötödik felülettel határolt fényvezető anyagból pl. üvegből készített anamorf nyalábtágltót alakítunk ki, az anamorf nyalábtágító négy, első, második, harmadik és negyedik felületén csiszolással és polirozással sík optikai felületeket hozunk létre, az egymással szemben lévő két, harmadik és negyedik felületén, melyeken a fényhullámot átbocsájtjuk, színgyűrűmentes optikai ablakokat polírozunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a koherens fénynyalábot pl. vízszintes irányban az anamorf nyalábtágító egyik sík pl. ötödik felületének irányából hegyes, pl. 3°-nái kisebb szögben vezetjük a pl. vízszintes síkon elhelyezett két, előbb az első, majd a második anamorf nyalábtágító harmadik felületére, úgy, hogy az egyes nyalábtágítók harmadik felületére vezetett nyaláb egyrészét a harmadik felületről viszszatükrózzük, a nyaláb más részét pedig az első illetve a második anamorf nyalábtágitón a nyalábot pl. vízszintes irányban kiterjesztve átvezetjük, az első anamorf nyalábtágitó harmadik felületéről visszatükrözött nyalábot a beeső nyalábátmérővel megegyező nyalábátmérővel és a beesési szöggel azonos kilépési szöggel vezetjük tovább a második anamorf nyalábtágitó harmadik felületére, továbbá az első illetve a második anamorf nyalábtágitóból kilépő pl. vízszintesen kiterjesztett nyalábbal az első illetve a második AO fényeltéritöt világítjuk ál. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a két, el6Ö illetve második AO fényeltérítőt pl. telluriumdioxidból (TeOz) kristályvágással és/vagy csiszolással készítjük, az egykristályból két azonos orientációjú téglatest alakú tömböt alakítunk ki, amelynek egyik éle a kristálynövesztésnél alkalmazott húzési iránnyal párhuzamos, a két téglatest orientálását röntgendiffrakcióval, Bragg vagy Laue felvételek készítésével végezzük, a két téglatestnek mind a hat oldalán csiszolással és poiírozással sík optikai felületeket alakítunk ki, a két téglatest két egymással szemben lévő első illetve harmadik felületén, melyeken a fényhullámot átbocsájtjuk, színgyűrűmentes optikai ablakokat polírozunk, majd az optikai ablakokat antireflexiós réteggel vonjuk be, továbbá a két téglatest egyik végére pl. az ötödik felületére vékony kötőréteggel egy-egy rezgésátalakitót rögzítünk, majd a két rezgésátalakító két fegyverzetét kivezetéssel látjuk el, melyeken át külön-külön a két rezgésátalakitót tápláljuk, az így kialakított két rezgésálaiakító táplálásakor a rezgésálalakitóval nyíró ultrahang hullámokat, vagyis mechanikai rezgéseket keltünk, melyekkel a két, első illetve második AO fényeltéritóben haladó akusztikus hullámokat hozunk léLre, ezekkel az akusztikus hullámokhoz tartozó sűrűségváltozáson keresztül a két AO fényeltérítő kristályányagának törésmutatóját változtatjuk, ezáltal a két AO fényeltérítóre vezetett fényhullámot külön-külön egy dinamikus fázisrécson vezetjük át, ezen fázisrácson a két, első illetve második AO fényeltéritóben a fénynyalábot elhajlitjuk, így a két, első illetve második AO fényeltérítő utón több különböző irányba haladó más-más intenzitású fénynyalóbot hozunk létre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
