198249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rádiófrekvenciás akusztooptikai spektrumanalizátorok frekvenciatartományának kiterjesztésére
7 HU 198249 B 8 A 26 első illetve a 27 második Fourier-objektív fókusztávolságában egy-egy fotodetektorokból álló 30 első illetve 31 második detektorsor van. A 30 első illetve 31 második detektorsor ki/bemenetére egy-egy kétirányú A első illetve B második jelcsatornán ét egy-egy 32 első illetve 33 második kiolvasó áramkör be/kimenete csatlakozik. Minden egyes detektorelem mindkét 30 illetve 31 detektor sornál a ráeső fotonszámmal arányos mennyiségű töltést tárol. Az integrálási idő végén valamennyi detektáló elemből a tárolt töltés átkerül egy-egy páratlan, illetve páros analóg shiftregiszterbe, ahonnan sorosan olvasható ki az információ. A páratlan, illetve páros kimeneten megjelenő analóg videojel amplitúdója arányos az egyes detektáló elemekben tárolt töltés mennyiséggel. A 30 első illetve 31 második detektorsor számára valamennyi szükséges órajelet előállítja a 32 első illetve a 33 második kiolvasó áramkör, melyeket az A első illetve B második jelcsatornán továbbít. A 32 első illetve 33 második kiolvasó áramkör kimenetére a C illetve D kimeneti jelcsatorna csatlakozik. A C illetve D kimeneti jelcsatorna egyes vezetékein megjelenő páratlan illetve páros videojelek közvetlenül oszcilloszkópon vizsgálhatók. A 10 koherens fényforrás hélium-neon gázlézer. Ezen lézer alkalmazását több szempont is indokolja. A berendezés 30 MHz-től 90 MHz-ig terjedő frekvenciatartománya és a telluriumdioxidból készített két AO fényeltéritö vörös fényű lézert igényel. E követelményeknek a He-Ne lézer 633 nm hullámhosszúságú fénye megfelel. A két 30 illetve 31 detektorsor érzékenységét és a kis integrális diffrakciós hatásfokot figyelembe véve néhány mW lézer teljesítményre van csupán szükség. Ezt a teljesítményt a kisméretű, belső tükrös koaxiális tokozású He-Ne lézerek stabilan kibocsájtják. További más paramétereket tekintve is, a berendezéssel szemben támasztott technikai követelmények kielégíthetőek. A 20 első illetve 21 második AO fényeltérítő orientációja azonosra van választva. Ez esetben az egyes AŰ fényeltéritőkre eső diffrakciós szőgváltozás azonos, így mindkét AO fényeltérítőnél azonos Fourier-objektivet és azonos detektorsort lehet alkalmazni.' A két 22 első illetve 23 második rezgésétaiakítóra kapcsolt f frekvenciájú elektromos feszültség hatására a rezgésátalakító mechanikai rezgéseket végez. Ezek következtében a 21 vagy 22 AO fényeltéritőben = = vhang/f hullámhosszúságú haladó akusztikus hullám jön létre. Ez az akusztikus hullám a hozzátartozó sűrüségváltozáson keresztül a Te02 kristály törésmutatóját is megváltoztatja. A 20 első, illetve 21 második AO fényeltérítőre eső 18 első illetve 19 második kiterjesztett nyalábnak - fényhullámnak - egy dinamikus (időben változó) fázisrácson kell áthaladnia. Ezen fázisrácson a fényhullám elhajlik és több különböző irányba haladó, más-más intenzitású 28 első illetve 29 második kilépő nyaláb keletkezik. A 28 első, illetve a 29 második kilépő nyalábok száma, iránya, (fény) frekvenciája és intenzitása a fázisrács szerkezetétől, végső soron a 20 első illetve a 21 második AO fényeltéritö anyagától, és méreteitől, valamint a 22 első illetve a 23 második rezgésátalakltóra adott rádiófrekvenciás jel amplitúdójától és frekvenciájától függ. A 2. ábra a 12 első nyalábtágító egy példakénti kiviteli alakját szemlélteti, amely öt síkfelülettel határolt anamorf nyalábtágitó, A 12 első nyalábtágítót alul és felül egy-egy alsó illetve felső pl. vízszintes síkú egyenlő szárú háromszög alakú 1 első illetve 2 második síkfelület, továbbá három, a vízszintes síkra merőleges síkú, két nyújtott téglalap alakú 3 harmadik és 4 negyedik felület, valamint egy téglalap alakú 5 sikfelület határolja. A 12 első nyalábtágitó fényvezető anyagból pl. üvegből van kialakítva. A 14 második nyalábtágitó kialakítása megegyezik a 12 első nyalábtágítóval. A 3. ábra a két, első jlletve 14 második nyalábtágítót szemlélteti felülnézetböl a belépő 11 nyalábbal, a kilépő 14a visszatükrözött, valamint a 18 első illetve a 19 második kiterjesztett nyalábbal. A belépő lt nyaláb a vízszintes síkban a 12 első nyalábtágitó 5 ötödik felületének irányából hegyes, pl. 3“-nól kisebb szögben van vezetve a 12 első nyalábtágitó 3 harmadik felületére. A 12 első nyalábtágító a belépő 11 nyaláb egyrészét visszatükrözi, másrészét átengedve kiterjeszti. Ez a vízszintes irányban kiterjesztett rész, mint 18 első kiterjesztett nyaláb lép ki a 12 első nyalábtágitó 4 negyedik felületén. Mint az ábrából is látható, a kiterjesztés mértéke annál nagyobb lesz, minél kisebb a belépő 11 nyaláb belépési szöge. A nyaláb kiterjesztésének mértékét olyanra válasszuk, ami a 20 első AO fényeltérítő hosszának legjobban megfelel. A 12 első nyalábtágitó a 3 harmadik felületéről a 13 visszatükrözött nyalábot a beeső nyalábátmérövel megegyező nyalábátroérövel és a beesési szöggel azonos kilépési szöggel vezeti tovább. A 14 második nyalábtágitó viselkedése teljesen azonos a 12 első nyalábtágító működésével azzal a különbséggel, hogy ez a 19 második kiterjesztett nyalábot állítja elő és irányítja a 21 második AO fényeltéritö felé. A két, 20 első illetve 21 második AO fényeltérítő felbontása fordítottan arányos a nyalábdivergenciával. Ezért a jobb felbontás eléréséhez a 11 fénynyaláb divergenciáját csökkenteni kell. Ez a csökkentés csak a nyalábátméró növelésével oldható meg. A két, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6