198247. lajstromszámú szabadalom • Hőmérséklet-feszültség átalakító áramköri elrendezés platina hőmérő ellenállással

3 HU 198247 B 4 zitiv irányban növekvő feszültség tartozik, ez a feszültség a beiktatott ellenálláson ke­resztül az áramgenerátor áramát kismérték­ben, a szokásos néhány száz °C-os hőmér­séklettartományoknál néhány %-os értékkel növeli. Ez a növekedés majdnem teljesen kompenzálja a karakterisztika görbületét. Az igy létrejövő hatás pozitív visszacsatolás jel­legű, amely a méréstechnikai erősítőknél ál­talában kerülendő, mert az erősítőket insta­billá teszi - a találmány szerinti megoldásnál viszont előnyösen van alkalmazva. A találmány szerinti megoldás tehát egy hőmérséklet-feszültség átalakító áramköri el­rendezési amely platina hőmérőellenállásból, a hozzá kimenetével csatlakozó áramvezérelt áramgenerátorból és fázist nem fordító beme­netével csatlakozó műveleti erősítőből áll. Az elrendezés tartalmaz továbbá egy egyenfe­­szültségforrást, amely ellenálláson keresztül csatlakozik az áramvezérelt áramgenerátor vezérlő bemenetére, és második egyen-fe­­szültségforrást, amely második ellenálláson keresztül csatlakozik a műveleti erősítő fá­zist fordító bemenetére valamint egy harma­dik ellenállást a műveleti erősítő kimenete és fázist fordító bemenete között. Az egyen-fe­­szültségforrások vonatkoztatási pontjai, az áramvezérelt áramgenerátor vonatkoztatási pontja, a platina hómérőellenállásnak a nem áramgenerátorra csatlakozó pontja össze vannak kötve egymással. Végül az elrendezés tartalmazza a találmány szerinti megoldásra jellemző negyedik ellenállást, amely az áram­vezérelt áramgenerátor vezérlő bemenete és a műveleti erősitő kimenete közé csatlakozik. A találmány szerinti áramköri elrendezés egyik előnyős megoldásánál az áramvezérelt áramgenerátor egy második műveleti erősítő­ből, egy tranzisztorból, célszerűen térvezér­lésű tranzisztorból és egy harmadik egyen­­-feszültségforrásból van kialakítva. A máso­dik műveleti erősítő fázist nem fordító beme­nete a harmadik egyen-feszültségforrás ki­menetével van összekötve, fázist fordító be­menete a tranzisztor source elektródájával van összekötve és az áramvezérelt áramgene­rátor vezérlő bemenetét képezi. Végül a má­sodik műveleti erősítő kimenete a tranzisztor gate elektródájával van összekötve. A tran­zisztor drain elektródája képezi az áramve­­zérelt áramgenerátor kimenetét, a harmadik egyen-feszültségforrás vonatkoztatási pontja pedig az egész áramvezérelt áramgenerátor vonatkozatási pontja. A találmány szerinti áramköri elrende­zésnek egy másik előnyös megoldásénál az áramvezérelt áramgenerátor igénytelenebb megoldású, egyetlen ötödik ellenállással van megvalósítva. Ennek egyik végét tekinthet­jük vezérlő bemenetnek, másik végét kime­netnek. További előnyös megoldások származtat­hatók az előzőekből úgy, hogy az első és/ /vagy a második ás/vagy a harmadik egyen­-feszültségforrás egy egyetlen egyen-fe­­szültségforrásra csatlakozó osztólánc leága­zásaival van megvalósítva. A találmányi, és kiviteli alakjait a rajz alapján ismertetjük részletesen, amelyen az 1. ábra a találmány szerinti áramköri elrendezést legáltalánosabb formájában mutatja be az áramvezérelt áramgenerátor megvalósításának részletezése nélkül, a 2. ábra egy az áramvezérelt áramge­nerátor megvalósítását is ma­gába foglaló kiviteli alakot, a 3. ábra pedig egy további kiviteli ala­kot mutat be. Az 1. ábrán látható az a legáltalánosabb megoldás, ahol a H áramvezérelt áramgenerá­tor D kimenetével a P platina hőmérőellenél­­lésra csatlakozik, a V vezérlő bemenetre kapcsolódik az 111 első egyen-feszültségfor­rás az R1 első ellenálláson keresztül. Az A1 első műveleti erősítő a szokásos kivonó kap­csolásban működik. A Pl fázist nem fordító bemenetére csatlakozik a P platina hőméröel­­lenállás, az NI fázist fordító bemenetére pe­dig az R2 és R3 második és harmadik ellenál­lásokból álló negatív visszacsatolást létrehozó osztó. Ennek az osztónak a talppontja az U2 második egyen-feszültségforrásra van kötve. Végül az A1 első műveleti erősítő KI kimene­tét és a H áramvezérelt áramgenerátor V ve­zérlő bemenetét köti össze az R4 negyedik ellenállás. Az áramkör úgy működik, hogy a H áramvezérelt áramgenerátor árama átfolyik a P platina hőmérőellenálláson, az ezen kelet­kező feszültségből az A1 első műveleti erősí­tő kivonja az U2 második egyen-feszültség­forrás feszültségét és a különbséget felerő­síti. A KI kimeneten a mérendő hőmérséklet­tel arányos feszültség jelenik meg. A H áramvezérelt áramgenerátor a V vezérlő be­menetén egyrészt az U1 első egyen-feszült­­ségforrásról kap állandó vezérlő áramot, másrészt a pozitív visszacsatolást létesítő R4 negyedik ellenálláson keresztül a KI kime­netről a mért hőmérséklettel arányos áramot. A H áramvezérelt áramgenerátor egyik szükséges tulajdonsága, hogy áramátviteli tényezője szimmetrikus áram-mérőirány rend­szerben negatív: ha V vezérlő bemeneten po­zitív, azaz befolyó áramot hoz létre az U1 el­ső egyen-feszültségforrás, ehnez szükség­szerűen negatív, azaz kifolyó áram tartozik a D kimeneten. A H áramvezérelt áramgenerátor másik szükséges tulajdonsága, hogy az F vo­natkoztatási pontja azaz a földpont felé ter­helhető. A 2. ábrára hivatkozva egy olyan kivi­teli alakot ismertetünk, amelynél a megvalósí­tott, áramgenerátor megfelel a fenti követel­ményeknek: A II áramvezérelt áramgenerátor egy közismert áramgenerátor megoldásból van leszármaztat.va. Az A2 második műveleti erősítőből, a T tranzisztorból, célszerűen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents