198245. lajstromszámú szabadalom • Lőfegyverrel kilőhető lövedék
1 HU 198245 B 2 A találmány tárgya lőfegyverrel kilőhető, tökéletesített lövedék, amely egy a lövedék kaliberét meghatározó átmérőjű hátsó részből és egy elől csúcsban végződő lényegében kúpos elülső részből áll. Az eddig ismert ilyen típusú lövedékeknek lényegében kúpos, de ugyanakkor egyszerű formájú elülső részük volt, amely lehetett simán kúpos, domborúan csúcsíves vagy homorúan csúcsíves (pl. FR 512809) sz. szabadalom. Az ilyen lövedékek ütőhatása a behatoláskor korlátozott volt, ami csökkentette a lövedék ütközési energiáját. A találmány által megoldandó feladat a korábbi lövedékek tökéletesítése nagyobb ütőhatású lövedékforma kifejlesztése által. A találmány szerinti lövedék a klasszikus lövedékekhez képest nagyobb utóhatással rendelkezik annak köszönhetően, hogy a lövedék elülső része a lövedékcsúcs és a hátsó rész között egy, a lövedék csúcsához illeszkedő elülső bemélyített zónából, egy a hátsó részhez illeszkedő, hátsó bemélyitett zónából és egy ezen két bemélyitett zónát összekötő, legalább egy kidomborított zóna által alkotott közbenső zónából áll. Ez az elrendezés lehetővé tesz a behatoláskor egy a kidomborított zóna által kiváltott első ütóhatást és egy második ütőhatást is a hátsó bemélyitett zónának a lövedék hátsó részéhez való illeszkedésénél. Egyébként a két bemélyitett zóna közötti kidomborított zóna megkönnyíti az ilyen lövedékkel ellátott lőszer alkalmazását automata, félautomata és ismétlő fegyverekben; az említett zóna ugyanis megkönnyíti a lőszer bevezetését a töltényűrbe, együttműködve annak gyorsító pályájával. Előnyösen a hátsó rész egymást követő bemélyedésekkel elválasztott domborulatok sorozatából áll, ahol a hátsó rész ezen domborulatoknál mért átmérője határozza meg a lövedék átmérőjét. Célszerűen az elülső rész bemélyitett zónáinak görbületi sugarai egyenlőek egymással és egyenlőek az elülső rész kidomborított zónájának görbületi sugarával; ezek a görbületi sugarak nagyságukra nézve megfelelhetnek az elülső rész hosszúsága egyharmadának. Ugyancsak célszerű, ha a hátsó rész domborulatainak görbületi sugarai egyenlők egymással és egyenlők a közöttük levő bemélyedések görbületi sugaraival; ezek a görbületi sugarak nagyságukra nézve megfelelhetnek a hátsó rész hosszúsága egyharmadának. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja értelmében a lövedék hátsó részében egy üreg van kiképezve, amely benyúlik a lövedék elülső részébe. A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti lövedék egyik példakénti célszerű kiviteli alakját tünteti fel. A rajz egyetlen ábrája egy találmány szerinti lövedék tengelymetszetét mutatja. Az ábrán látható lövedék egyrészt egy Ni hátsó részből áll, amelynek átmérője határozza meg a lövedék kaliberét, másrészt pedig egy lényegében kúpos N'z elülső részből, amely A csúcsban végződik. Az N2 elülső résznek az A lövedék csúcs és az Ni hátsó rész között van egy elülső 217 bemélyitett zónája, amely az elöl levő A lövedék csúcshoz illeszkedik, van továbbá egy hátsó Z7 bemélyített zónája, amely az Ni hátsó részhez illeszkedik, és ezen két Zi7 és Z7 bemélyített zónát egy közbenső zóna köti össze, amelyet legalább egy Zs kidomborított zóna képez. A Zs kidomborított zóna adott esetben az N2 elülső rész LN2 hosszának kétharmadánál illeszkedik a hátsó Z7 bemélyitett zónához, az elöl levő A lövedék csúcs végétől számítva. Előnyösen az Ni hátsó rész egymást követő, Pi bemélyedésekkel elválasztott Pa1 P2 domborulatok sorozatából áll, ahol az Ni hátsó rész ezen P3' P2 domborulatoknál mért átmérője határozza meg a lövedék kaliberét. Előnyösen az N2 elülső rész Z17, Z7 bemélyített zónáinak Rn, R7 görbületi sugarai egyenlők egymással és egyenlők az N2 elülső rész Zi kidomborított zónájának R9 görbületi sugarával; ezek az R17, R7, Rs görbületi sugarak nagyságukra nézve egyenlők az N2 elülső rész LNz hosszúságának egyharmadával. Ugyancsak célszerű, ha az Ni hátsó rész P3, P2 domborulatainak Rí, Rz görbületi sugarai egyenlők egymással és egyenlők az Ni hátsó rész közöttük levő Pt bemélyedéseinek Rí görbületi sugarával; ezek az R3, R2, Rí görbületi sugarak nagyságukra nézve egyenlők az Ni hátsó rész LNi hosszúságának egyharmadával. A rajzon feltüntetett kiviteli alaknál az Ni hátsó részben egy 2 üreg van kiképezve, amely benyúlik a lövedék N2 elülső részébe. Ez a 2 üreg egy hátsó, 0C3 lejtésszőgű 2a csonkakúpból, egy közbenső, oCi lejtésszőgű 2b csonkakúpból és egy elülső 0C5 lejtésszögű 2c kúpból áll, ahol az elülső 2c kúp 2d csúcsa a lövedék N2 elülső részében helyezkedik el, megközelítőleg annak a Z9 kidomborított zónájában. Az cCi lejtésszóg nagyobb mint az cC-i lejtésszög. Az CÍ5 lejtésszög kisebb, mint az 0C3 lejtésszóg, de nagyobb, mint az 1x4 lejtésszög. Ha a találmány szerinti lövedéket egy E tóltényhüvelybe foglalják be, ez a befoglalás az Ni hátsó részen történik, az Nz elülső részhez legközelebb eső P3 domborulaton. Az N2 elülső rész A lövedék csúcsa kiképezhető egy PA lapos felülettel, de lehet hegyes vagy legömbölyített vége is. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
