198233. lajstromszámú szabadalom • Térbeli tartórács

3 HU 198233 B 4 ban falazati rendszerek kialakítására alkal­mas. Közös jellemzője ennek és a korábban említett közzétételi iratokban található megol­dásoknak, hogy segítségükkel lényegében csak falszerű sik szerkezeteket lehet kialakí­tani. Jellegükből kifolyólag ugyanis nagy nyílásoknak görbült felületekkel való átívelé­se és lefedése egyik elgondolással sem való­sítható meg. A találmány célja olyan térbeli tartórács kifejlesztése, amely az eddig ismert bentma­radó zsaluzatok előnyeit megtartja - neveze­tesen az utószilárduló szerkezeti anyaggal való megbízható együttdolgozást tesz lehető­vé - egyidejűleg azonban módot ad arra is, hogy ne csupán sik, hanem nagyméretű gör­bült felületek lefedésére alkalmas tartószer­kezeteket lehessen utószilárduló anyagból ki­alakítani. A találmányi gondolat alapja az a felis­merés, hogy a nagy nyílásokat átívelő térbeli tartórácsot akkor lehet célszerűen megvalósí­tani, ha az utószilárduló anyag .bedolgozási terét' határoló zsaluzó idomokat nagyon könnyű, de saját súlya tekintetében önhordó elemekből állítjuk össze. A zsaluzó elemeket üregekkel látjuk el, amelyekbe az utószilár­duló anyag vasalása elhelyezhető, a vasalás és a zsaluzó idomok együttesen képesek az építési terhek viselésére, a zsaluzó idomok egymással való kapcsolata pedig az építmény funkciójához igazodó folytonos görbült felü­letet tud eredményezni. A kitűzött célnak megfelelően a talál­mány szerinti térbeli tartórécs, főleg nagy kiterjedésű és/vagy átmérőjű héjszerkezetek, pl. térlefedések, köpenypalástok, stb. vagy egyszerűen csak sik felületű térhatároló tar­tószerkezetek, pl. födémek, falak stb. előállí­tására - amelynek építőelemei és azokat egyesítő kapcsoló részei vannak - oly módon van kialakítva, hogy az építőelemeket önhor­dó, adott esetben hőszigetelő anyagból ké­szült zsaluzó idomok alkotják, a zsaluzó ido­mok a szomszédos hasonló zsaluzó idommal való összeillesztésére szolgáló oldalán külső üreggel, valamint előnyösen legalább egy da­rab csőszerű belső üreggel rendelkeznek, az összeillesztett szomszédos zsaluzó idomok külső üregei az egymáshoz sorolás eredmé­nyeként ugyancsak csőszerű formázóteret al­kotnak, a formázó tér belsejében egy vagy több erősítő betét van elhelyezve, további szabadon maradó része utószilárduló anyag­gal van kitöltve, a zsaluzó idomok együttese pedig erősítő betétekhez viszonyítva ke­resztirányban elhelyezett függesztő elemek, célszerűen kábelok segítségével egymással együttműködő felületté van egyesítve. A találmány szerinti térbeli tartórécs további ismérve lehet, hogy a zsaluzó idomok az erősítő betétek elhelyezésére alkalmas he­lyekkel, célszerűen valamelyik határoló felü­letükbe süllyesztett hornyokkal vannak ellát­va. A zsaluzó idomok külső üregei magassá­gi irányú járulékos mélyedésekkel és/vagy ferde irányú mélyedésekkel vannak kiegé­szítve. A magassági irányú járulékos mélye­désekben magassági irányú járulékos beté­tek, pl. kengyelek, a ferde irányú járulékos mélyedésekben ferde irányú, célszerűen hul­lámvonalban vezetett hosszirányú betétek vannak elhelyzve. A zsaluzó idomok együtteséhez egyik vagy mindkét határoló felülete mentén kiegé­szítő rétegek, pl. héjalás, belső borítás, stb. kapcsolódnak. A belső üregek célszerűen hő­szigetelő betétanyaggal vannak kitöltve. A zsaluzó idomok maguk is hőszigetelő tulaj­donságú és előnyösen kis térfogatsúlyú anyagból, pl. polisztirol betonból vannak ki­alakítva. A találmány szerinti térbeli tartórács legfőbb előnye, hogy ezek megvalósítását úgy teszi lehetővé, hogy a bennmaradó zsa­­luzatos építési módnak a falszerű sik tartó­­szerkezetek területén eddig bevált elgondo­lásait fejleszti tovább, és ezáltal lehetővé te­szi görbült felületük segítségével igen nagy nyílású terek lefedését. A zsaluzó idomok új­szerű kialakítása és kapcsolati helyei módot adnak arra, hogy az eddigieknél kevesebb szerkezeti anyag beépítésével lehessen nagy teherbírású nagy nyílású héjszerkezeteket megvalósítani. Az alapgondolat természetesen magában hordja azt a gazdasági előnyt, hogy úgy tudunk vasbeton szerkezetet létrehozni, hogy a voltaképpen monolit - és ezért igen nagy tervezői szabadsággal kialakítható - vasbeton szerkezetet minden külön elvégzett zsaluzási és állványozási munka elkerülésével tudjuk megvalósítani. A találmányt kiviteli példák kapcsán rajzok alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a zsaluzó idom egy lehetséges kivi­teli alakjának keresztmetszete, a 2. ábra egy másik kiviteli alak axonometri­kus képe, a 3. ábra egy síkfelületű térlefedés két egy­másra merőleges metszete, a 4. ábra egy ívelt lefedés egy szakaszának axonometrikus nézete, az 5. ábra egy hiperboloid felületű torony­részlet axonometrikus nézete. Az 1. ábrán keresztmetszetben látjuk a célszerűen polisztirol- vagy gázbetonból ké­szített 1 zsaluzó idomot, amely két darab 2 belső üreggel, szélei mentén pedig ugyan­csak két darab 3 külső üreggel rendelkezik. Az 1 zsaluzó idom vele azonos kialakítású szomszédos 1 zsaluzó idomokat illeszthető össze, és ilyenkor a 3 külső üregekből is a 2 belső üregekéhez jellegben hasonló zárt te­rek jönnek létre. Ezekben csakúgy mint az eleve csőszerű 2 belső üregekben vezetékek helyezhetők el, de szabadon is hagyhatók. Mód van arra is, hogy valamilyen sajátságos szerepű, pl. hőszigetelő vagy hangszigetelő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents