198230. lajstromszámú szabadalom • Vákuumgőzölögtető ber. vékonyrétegek felvitelére

13 HU 198230 B 14 A ß szög maximális értékének növelése 55°-on túl nem vezet az oC kilépési szög lé­nyeges növekedéséhez (12. ábra). Az egymással szomszédos 39 lyukak 40 tengelyei közötti í szög maximális értékének olyannak kell lennie, hogy ne csökkenjen a kisugárzási intenzitás az ezen 40 tengelyek közötti irányban. A ß szög rögzített értéké­nél a 2 szög nagysága a 39 lyukak számának növelésével csökken. Ha például a ß szög nagysága egyenlő 45“-kal, az oC kilépési szög 30° lesz, és ha a 4 csővezeték átmérője 20 mm és távolsága a 6 hordozótól 155 mm, 200 mm átmérőjű 6 hor­dozóra lehet felgőzölní. A gőzölögtető berendezés továbbá az irányított 7 gőzáram alakját korrigáló esz­közzel van ellátva, amelyet a 4 csővezetéken elhelyezett (5. ábra) 45 és 46 lyukakkal ellá­tott, azonos 43 és 44 diafragmákkal képez­tünk ki. A 45, 46 lyukak alakja megfelel a felgőzőlt réteg konfigurációjának. Nevezett 43, 44 diafragmák a 4 csővezeték végein vannak rögzítve, azonos távolságra annak 5 szimmetriasíkjától. Például négyszög alakú 6 hordozóra va­ló felgőzöléskor a 45 és 46 lyukakat négy­szög alakúra képezzük ki a vékonyréteg négyszögű konfigurációjának megfelelően. A felső 43 diafragmán lévő 45 lyukon ót kilépő gőzáram keresztmetszete négyszög alakú lesz és egyenletes vastagságú vékonyréteget visz fel a 6 hordozóra, amelynek határoló egyene­sén kívül az áramlás intenzitása erősen csökken, ami csökkenti a 2 felgózólendő anyag veszteségét. Ha mozgó 6 hordozóra gőzölőgtetünk fel vékonyréteget, a 45 és 46 lyukak formáját a 6 hordozó mozgási pályájának megfelelően választjuk meg. A pólyát a felgőzölt réteg konfigurációja határozza meg. Például ka­russzelszerű forgósba hozott (a rajzon nem ábrázolt) 6 hordozóra való felgözölésnél (a forgástengely nem megy át a 6 hordozón) a 45 és 46 lyukaknak trapéz alakúaknak kell lenniük, és a trapézok oldalait befelé kell görbíteni, hogy növekedjék a felgőzőlt réteg vastagságának egyenletessége, mivel a 6 hordozó középső szakaszai egy valamivel na­gyobb áramlási intenzitású zónán haladnak át. Az irányított 7 gőzáramot korrigáló esz­köz kialakítható a 4 csővezeték végeire (13. ábra), a keresztirányú 5 szimmetriasikjótól egyenlő távolságra felerősitett két azonos 47 rátét formájában (az elsőt a rajzon nem je­löltük), amelyeken a felgőzőlt réteg konfigu­rációjának megfelelően profilírozott 48 kivá­gások vannak. A profilirozott 48 kivágások alakját a 47 rátét felületének és egy olyan felületnek a metszete adja, amelyet 49 egyenes folyamatos eltoláséval állítunk elő három vezérvonal mentén, ahol a három vezérvonal: a 4 csőve­zeték 41 tengelye, a 16 lyuk kerülete és a vékonyréteg kerülete. Utóbbi egybeesik a 6 hordozó kerületével. A 2 felgózólendő anyagnak a 47 rátéttel ellátott 4 csővezetékből kilépő irányított 7 gőzáram megismétli a 6 hordozó felületén a vezeték alakját, ezáltal csökkenti a 2 felgő­zölendő anyag veszteségeit. Ezenkívül a 4 csővezeték belső felületé­nek legalább a középső részét (1. ábra) el­láthatjuk például nehezen olvadó anyagból készült 50 bevonattal, hogy a 2 felgózólendő anyag nedvesíthesse. Ez megkönnyíti a 14 vájat tartományában lévő átmeneti zónából a folyékony fázis átfolyását a fűtőzónában lévő magas hőmérsékletű szakaszba, elgőzőlögtetés céljából. A 4 csővezeték egész belső felülete ellátható olyan 50 bevonattal, amit a 2 felgő­­zölendő anyag nedvesít. A 4 csővezeték átál­lítása (megfordítása) és az oda lecsapódott anyag olvadása után az anyag nem folyik le az 1 tégelybe, hanem elgözölőg a 4 csőveze­ték felületéről. Ha hiányzik ez az 50 bevonat, lehetséges, hogy a 4 csővezeték felületéről cseppek válnak le, amelyek szétfröcskölődnek az 1 tégelybe való lecsepegéskor és kórokat okozhatnak a vékonyrétegben. Mindegyik 15, 20, 28, 29, 38, 43, 44 dia­­fragma (3., 3., 5., 6. és 11. ábra) ellátható a 2 felgózólendő anyag által nedvesíthető 50 bevonattal (ezt csak a 3. ábra mutatja). Pél­dául a 15, 20 diafragmák (4. ábra) bevonása a 2 felgőzölendő anyag által nedvesíthető 50 bevonattal megkönnyíti a folyékony fázis le­folyását az alsó 15 diafragmáról a 4 csőveze­ték alsó 18 részébe. így például ezüst felgő­zölésénél a molibdén és wolframból álló 15 és 20 diafragmákat nióbium-bevonattal látjuk el. Ha a 43 és 44 diafragmákon (5. ábra) a fel­­gözőlendő anyag által nedvesíthető 50 bevo­nat van, bármelyiket bevihetjük a fűtőzóná­ba, a felületükön korábban lecsapódott anyag olvadás után is rajta marad, így elkerüljük az 1 tégelybe való lecsepegéskor való fröcs­­kólést. Ha a 15 diafragmát (3. ábra) ellátjuk az 50 bevonattal - amely nedvesíthető a 2 felgózólendő anyaggal - megakadályozzuk a 2 felgőzölendő anyag cseppjeinek az áramlás okozta leválását és ezen cseppeknek a 6 hordozóra való jutását. A cseppek a 15 dia­­fragmán képződhetnek, ha nincs felmelegitve az. elgózölgési hőmérsékletre, vagy ha a fel­melegítési folyamat során hőmérsékletük a nagy tömeg miatt lassabban emelkedik, mint a 2 felgőzölendő anyag hőmérséklete az 1 té­gelyben. Az 1 tégelybe helyezett 4 csővezeték, amely csökkenti az 1 tégely kilépési kereszt­­metszetét, a 2 felgózólendő anyag gőznyomá­sát közelebb hozza a telítési gőznyomáshoz, ami megváltoztatja az elgőzölgés jellegét és megnöveli azon fröccs képződésének a való­színűségét, amely a 2 felgőzölendő anyag áramába kerül. Ezen kivül a 4 csővezetékben a 2 felgőzölendő anyag árama keresztmetsze­tének csökkenése a felgőzölési sebesség 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents