198229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az A/16686 antibiotikum komplex termelésének fokozására, valamint a komplexben egyes komponensek arányának szelektív növelésére
5 HU 198229 B 6 ml fermentációs közeget tartalmaznak. Az erjedés kezdetétől számított 24-48 óra múlva megfelelő módon hozzáadjuk a prekurzor szelektive hatásos mennyiségét. A fermentációt további 60-150 órán át folytatjuk, majd a fermentációs iszapot eltávolítjuk, és a fermentléböl vett mintákat nagynyomású folyadékkromatográfiás módszerrel elemezzük. Az antibiotikum kinyerését a szakmában ismert módszerekkel végezzük. Állatorvosi célokra a teljes ferme nt-iszap vagy a betőményitett fermentlé is felhasználható. A prekurzort úgy adjuk hozzá a fermentációs közeghez, hogy ne változtassa meg jelentős mértékben az előre meghatározott pH értéket. Ha pl. szabad savat használunk prekurzorként, és azt közvetlenül adjuk hozzá a közeghez, akkor a pH-t vagy a közeg pufferolásával szabályozzuk, vagy pedig úgy, hogy azonnal semlegesítjük a mikroorganizmusokra nézve nem toxikus bázisokkal. Ha a prekurzor aminosav, akkor olyan bázisokkal képzett sóinak vizes oldata alakjában adhatjuk hozzá a közeghez, melyek a termelő mikroorganizmusokra nézve nem toxikusak (pl. sósavas sók vagy nátriumsók), de sok esetben az aminosavat egyszerűen .belső só’-jának oldataként is alkalmazhatjuk. Prekurzorként mind a racém keverékek, mind pedig az optikailag aktív izomerek felhasználhatók, de az L-alak általában nagyobb kihozatalt eredményez, mint a megfelelő D-alak. Ezért a találmány egyik megvalósításában az A/16686 antibiotikum komplexben az A3 és/vagy az Ai faktor koncentrációjának növelését az aminosav prekurzor L-alakjának alkalmazásával mutatjuk be. Az A3 faktor koncentrációjának növelésére L-valint vagy annak valamely sóját vagy észterét, az Az faktor koncentrációjának növelésére pedig L-leucint vagy annak valamely sóját vagy észterét alkalmazzuk. A találmány ezen előnyös megvalósításával az A2 faktor aránya a fermentációs termékben a 80%-ot is meghaladhatja. A kis szénatomszámú alkánkarbonsav prekurzorokat (izovajsav, izovaleriánsav, alfa-keto-izovaleriánsav vagy alfa-keto-izo-kapronsav) nem toxikus bázisokkal képzett sóik vizes oldata alakjában alkalmazhatjuk; általában előnyösek az ammónium- és a nátriumsók. Ha a fenti kis szénatomszámú alkánkarbonsavaknak vagy telítetlen zsírsavaknak 1- -6 szénatom számú monohidroxi-alkanolokkal képzett észtereit használjuk prekurzorként, ezek rendszerint metanol-, etanol- vagy propanol-származékok, de 4-6 szénatomszámú alkanolokkal képzett észtereket is alkalmazhatunk. Ez esetben a 4-6 szénatomszámú alkanol nem lehet azonos azzal, ami a másik faktor prekurzoraként működhet (izobutanol vagy izoamil-alkohol), hacsak nem az a cél, hogy egyidejűleg a másik faktor koncentrációját is növeljük. Az alkanol prekurzorokat (mint pl. izobutanol vagy izoamil-alkohol) általában eredeti alakjukban adjuk a fermentációs közeghez, de használhatók a mikroorganizmusokra nem toxikus savakkal képzett észtereik alakjában is. Ezek a savak nem lehetnek azonosak azokkal, melyek az A/16686 másik faktorának prekurzoraként műkődnek, hacsak nem az a cél, hogy egyidejűleg a másik faktor koncentrációját is növeljük. Általában előnyösen alkalmazhatók a 2-4 szénatomszámú lineáris alkánkarbonsavakkal (pl. ecetsav, propionsav, vajsav) képzett észterek. A fermentációs közeghez adandó .szelektive hatásos mennyiség" függ a prekurzor típusától. A kis szénatomszámú alkánkarbonsavak (izovajsav, izovaleriánsav) észtereiből olyan mennyiséget alkalmazunk, hogy a fermentációs közegben a sav koncentrációja 0,1— -5 g/1, előnyösen 0,1-1 g/1 legyen. A kis szénatomszámú alkanolokból (izobutanol, izoamil-alkohol) vagy a mikroorganizmusokra nem toxikus savakkal képzett észtereikből olyan mennyiséget alkalmazunk, amely a közegben 0,5-5 g/1, előnyösen 1-2 g/1 koncentrációt eredményez. Az aminosavakból (valin, leucin) és a keto-savakból (alfa-keto-izovaleriánsav, alfa-keto-izokapronsav) és savakkal vagy bázisokkal képzett sóikból a .szelektive hatásos mennyiség" 0,2-5 g/1, előnyösen 0,5-4 g/1, a legelőnyösebben 2-4 g/1. Ha a kis szénatomszámú alkánkarbonsavakat (mint pl. izovaleriánsav, izovajsav) vagy sóikat közvetlenül adjuk a fermentációs közeghez, a .szelektive hatásos mennyiség" 0,1-2,5 g/1, előnyösen 0,3/1, 5 g/1. A fent megadottaknál nagyobb koncentrációk hatásosak lehetnek az A/16686 egyes faktorainak %-os növelésében, de a tenyészetre kifejtett toxikus hatás következtében a teljes kihozatal általában csökken. A találmány további tárgyát és előnyös megvalósítását képezi az A/16686 antibiotikum komplex termelésének fokozására szolgáló módszer, mely abból áll, hogy egy A/16686-ot termelő tenyészethez a vajsav valamely 1-6 szénatomos mono- vagy polihidroxi-alkohollal képzett észterét adjuk, melyből a fermentációs leörülmények között vajsav szabadul fel. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy egy A/16686 faktor termelésének a találmány szerinti eljárással történő szelektív növelése még hatásosabb lesz, ha az A/16686 szóbanforgó faktorának megfelelő prekurzor mellett valamely fent említett vajsav-származékot is adunk a közeghez. Különösen előnyösen alkalmazható e célra az etil-butirát és a tributirin (glicerin-tributirát). Ha valamely anyagnak a fermentációs közeghez történő hozzáadásával foglalkozunk, és különösen ha arról van szó, hogy a meg-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
