198219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményítőoldat előállítására

3 HU 198219 B 4 tes változásokat mutat. Ha pl. 1:1 higitású sósavval végezzük a semlegesítést, a kezdeti kis savadagok hatására az oldat viszkozitá­sának ugrásszerű növekedését tapasztaljuk. Az eredetileg erősen lúgos oldat nem ad jód­dal szinreakciót, de a semleges pH-tarto­­mányhoz közeledve jód hatáséra bekövetke­zik a jellegzetes kékes-ibolyás szlnreakció, bizonyítva a keményítő oldott formában való jelenlétét. s Megjegyezzük, hogy az oxidativ hatású hipoklorit oldatos előkezelés nélkül is érde­kes hatása van a keményítőre a lúgos keze­lésnek: a lúgoldat hatáséra a keményítő hir­telen duzzadni kezd, rendkívül viszkózus, géles jellegű, nehezen gyúrható massza ke­letkezik, amely csak igen nagy nyiróerók ha­tására mozgatható, keverhető és igen hajla­mos a göbősödésre. A hipoklorit-oldatos előkezelés lehetsé­ges hatásmechanizmusát vizsgálva feltételez­hetjük, hogy az oldatba vihetőség a hipoklo­rit oxidativ hatáséval függ össze; az oxidáció a láncvégi rejtett oxo-csoport karboxillá oxi­­dálása révén és esetleg a lénchossz rövidü­lése révén hathat. Ismeretes, hogy az amilo­­pektinben nagyszámú láncvégi csoport van. A keményítő molekulák nagyságénak csökke­nésére utal, hogy a találmány szerinti eljá­rással készült homogén lúgos oldat viszkozi­tása kezdetben fokozatosan csökken, majd egy határértéken stabilizálódik. Az oldat viszkozitásának nagymérvű pn-függése arra enged következtetni, hogy az asszociációra képes primer és szekunder OH-csoportok lú­gos szolvatéviójának lehet szerepe a makro­molekulák oldatban tartása során. Találmányunk tárgya tehát eljárás ke­ményítő-oldat előállítására oxidációval és lúgos feltárással, ragasztáshoz, sűrítéshez, papirkezeléshez, textilappretáláshoz, nyomó­massza készítéshez és fólia készítéshez és az jellemzi, hogy szilárd, szemcsés szerkezetű keményítőt vagy keményítő tartalmú lisztes őrleményt 0-50 °C-on, célszerűen 15-30 °C­­-on a keményítő tömegére számított 2—20%— -nyi mennyiségű tömény, azaz 12,5% aktív klórt tartalmazó nátrium-hipoklorit oldattal készült vizes közegben homogenizáljuk és az anyagot önmagában ismert módon lúgos ol­dattal, - a keményítő tömegére számított cél­szerűen 4-25% szilárd NaOH-ot és/vagy KOH­­-ot tartalmazó oldattal -, 0-50 °C-on össze­keverjük, és adott esetben az így kapott oldatot önmagában ismert módon savval sem­legesítjük. A találmány szerinti eljárást az alábbi jellemző példák mutatják be részletesebben: 1. példa 100 tömegrész burgonyakeményítőt 200 tömegrész vízben szuszpendálunk, és 10 tö­megrész kereskedelmi tömény HYPO-oldatot adunk hozzá. 1 órán ét folyamatosan kever­jük, majd 180 tömegrész 5%-os NaOH-oldattal keverjük össze. A keverék kezdetben visz­kózus, kocsonyás konzisztenciájú anyag, amely 15-20 perc keverés után átlátszó, viszkózus, de vízzel minden arányban hígít­ható homogén oldattá alakul, amely közvetle­nül felhasználható papirragasztásra, üveg címkézésre, stb. Az oldat jóddal nem ad szinreakciót. 24 órás pihentetés után az oldathoz semleges kémhatás eléréséig folyamatos keve­rés mellett 1:1 higitású sósav-oldatot adago­lunk. Már pH = 8 kémhatásnál intenzív szín­­reakciót mutat az oldat jódoldat hatására. A semlegesített oldat minden egyéb konzerváló­szer nélkül is eltartható, kitűnően megfelel általános papirragasztási célokra. 2. példa 100 tömegrész kukorica (tengeri) kemé­nyítőt 150 tömegrész vízzel keverünk össze és 4 tömegrész tömény HYPO-oldatot adunk hozzá. Időnként felkeverve 4 órán át kezel­jük, majd 120 tömegrész 5%-os KOH-oldattal keverjük össze. Sűrű masszát kapunk, ame­lyet 1 napi állás után 200 tömegrész vízzel hígítunk és 85%-os foszforsavval semlegesí­tünk. Az oldat homogén, átlátszó folyadék. 4 tömegrész vízmentes (un. dinamit) glicerint mérünk hozzá, homogenizálás után olyan ol­datot kapunk, amely igen jól tapaszt papír­címkéket üvegre, fémre, és a címke meleg vízzel lemosható, maradék nélkül eltávolítha­tó. Az oldatot vékony filmként kiterítve át­tetsző, rugalmas fólia nyerhető, amely vízben feloldható. 3. példa 100 tömegrész rozslisztből 300 tömegrész vízzel híg pépet készítünk, 8 tömegrész tö­mény HYPO-oldatot adunk hozzá és 2 órán át folyamatosan keverjük. 60 tömegrész 40%-os NaOH-oldatot adunk be kisebb részletekben hozzá folyamatos keverés mellett, ekkor szá­lat húzó, hártyát képező masszát kapunk. 50 tőmegrész 1:1 higitású sósavat adagolunk ke­verés mellett hozzá, miközben az anyag kon­zisztenciája lényeges mértékben megváltozik, megszűnik a szálhúzó képessége és pépes­­-kocsonyás konzisztenciát vesz fel. A még lúgos oldatot szilárd bórsav adagolásával semlegesre állítjuk be. Az így kapott massza igen alkalmas sűrítőanyagként való felhasz­nálásra, appretálásra és általános papírra­gasztási célokra. 4. példa 50 tömegrész búzaliszt és 50 tömegrész rozsliszt keverékéhez 150 tömegrész vizet és benne oldott 3 tömegrész tömény, kereske­delmi HYPO-oldatot adunk, pépesítjük és 24 órán át pihentetjük. Folyamatos keverés köz­ben 220 tömegrész 10%-os NaOH-oldatot adunk hozzá és homogenizáljuk. Sűrű, sárgás színű kenőcsös anyagot kapunk, amely na­gyon jó kezdeti tapadást mutat, ezért kézi 5 IQ 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents