198207. lajstromszámú szabadalom • Eljárás eburnamenin származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

3 HU 198207 B 4 A (II) általános képletü vegyületben Rx helyén etil-csoportot, R helyén hidrogénato­mot tartalmazó cisz apovinkaminolt, valamint az (la) és (Ib) általános képletü vegyületek­­ben Rí helyén etil-csoportot, R helyén hid­rogénatomot tartalmazó cisz dihidro-apo­­vinkaminolt, továbbá ezek acilezett származé­kait és előállításukat a 2 035 784 számú francia szabadalmi leírás ismerteti először. Az itt leírtak szerint a cisz apovinkaminolt cisz apovinkaminból állítják elő tetrahidrofurános közegben, lítium-alumínium-hidriddel, majd az így kapott alkoholt acilezik megfelelő aci­­lezőszerrel. A cisz dihidro-apovinkaminolt a M. Plat., és társai által leírt (Bull. Soc. Chiin. 1965, p. 2497) cisz virikaminolból állítják elő oly módon, hogy a cisz vinkaminolt ecetsav­ban főzik 4 órán ót, 100 °C hőmérsékleten, és a termékként elkülönített aldehid-szárma­zékot komplex alkáli-fémhidriddel reagáltat­­ják; vagy alkoholos közegben, nevezetesen etil- vagy metilalkoholban nátrium-borohid­­riddel, vagy tetrahidrof uránban lilium-alu­­minium-hidriddel, több órás reakcióidővel. Az így előállított cisz dihidro-apovinkaminol epi­­inerek elegye, amelyeket oszlopkromatográfiás módszerrel választanak el egymástól. Az el­választott epimereket azután külön-kül ön acilezik meegfeleló acilezószerrel, így például ecetsavanhidriddel. Eljárásuk szerint az epi­­merelegyet is acilezhetik, és az acilezett epi­­merek elegyét választják szét oszlopkroma­tográfiás módszerrel. A cisz apovinkaminol, illetve cisz dihid­ro-apovinkaminol származékokat a francia szabadalmi leírás nagyon általánosan, mint a keringési rendszerre és a központi ideg­­rendszerre ható vegyületeket írja le, megál­lapításait azonban nem támasztja alá farma­kológiái adatokkal. A francia szabadalmi leírásban ismerte­tett eljárás a cisz vinkaminból nehézkesen előállítható cisz vinkaminol alapanyagból in­dul ki. A cisz vinkaminolból kiinduló reakció nem sztereoszelektív, a képződött epimereket az iparban nehézkesen alkalmazható oszlop­­kromatografálással választják el egymástól. A leírásban kitermelési %-okat nem adnak meg. Utánaszámolva a 2. példa adatainak, kitűnt, hogy a racém nyers terméket 81,25%-os ki­termeléssel kapják meg, amelyből bonyolult oszlopkr-omatográfiás tisztítással 4,5% ki­termeléssel kapják az oL konfigurációjú izo­mert és 15,5% kitermeléssel a [i konfiguráció­jú izomert. Ezekkel az eredményekkel szem­beállítva az eljárásunk szerinti eredményeket (3. és 4. példa: transz célvegyületek, 26. és 27. példa: cisz célvegyületek), jól látható, hogy eljárásunk kitermelés szempontjából is sokkal hatásosabb. A ((Illa) és (Illb) általános képletü ve­­gyületek újak. A 171 163 számú magyar sza­badalmi leírásban ismertetik a racém transz 14,15-dihidro-eburnamenin származékokat, amelyeket a megfelelő 3,4-dehidro-eburname- 4 nin származékokból redukcióval állítanak elő. A leírás nem tesz említést a 14-es szénato­mon lévő csoportok konfigurációjáról, de a reakció természetéből adódóan csak a transz származék egyik racemátja képződhet. Az új (Illa) és (Illb) általános képletü vegyületek amellett, hogy értékes intermedi­erek a találmány szerinti bi) eljárásban, ki­indulási anyagok lehetnek egyéb farmakoló­­giailag hatásos vegyületek előállításánál is. A fent leírtakkal szemben azt találtuk, hogy az ismert cisz és az új transz szitereo­­izomerek előállítását a (IV) általános képletü apovinkaminsav-észter származékokból kiin­dulva a találmány szerinti eljárásokkal jó ki­tel meléssel, az epimer centrumot tartalmazó (Illa), (Illb), (la) és (Ib) általános képletü vegyületek esetén ezenfelül még sztereosze­­lel liven valósítjuk meg. További előnyt je­lent az, bogy a (Illa) általános képletü di­­hiilro-apovinkaminsav-észter intermedier tel­jesen epimerizálliató a másik diasztereomerré, és ez lehet,övé teszi, hogy az (la) vagy (Ib) általános képletü epimerek bármelyikét tisz­tán, igen jó kitermeléssel, egyszerű kristá­lyosítási művelettel állítsuk elő. A (IV) általános képletü - ahol Rí és R’ jelentése 1-4 szénatomos alkil-csoport - kiin­dulási apovinkaminsav-észter származékok előállítását a 186.891 számú magyar szaba­dalmi leírás ismerteti. E szerint valamilyen hi jroxiimino-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin származékból, közömbös szerves oldószerben, tömény ásványi savval vagy valamilyen szer­ves alifás vagy aromás szulfonsavval történő kezeléssel állítjuk elő a vegyületeket. A találmány szerinti eljárásokkal élő­ár i tót t (la) és ((Ib) általános képletü új op­tikailag aktiv transz sztereoizomerek értékes gyógyhalással, főként periféirás értágító ha­tással rendelkeznek. A vegyületek értágító hatását, altatott kutyákon vizsgáltuk. Az álla­tok artéria femorálisára és artéria carotis in­­ternájára Heilige gyártmányú elektromágne­ses áramlásmérő fejeket helyeztünk, és mér­tük az crpályán átfolyó vérmennyiséget. Az artériába bevezetett polietilén kanülhöz csat­lakoztatott Statham nyomasérzékelö segítsé­gével mértük az artériás közép nyomást. A - vérnyomás pulzatórikus komponenséből frek­venciaszámlálóval mértük a percenkénti pul­zusszámot. Az összes mért értéket sokcsator­nás poligráfon folyamatosan regisztráltuk. Egy-egy vegyület hatását több állaton vizsgáltuk meg. Az anyagok intravénás (i.v.) alkalmazása esetén a kiindulási alapértékeket és a maximális változást értékeltük. A vizsgált új transz származékok az al­kalmazott dózisban a vizsgált keringési pa­raméterek közül a pulzusszámot és a carotis (centrális) véráramlást nem befolyásolták. Különösen kiemelkedő hatást az artéria femo­ralis (végtagi artéria) véráramlásénak foko­zásában találtunk. Összehasonlításul megvizs­gáltuk az eltérő kémiai szerkezetű, de a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents