198196. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos tioéter és sói előállítására IV.

1 HU 198196 B 2 A találmány tárgya eljárás az (I) képletű 2- -[ (2-amino-etil )-tio- metil]-5- (d imetil-amino­­-metil)-furán savad diciós sóinak elóállitására, valamint kívánt esetben a kapott új sók bár­melyikének az (I) képletű ismert bázissá való alakítására. Az (I) képletű vegyület és savaddiciós sói az ismert, kitűnő gyomor- és nyombélfe­­kélyellenes hatású, (II) képletű l-{2-[5-(di­­metil-amino-metil)-2-{furil-metil-tio)-etil)}­­-amino-l-(metil-amino)-2-nitro-etilén (nemzet­közi generikus nevén: ranitidin) előállításá­nak intermedierjei. Az (I) képletű bázis előállítására az iro­dalom- (2 734 070 sz. német szövetségi köz­társaságbeli közrebocsátési irat, 497 514 sz., 501 844 sz., 502 940 bz. és 506 422 sz. spa­nyol szabadalmi leírások) több eljárást is­mertet. A következőkben ezen eljárásokat .irodalmi A, B, C, D és E' eljárásnak nevez­zük. Az irodalmi A eljárást az idézett közre­­bocsátási irat 37. oldalán leirt A) példa, to­vábbá az 501 844 sz. spanyol szabadalmi le­írás 2. példája mutatja be. Ennek értelmében ciszteamin hidroklorid, (IV) képletű 5-(dime­­til-amino-metil)-furfuril-alkohol és tömény sósav elegyét 18 órán ét, illetve a spanyol leírás szerint 48 órán át 0 C°-on tartják. E reakcióban a sósav mintegy tízszeres mólfe­leslegben van jelen, A feldolgozást követő desztilléció során a német leirás szerint mintegy 54% hozammal jutnak az (I) képletű vegyület bázisforméjához. (A spanyol szaba­dalmi leirés hozam adatokat nem tartalmaz.) Saját kísérleteink rámutattak, hogy a mérsékelt hozam a szélsőségesen erős savas reakcióközeg következménye. E körülmények között ugyanis a reakciót erős kátrénykép­­ződés kíséri. Megjegyezzük, hogy a furánvegyületek savval szemben mutatott érzékenysége a szakirodalomban jól ismert jelenség. (Lásd például Rodd’s Chemistry of Carbon Com­pounds, Ed. S. Coffey, IV/A köt. 91. old., El­sevier Co., New York, 1973.) E módszer hátránya, hogy- az (I) képletű termék előállításához szükséges reakcióidő nagyon hosszú;- a közeg szélsőségesen korrozlv;- a desztilléció után kapott (I) képletű bázis még hűtőszekrényben, 0-4 C° hőmér­sékleten tárolva sem stabilis, néhány nap múlva megsötétedik, s ekkor már nem egysé­ges, tehát viszonylag rövid idő alatt a to­vábbi felhasználásra alkalmatlanná vélik. Az (I) képletű szabad bázis - különösen hővel szemben való - labilitását jól mutatja az a tény, hogy, ha egységes, tiszta bázist váku­­umdesztillációnak vetünk alá, akkor - még igen jó vákuumban, viszonylag alacsony hő­mérsékleten is pl. 120-124 C°-on, 80-107 Pa­­-on - a tiszta anyagnak legfeljebb 60-70%-a desztillálható le bomlás nélkül. Mindezen okok következtében az.irodal­mi A eljárás ipari méretekben való kivitelre nem alkalmas. Az irodalmi B eljárást a 2 734 070 sz. német szövetségi köztársaBágbeli közrebocsá­tési irat 40. oldalán leírt D), 41. oldalán leirt E) és 48. oldalán leírt 1. példa csak részben mutatja be. Ennek értelmében három lépés­ben jutnak az (I) képletű bázishoz: első lé­pésben [40, oldal, D) példa] a furil-2-metil­­-merkaptánt kondenzálják N-(2-bróm-etil)­­-ftálimiddel (hozam: 52,3%); második lépésben [41. oldal, E) példa] az Így kapott 2-[(2-ftál­­imido-etil)-tio-metil]-furént Mannich-reakció­­val, dimetil-amin hidroklorid és formaldehid együttes alkalmazásával 2-[(2-ftálimido-etil)­­-tio-metil]-5-(dimetil-amino-metil)-furánné, azaz az (I) képletű vegyület N-ftaloil-szár­­mázé kává alakítják (hozam: 47,3%); harmadik lépésben pedig (48. oldal, 1. példa) deftalo­­ilezést végeznek, s így az (I) képletű ve­gyület ftálsav-hidraziddal képzett sójához jutnak. Az (I) képletű vegyület elkülönítését nem írják le, s a hozamot sem adják meg. Így az irodalmi B eljárás nem ad lehetőséget az összehasonlításra. Saját kisérleteink meg­mutatták, hogy az utolsó lépés - deftaloilezés - hozama legfeljebb 84%-nak vehető. Követ­kezésképpen az irodalmi B eljárás ősszhoza­­ma az első lépés kiinduló anyagként felhasz­nált 2-furil-metil-merkaptánra vonatkoztatva legfeljebb 20,78% (I) képletű bázis. Az iro­dalmi C eljárást a 497 514 sz. spanyol szaba­dalmi leirás ismerteti. Ennek értelmében a (IV) képletű 5-(dimetil-amino-metil)-furfuril­­-alkoholból első lépésben (V) képletű 5—(di— metil-araino-metil)-furfuril-merkaptánt állíta­nak elő 59,1%-os hozammal, majd a vegyületet etilén-iminnel reagáltatva 79,9%-os hozammal kapják az (I) képletű, desztillált bázist. Az eljárás hozama a (IV) képletű kiindulási anyagra vonatkoztatva, mintegy 47,2%-os. Az eljárás fő hátránya az alacsony hozam mellett az, hogy ipari méretben nem valósítható meg, mert az alkalmazott etilén-imin rendkívül mérgező, karcinogén anyag. Az irodalmi D el­járás az 502 940 sz. spanyol szabadalmi le­írásból ismerhető meg. E leirás 1. példája szerint furfuril-merkaptént kondenzálnak klór-acetamiddal, nátrium-hidrid jelenlétében, s Így (VI) képletű 2-furil-metiltio-acetamid­­hoz jutnak. A reakciólépés hozamát nem köz­ük, s a kapott (VI) képletű vegyületet nem jellemzik. E savamidba a 3. példa szerint Man nie h reakcióval vezetik be az 5-ös hely­zetű dimetil-amino-metil-csoportot, s Így a (VII) képletű 2-[(karboxamido-metil)-tio-me­­til]-5-(dimetil-amino-metil)-furánhoz jutnak. A Mannich reakció hozamát Bzintén nem ad­ják meg, s a kapott (VII) képletű vegyületet semmiféle fizikai adattal nem jellemzik. Az el­járás zárólépését az 5. példa szemlélteti. E szerint a (VII) képletű vegyületet litium-alu­­mínium-hidriddel redukálva kapják az (I) képletű bázist. Hozamot e lépés kapcsán sem 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents