198175. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid és akaricid hatású készítmények, és eljárás a hatóanyagként alkalmazható benzolikarbamid-származékok előállítására
1 198 175 2 A találmány inszekticid és akaricid készítményekre, valamint a bennük hatóanyagként alkalmazható új, (I) általános képletű l-feníl-3-benzoil-(tio)-karbamidok előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy bizonyos benzoil-karbamidok, így például az l-(3,5-diklór-2,4-difluor-fenil)-3-(2,6-difluor-benzoil)-karbamid, rovarölő tulajdonságokkal rendelkeznek (EP-A-52 833 és EP-A-35 084 számú közzétett európai szabadalmi bejelentések). Azt találtuk, hogy az új (1) általános képletű 1-fenil-3-benzoil-(tio)-karbamidok — az (I) általános képletben X oxigén- vagy kénatomot jelent, R1 jelentése liidrogénatom, halogénatoin vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, R2 hidrogén- vagy halogénatomot jelent és R3 jelentése halogénatom azzal a megszorítással, hogy R1 2-fluor-vagy 2-klóratom, R2 H, 6-fIuor- vagy 6-klóratom és R3 fluoratom esetén X jelentése csak kénatom lehet — erős inszekticid és akaricid hatást mutatnak. Továbbmenőleg azt találtuk, hogy az (I) általános képletű új, helyettesített l-fenil-3-benzoil-(tio)-karbamidok úgy állíthatók elő, hogy a) egy (11) általános képletű helyettesített anilinszármazékot, álról a (II) általános képletben R3 jelentése a fenti, valamely (Ili) általános képletű benzoillzo(tio)cianáttal, ahol a (III) általános képletben X, R1 és R2 jelentése a fenti, — adott esetben valamilyen hígítószer jelenlétében - reagáltatunk, vagy b) valamely (IV) általános képletű helyettesített fenil-izo(tio)cianátot, amelynek képletében X és R3 jelentése a fentebb megadottal azonos, egy (V) általános képletű benzoesavamid-származékkal, amelynek képletében R1 és R2 jelentése a fenti — kívánt esetben katalizátor és/vagy hígítószer jelenlétében — reagáltatunk. A találmány szerinti új vegyületekben kedvező esetben az R1 és R2 csoportoknak legalább az egyike hidrogénatomtól különböző. Az R1 szubsztituens előnyösen a 2-es helyzetben, az R2 szubsztituens előnyösen a 4-es, 5-ös vagy a 6-os helyzetben van a molekula benzoiljészének fenilgyűrűjén. Emellett különösen kedvező, hogy az R2 szubsztituens a 4-es, 5-ös vagy 6-os helyzetben kapcsolódjék a fenilgyűrűre amennyiben X jelentése kénatom, és különösen kedvezően a 4-es vagy az 5-ös helyzetben kapcsolódjék (ezen belül kiváltképpen előnyös a 4-es helyzet), ha X jelentése oxigénatom. Az új (1) általános képletű vegyületek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik inszekticid és akaricid szerekként történő alkalmazásukat. Kiváltképpen kitűnnek elsőrendű és hosszantartó inszekticid, valamint akaricid hatásuk révén. Ezáltal különböznek az ismert benzoil-karbamid származékoktól, amelyeknek csak inszekticid hatásuk ismert. Amennyiben az (a) eljárásváltozatnak megfelelően 2,4-difluor-benzoil-izotiocíanátbóI és 2,3,4,5-tetrafluor-anilinből indulunk ki, a reakció lefutását az A) reakciósémával adhatjuk vissza. Amennyiben a (b) eljárásváltozat szerint kiindulási rnyagunk 5-klór-2,3,4-trifluor-fenil-izocianát és 2,6- difluor-benzamid, akkor a reakció lefutását a B) reakciósémával adhatjuk vissza. A (II) általános képletű kiindulási vegyületek ismertek vagy általánosan ismert módszerekkel előállíthatok (vö. pl. az EP-A-35 084 számú európai bejelentésben leírtakkal). A (II) általános képletű vcgyülctekre példa gyanánt negemlíthetjük a következőket: 2,3,4,5-tetrafluoranilin, 5-klór-2,3,4-trifluor-anilin és 5-bróm-2,3,4- trifluor-anilin. A (III) általános képletű kiindulási vegyületek ismertek, vagy általánosan ismert módszerekkel nyerhetők. A (111) általános képletű vegyületek példáiként a következőket említjük meg: 2-fluor-, 2-klór-, 2- bróin-, 2-metil-, 2,6-difluor-, 2,6-diklór-, 2-klór-6- fluor-, 2-klór-4-fluor-, 2,4-difluor-, 2,4-diklór-, 2,5- difluor-, 2,5-diklór-, 2-klór-5-fluor-, 4-fluor-, 4-klór-, 4-bróm- és 4-metil-benzoil-izocianát, illetve -izotiocianát. A (IV) általános képletű kiindulási vegyületek vagy ismertek, vagy a (II) általános képletű vegyületek aminocsoportjának a szokásos eljárások segítségével izocianát- illetve izotiocianátcsoporttá történő átalakítása révén állíthatók elő. Ez utóbbi átalakítás az aminocsoportot tartalmazó vegyületnek foszgénnel, illetve tíofoszgénnel való reagáltatása útján hajtható végre. Ezt a reakciót hígítószer gyanánt alkalmazott oldószerben, így például toluolban és/vagy piridinben —20 °C és +50 °C közötti hőmérsékleten végezzük. (IV) általános képletű vegyületekre példaképpen az alábbiakat adjuk meg: 2,3,4,5-tetrafluor-fenil-izocianát, 5-klór-2,3,4-triíluor-fenil-izocianát és 5-bróm-2,3,4-trifluor-fenil-izocianát és az analóg fenilizotiocianátok. Az (V) általános képletű kiindulási vegyületek szintén vagy ismertek vagy általánosan ismert módszerekkel előállíthatok. (V) általános képletű vegyületekre példa gyanánt a következőket említjük meg: 2-fluor-, 2-klór-, 2- bróm-, 2-metil-, 2,6-difluor-, 2,6-diklór-, 2-klór-6- fluor-, 2-klór-4-fluor-, 2,4-difluor-, 2,4-diklór-, 2,5- difluor-, 2,5-diklór-, 2-klór-5-fluor-, 4-fluor-, 4-klór-, 4-bróm- és 4-metil-benzoesavamid. Az (a) és (b) eljárásváltozatok kivitelezése során hígítószerként gyakorlatilag minden közömbös szerves oldószer számításba jöhet. Ezen oldószerek közé tartoznak különösképpen az alifás és aromás, adott esetben halogénezett szénhidrogének, így a pentán, hexán, heptári, ciklohexán, petroléter, benzin, ligroin, benzol, toluol, xilol, diklórmetán, diklóretán, kloroform, széntetraklorid, klórbenzol és o-diklórbenzol; éterek mint például a dietil- és dibutil-éter, glikol-dimetil-éter és diglikol-dimetil-éter, valamint .a tetrahidrofurán és dioxán; ketonok mint az aceton, metil-eti!-, metil-izopropil- és metil-izobutil-keton; észterek, így a metil-acetát és etil-acctát; savnitrilek, mint például az acetonitrll és a propionitrll; savamidok, mint például a dimetil-acetamid és az N-metilpirrolidon, valamint a tetrametilén-szulfon. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2