198158. lajstromszámú szabadalom • Berendezés medencefenéken kiülepedett vagy/és medencében lévő folyadék felszínén úszó anyag eltávolítására

3 198 158 4 teli alakját tüntettük fel nagyobb mé­retarányú oldalnézetben; az 5. ábrán a találmány szerinti berendezés egy függőleges keresztmetszetben ábrázolt homokfogóba beépítve látható; a 6. ábra az 5. ábrán bejelölt B-B vonal mentén vett metszet. Az 1. és 2. ábrán egy ülepítő 10 medencébe építve látható a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli példája. E berendezésnek két önjáró 1 futó­műve van, amelyek a 10 medence két egymással szemben levő, egymással párhuzamos 12 oldalfala mentén, a medence 12a peremein (járófelületeken) közlekednek; az 1 futóművek mindkét irányba, vagyis a medence mellett ide-oda meneszthetők. Mindkét 1 futóműnek négy-négy 3 kereke - célszerűen gumi­kereke — van, két-két 3 kerék közös tengelyét 4 hivat­kozási számmal jelöltük. Mindkét 1 futóműnek hajtó­motort tartalmazó önálló 2 hajtóműve van. A3 kere­kek a 4 tengelyen úgy vannak felszerelve, hogy a kotrásból származó erőket úgy vegyék fel, hogy a gumikerekek járófelülete ne kapjon axiális terhelést. Mivel a két 1 futómű a 10 medence két szélén egymástól függetlenül halad - más szóval: nincsenek a hagyományos módon hídszerkezet- útján össze­kötve egymással — a haladási sebességük szinkronizá­lását erre alkalmas eszközzel, célszerűen elektronikus vezérléssel biztosítani kell. Mindkét 1 futóműhöz egy-egy, egészében 5 hivat­kozási számmal jelölt lapáttartó szerkezet van - elő­nyösen függőleges síkban elfordíthatóan - csatlakoz­tatva, amelyek lefelé, a 10 medence 11 fenekének a tartományáig nyúló - a 11 fenék síkja felett m táv­közzel végződő (lásd a 3. és 4. ábrát is) — 20 tartó­karral rendelkeznek, amelyek a 12 oldalfalakkal pár­huzamosak. Az 5 lapáttartó szerkezetek tartják az alsó 6 lapát és a felső 7 lapát tengelyét. Az alsó 6 lapát a 10 medence 11 fenekén leülepedett 21 iszap kotrására, a felső 7 lapát pedig a v vízszintű, a 10 medencében levő víz felszínén összegyűlő hab eltávo­lításához van előirányozva. A 10 medence 11 fenekének a felszíne a 28 gyűjtő­­zsomp felé (a nyíl) lejtéssel van kialakítva; a lejtés például 3%-os lehet, és elősegíti a kiülepdett anyag­nak a .28 gyűjtőzsompba való kotrását. A 3. és 4. ábrán az 5 lapáttartó szerkezet és a 6,7 lapátok egy lehetséges szerkezeti megoldása nagyobb méretarányban látható. A felső 7 lapát az e kettős­nyílnak megfelelően egy vízszintes és függőleges vég­helyzet között elfordíthatóan van az egymással szem­ben levő 20 tartókarokhoz (lásd az 1. ábrát is) csatla­koztatva, a 16 tengely és a 16a billcntőkarok segít­ségével. A 16 tengely forgatható, és azzal együtt forog a hozzá mereven erősített 16a billentőkar. Ez utóbbi 32 külső végéhez a 15 rugó alsó végen van rögzítve. A 15 rugó felső vége a 20 tartókarhoz rög­zített 29 csaphoz van erősítve. A 29 csap a 16 tengely felett M távközzel helyezkedik el. A 10 medence 12 oldalfalainak a síkjából a medence két vége közelében 13 ütközők nyúlnak ki, amelyek a 16 billentőkarok 32 külső vége alsó véghelyzetei magasságának meg­felelő magasságban vannak rögzítve. A 13 ütközők felerősítésére 14 rögzítőlapok szolgálnak. Hasonló­képpen van az alsó 6 lapát is a 20 tartókarokra lcl­­szerclve, a 6 lapáthoz tartozó tengelyt azonban 8, a billentőkart 8a, a rugót 17, az ütközőket 18, az üt­köző rögzítőlapját pedig 19 hivatkozási számmal jelöltük. Eltérés annyiban van a 7 lapát felszerelésé­hez képest, hogy a 8 tengely a függőleges értelemben hosszúkás 9 hornyokba illeszkedik a végeivel (a 9 hornyok a 20 tartókarokban vannak kiképezve). Erre azért van szükség, hogy a 6 lapát a J0 medence 11 fenekének a lejtését követni tudja azzal, hogy a 8 tengely a 9 horonyban függőleges értelemben szaba­don elmozdulhat. Az 1—4. ábrákon látható berendezés üzemelte­tése a következőképpen történik: a berendezés szinkronizáltan menesztett két 1 futóműve a 10 medence mellett, a 12a peremeken ide-oda mozog, a medence egyik végétől a másikig. Az egyik menetben az alsó 6 lapát iszapkotrást, a másik menetben a felső 7 lapát habeltávolítást végez. Az iszapkotró és habcltávolícó lapátok ennek meg­felelően egy-egy menet során egymással ellentétes helyzetei foglalnak el. Amikor a 2. és 3. ábra szerint a berendezés a 28 gyűjtőzsomp felé halad, az alsó 6 lapát függőleges — a 11 fenékre lényegében merő­leges - helyzetben van; ez a működési, vagyis iszap­kotrási helyzete. Ugyanekkor a felső 7 lapát víz­szintes helyzetet foglal cl, vagyis nincs hablctolás. Amikor a berendezés eléri a 10 medencének a 28 gyűktőzsomp (2. ábra) felőli vége tartományát (a 3. ábra az ezt közvetlenül megelőző helyzetnek felel meg), az alsó 6 lapát 8a billentőkarjának a 33 külső vége a 18 ütközőnek, a felső 7 lapát 16a billentő­karjának a 32 felső vége pedig a 13 ütközőnek ütkö­zik. A berendezés továbbhaladásával a 13 ütköző a 16a billen tőkart, a 18 ütköző pedig a 8a billentőkart a 15, illetve 17 rugó ereje ellenében 90°-os átfordu­lásra kényszeríti, miáltal a 8, illetve 16 tengelyek el­fordulnak, és a felső 7 lapát függőleges, az alsó 6 lapát pedig vízszintes helyzetet vesz fel. Ez a hely­zet a 4. ábrán látható. Ekkor a berendezés elindulhat visszafelé, a 28 gyűjtőzsomppal (2. ábra) ellenkező irányba. Iszapkotrás ekkor nincs, viszont a habletoló felső 7 lapát a habot a medence teljes felszínéről egy (nem ábrázolt) habvető vályú felé tereli. Amikor a berendezés most a 10 medencének a 28 gyűjtőzsomppal ellentétes vege tartományát éri cl, a 13 és 18 ütközők kényszerítik a már leírt módon a 6, 7 lapátokat elfordulásra, vagyis a 3. ábrának meg­felelően a felső 7 lapát ismét vízszintes, az alsó 6 lapát pedig függőleges helyzetbe kerül, a berendezés hala­dási iránya megfordul, és ismét megkezdődhet egy iszapkolrási menet. A berendezést célszerű úgy konstruálni, hogy amikor a habletoló 7 lapát vízszintes helyzetbe for­dult, a gép megáll, és csak egy előre meghatározott - beállítható — időtartam elteltével indul el. Ez az időtartam az ülepedési sebesség és mennyiség, illetve a habképződési sebesség függvényében állítható be. A fent leírt műveletek szükség szerinti gyakoriság­gal történő ismétlésével az iszapkolrás és hablctolás maximális hatékonysággal biztosítható. Az 5. és 6. ábrán a találmány szerinti berendezés­nek egy levegőbefúvásos homokfogóval kapcsolatban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents