198138. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sík vagy íves térelem, elsősorban alacsony hullámmagasságú hullámlemez különösen siló palástelem gyártására
] 198 138 2 A találmány eljárásra vonatkozik sík, vagy íves térelem, elsősorban alacsony hullámmagasságú hullámlemez, különösen siló palástelem gyártására. Az eljárás különösképpen alkalmas arra, hogy alkalmazása révén sík vagy íves térelemeket - elsősorban alacsony hullámmagasságú lemezeket - nagy mennyiségben és szokatlanul nagy méretpontossággal állítsunk elő. Az eljárás foganatosítása során egy adott lemeztáblát alakító görgőpárokból kialakított alsó-és felső görgősorok közé helyezzük, tájoljuk és rögzítjük. A lemeztábla és a görgősorok egymáshoz történő közelítésével a lemeztáblát megnyomjuk és a szükséges lyukasztásokat lyukra tájolva végezzük el. Ismeretes, hogy az effajta tértelcmeket, illetve lemezeket ez idő szerint oly módon állítják elő, hogy a készregyártás helyén rendelkezésre álló lemeztekercset lefejtik, egyengetik, és ezek után hozzák a kellő alakra, majd darabolják. Az Ilyen jellegű megmunkálási módok több hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek, így például a késztermék gyártási iielyén magas műszaki ráfordítással létrehozandó és fenntartandó olyan gépi berendezéseket tesz szükségessé, amelyek a félkésztermék előállításánál jóval előnyösebb módon alkalmazhatók. Ismeretesek olyan műszaki megoldások, amelyeknek alkalmazása révén a hullámos lemezfelületekét oly módon alakítják ki, hogy egy lemezt a hullámosítási folyamathoz kapcsolódva lépésenként előtolják, a nyílásokat a hullámosítási folyamat előtt vágják ki a lemezen, és a kivágási folyamatot az előtolási lépések közt véglegesen kialakítják, továbbá a fölösleges anyagot a nyílás szélein egy véglegesen kialakított hullámban, szintén az előtolási lépések között, a csőre felfekvő karimává formálják. Ez a módszer a 172 886 lajstromszámú magyarországi szabadalmi leírásból ismerhető meg. A fenti eljárás elsősorban olyan hulíámlemez kialakítására vonatkozik, ahol a hullámlemezekből tetőt hoznak létre és a hullámtetőkön kiképzett nyílások szélei egy csövön fekszenek fel. Ismeretes továbbá a 2 076 715 számú brit szabadalmi leírásból olyan eljárás, amelynél a lemez előre meghatározott ugyanazon helyeit egyszer, vagy többször alakváltozásnak vetik alá oly módon, hogy az anyag rugalmassági határát legalább részben túllépik, és az alakítás fázisai során a lemez síkjából kiemelkedő hornyokat vagy egyéb profilokat munkálnak a lemezbe. A hornyokat és egyéb profilokat ugyanazokon vagy részben ugyanazokon a helyeken képzik a lemezen egymás után, ellentétes irányban. Ez a műveletsor egyengeti és liidcg-kcményíti a lemezt, a lemez síkjából kiálló profilok pedig merevítik azt. Ez az eljárás főleg elektrolitikus üzemekben alkalmazott ún. kezdőlemezek egyengetésére és merevítésére vonatkozik, és nem alakos, hanem sík lemezt kíván előállítani, de a merevség érdekében nagyon kis mélységű hornyokat, profilokat nyom a lemezbe. Kétszer vagy .többször is megismétli, hogy a hornyokat a következő görgőpárral az ellenkező oldalra görgőzi át a liidcg-keményedés érdekében, de ezt csak bizonyos helyeken teszi, nem az egész lemez szélességében. A görgők pozitív és negativ fazonnal, egymással szemben, párban helyezkednek el, míg a mi megoldásunkban csak pozitív görgők varrnak fél hullámosztásonként eltolva. A fenti megoldásnál a felső tengelyt megrugóztatják, mi mereven csapágyazott tengelyt alkalmazunk, sőt az alsó és felső tengelyt negatív irányban középen előfeszítjük az alakító erő ellen, ami egyenletes luiliámmélységet eredményez. Ha a felső tengely tengelyirányban van elengedve, önbeálló, az oldalirányú alakító erők így mindig az alsó tengellyel szimmetriában tudják mozdítani. Hátrányként kell azt is megemlíteni, hogy az egyik gyártmányról a másikra történő átállás esetén erre jelentős időt kell fordítani és ezalatt a gyártást szüneteltetni kell. Az ún. „V” elrendezésű görgős megmunkálási módnál a tengelypárok szórásmélysége azonos. Az alakhoz szükséges anyagmennyiség ez esetben a lemez széléről kerül behúzásra, ezért a tengelypárok közötti távolság meglehetősen nagy. Ezt a szabad anyagbeáramlűs, illetve a szélről való alakítás végett szükséges ily módon kialakítani. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást hozzunk létre sík vagy íves térelemek, elsősorban alacsony hullámmagasságú hullámlemczek, különösen siló palástelemck gyártására, amely az előzőekben említett hátrányokkal nem rendelkezik és alkalmazása révén a táblalemez előnyeit kihasználva elhagyhatók a készregyártás helyén a tekercslefejtő-, egyengető berendezések, daraboló olló, stb. Célul tűztük ki továbbá, hogy az eljárást egy olyan rugalmas rendszerben hozzuk létre, amelyben az egyes műveletek viszonylag gyorsan és ulacsony műszaki ráfordítással módosíthatók, továbbá, hogy a fázisok és megvezetések megválasztása, az eljárás adta lehetőségek kihasználása révén rendkívül jó méretpontosságot biztosíthatunk. Célul tűztük ki továbbá azt is, hogy szakaszos üzemű mobil, technológiailag egyszerű, jól kezelhető gépsorral hozzuk létre a megfelelő pontosságú alkatrészeket. Végül célul tűztük ki, hogy gyakorlatilag párhuzamos és teljes szélességében azonos huUámmagasságú lemezeket hozzunk létre. A kitűzött célnak a találmány értelmében olyan eljárással teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy a felső görgősornak a lemeztábla felületére merőleges elmozdításával az említett lemeztábla valamennyi hullámos görbületét egyidejűleg, teljes szélességében állítjuk elő. Először az említett lemeztábla végét sorozatban lyukasztjuk, valamint a lemeztábla közepén kettő darab széilyukat állítunk elő. Ezt követően a lemeztábla egyik szélén H alakban elhelyezkedő lyuksorozatot képezünk, majd a továbbított lemeztáblán további az előzővel azonos H alakban elhelyezkedő lyuksorozatot ál)ítunkelő,majd a lemeztábla másik végének lyuksorozatát állítjuk elő és az említett munkafázisok egyes, a technológiai sorban elkülönülő lépéseit az egymás után adagolt lemezeken egyidőben hajtjuk végre. Az egymás után kialakított lyukak közül egyeseket a lyukasztás sorrendjében az adott lemeztáblán belül váltakozó tájoló bázisként' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
